Nemrég a G. Fodor Gábor háza előtti járdára szivárványszínekkel felírták, hogy „a család az család”. Ami az idézett mondatot illeti, azzal a címzett is nyilvánvalóan egyetért: a család az család. Apa, anya, gyerek és rokonság. Évezredes, megkérdőjelezhetetlennek hitt jelentése egy szónak, melyet néhány évtizede erőszakkal át kívánnak értelmezni korunk szivárványos ámokfutói. Erőszakkal, mert aki nem fogadja el szivárványos értelmezésüket, az szerintük a nép ellensége. Mint a Rákosi-rendszerben.
Mint hallom, a Facebookon meg azt üzenték neki, hogy húzzon el innen. Nyilvánvaló, hogy mindkettő politikai üzenet volt. Ezt megelőzően a polgármester asszonyt támadó, gúnyolódó zászlócskákat tűzdeltek ki a faluban. A tettes nyilván nemrég ideköltözött lakos vagy nyaraló. Hogy szófordultával éljek, ő húzzon el innen, mert széthúzást és békétlenséget akar hozni a falu életébe. Mint mindenhol, vannak ellentétek, de ezek nem politikai természetűek. Ez a névtelen senki, akinek a létezésére csak éjjelente hátrahagyott szellemi ürülékei utalnak, be kívánja hozni Zebegény mindennapjaiba is a napi politikát. Idegenszívű bevándorlók kavarásából nem kérünk.
Európa Németország vezetésével belefogott a Viertes Reich, a negyedik birodalom építésébe. Nemes jelentésű fogalmak hangoztatása, jelentésük átértelmezése, majd kisajátítása ennek a lényeges eleme. „A sátán is a világosság angyalának tetteti magát” – ahogy Pál apostol írta egyik levelében. Nem véletlenül nevezik nagy plagizátornak, utánzónak, Isten majmának. Ami ma az EU-ban folyik, az sátáni mimikri.
Európai értékekről beszélnek, de mit értenek ezalatt? Például az abortuszt, megfogant életek elpusztítását. Véleményszabadságról beszélnek, de a Németországban dolgozó Petry Zsolt kapusedzőt kirúgták állásából, mert egy, Németországból nézve külföldi lapban nekik nem tetsző dolgot mondott. A német munkaügyi bíróság még nem tudott dönteni, mert ha a bírák elismerik a nyilvánvaló diszkriminációt, akkor vége a karrierjüknek, ha nem, azzal bizonyítják, hogy a szólásszabadság csak papíron létezik országukban. Kereszténységről, kereszténydemokráciáról beszélnek, de II. János Pál pápa kérését elutasítva az Európai Unió alapokmányában nem utaltak Európa keresztény gyökereire. Rocco Buttiglione olasz professzor nem lehetett EU-biztos, mert keresztény, és nem csak szavakban, mint sokan.