Más rangsorok is vannak, amelyek az életminőséget mérik aszerint, hogy melyik országban a legjobb. Itt az egy főre jutó GDP, a várható élettartam, a szociális támogatások mértéke, a bizalom, a korrupció, az élethelyzetekben a szabad döntés lehetősége s a nagylelkűség (nem könnyen mérhető) eleme játszanak szerepet. Ebben a rangsorban sorozatosan Finnország van az élen. Elemezve ennek okait azt találhatjuk, hogy a jó egészségügy mellett a kiváló oktatási rendszere, tanárainak megbecsültsége játssza a fő szerepet. Az első tízben soroltaknál az egészségügy, a munka és a magánélet jó aránya, a közvetlen demokrácia és a zöld környezet játszik általában fontos szerepet, a hagyományos GDP fajlagos mutató mellett. Érdemes tanulnunk ezekből az indexekből.

S talán azt is, hogy az emberek azt honorálják a politikában, amit a bőrükön éreznek. Nem tudják felmérni, hogy egyes makrogazdasági intézkedések a jövő szempontjából mennyire hasznosak, de azt sem, hogy olykor a jólét – mint a szo­cialista-liberális kormányok alatt oly sokszor volt – az eladósodás, a jövő számlájára van biztosítva, s egyszer majd fizetni kell érte. A választópolgár horizontja rövidebb, csak a jelent érzékeli, és a domináns média értelmező hatalma a tények ismertetését erősen befolyásolhatja. Az alapvető összefüggések azonban előbb-utóbb kitűnnek. Vigyázzunk, nehogy a tömegek későn lássák és értsék meg a dolgok valódi jelentőségét! Ez lehet ma egy független kutató dolga: a tények reá­lis mérlegelése és bemutatása.

A szerző közgazdász, nyugalmazott egyetemi tanár

A borítóképen: Steve H. Hanke. Forrás: YouTube/Wealthion