„Valami bűzlik Dániában” – mondja Shakespeare Hamlet című drámájában az egyik szereplő, utalva arra, miszerint hiába sejtik sokan az igazságot, ha azt ugyanakkor bizonyítani nem tudják, nem sokat tudnak tenni érte. Nos, sokan vagyunk így az immár évek óta záporozó uniós kritikák jelentős részével – sejtjük, hogy a konkrét támadások mögött valami egészen más szándék húzódik meg, ráadásul általában bizonyítékaink is vannak, de legalábbis érdemben tudjuk cáfolni a hamis vádakat.
A nyugati balliberális médiumokat olvasva és hallva nap mint nap találkozhatunk olyan kijelentésekkel, hogy Magyarországon reneszánszát éli az antiszemitizmus, a magyar kormány pedig homofób és cigányellenes. Ahhoz, hogy ezen állításokat megcáfoljuk, elég elolvasni a magyar kormánypártok országgyűlési képviselői által is teljes egyhangúsággal megszavazott Magyarország alaptörvényét (továbbiakban: alaptv.). Már a Nemzeti hitvallás is deklarálja, hogy mi, a magyar nemzet tagjai becsüljük országunk különböző vallási hagyományait. Az alaptv. VII. cikk biztosítja a vallásszabadságot és a szabad vallásgyakorlást.
Ez már önmagában kizárja az antiszemitizmust, hiszen utóbbi megvalósulásának immanens kritériuma, hogy a zsidó vallásúakat a hitbéli meggyőződésük miatt érje diszkrimináció, testi vagy lelki bántalom, illetve hogy korlátozzák őket vallásuk szabad gyakorlásában. Ha ez sem lenne elég, a XV. cikk garantálja, hogy alapvető jogainak gyakorlása során senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés (többek között) a színe, neme, vallása, valamint bármilyen más véleménye vagy egyéb helyzete miatt. Ez a rendelkezés fogalmilag teszi lehetetlenné az antiszemitizmus, a cigányellenesség és a homofóbia rendszerszintű, „államilag elismert” jelenlétét.
A magyarországi kisebbségek helyzete
Nézzünk cáfolatot a nyugati mainstream állításaira a gyakorlatból is! A kormány és az Országos Roma Önkormányzat között 2011-ben született keretmegállapodás célja a romák foglalkoztatásának a bővítése és az életkörülményeik javítását célzó programok megvalósítása. Ennek eredményeként született meg a Nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia (2011–2020), mellyel küzdenek az elszegényedés ellen, miközben figyelemmel kísérik, ha kell, speciális, antidiszkriminációs programokkal is a romák helyzetének az alakulását. Egy cigányellenes kormány korántsem szánná el magát ilyen lépések megtételére. Orbán Viktor 2018 januárjában egyértelműsítette: a magyar kormány erőforrást lát a roma közösségben. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat hallgatói és alumnitalálkozóján, a Magyar Tudományos Akadémián a miniszterelnök a következőt mondta: „Nézőpontunk szerint a romák nem segélyen, tehát más adófizetők pénzén tengődő, magatehetetlen kisebbség […], hanem olyan magyar állampolgárokról beszélünk, akiknek élhető jövőt, lehetőséget tudunk adni itt, a szülőföldjükön.” Hozzátette: „igenis van remény, csak dolgozni kell érte”.