Az újraállított feszület mára történelmi emlékhely lett. Két eszme mementója: a hité és a diktatúráé. A Regnum Marianum a terrortól megszabadult nemzet háláját hirdette, lerombolása a proletárdiktatúra igazi arcát. A magasba nyúló kereszt erre a fájdalmas és nagyszerű múltra emlékeztet, Mária országára. Arra az országra, amely egymaga többet tett a keresztény Európa védelméért, mint a kontinens összes országa együttvéve. Tatártól, töröktől szinte csak a magyar végvárak vitézei védték Európát, a szabadidejüket területszerzéssel, gyarmatosítással töltő, gazdag Nyugatot… (Mit kaptunk vérünkért cserébe? Ígéreteken és szépen hangzó, üres szavakon kívül nem sokat. Pedig mennyit könyörögtünk segítségért keresztény uralkodóknál is – mindhiába. A déli harangszót se tőlük, hanem a római pápától kaptuk.) Egy korabeli históriaregős így összegezte a magyarság szolgálatainak mérlegét:

Magyarország mindenét föláldozta Európáért: önmagát, jövőjét, jólétét és normális fejlődését, de mindezen áldozatért alig kapott valami ellenszolgáltatást. Európa súlyosan adós maradt Magyarországgal szemben.

Mindmáig adós.

Kicsit elszaladtam a városligeti templomromoktól.

(A borítóképen a Regnum Marianum-templom, előtte az 1938-ban felállított Csengery Antal szobor. Forrás: Fortepan)