időjárás 12°C Mihály 2022. szeptember 29.
logo

Az azonnali cselekvés órája

Varga Judit
2021.11.08. 05:45 2021.11.08. 06:17
Az azonnali cselekvés órája

Akkor, amikor a világ vezetőinek többsége csendben nézi, hogy a párizsi klímavédelmi egyezmény óta is folyamatosan nő a légkör szén-dioxid koncentrációja, helyesen mondja Áder János köztársasági elnök úr, hogy egyre nehezebb elhitetni a választópolgárokkal, hogy 26 éve folyamatosan a 24. órában vagyunk. Arról megoszlanak a vélemények, hogy mikor mondhatjuk majd Glasgow-ban, hogy cselekedtünk is, és nem csak „napirenden kívül vitattuk meg a kérdést”, az azonban nem kétséges, hogy Magyarország – mint sok minden másban – szerencsére ebben sem követi a fősodratú politikát.

Hazánkban – történelmünk során először – idén június–júliusban a napenergiával termelt áram mennyisége meghaladta azt az energiát, amelyet fosszilis energiahordozókból nyertünk.

Miért jelentős ez az adat? Mert a bolygónkon élő tudósok többségének egyöntetű álláspontja szerint csak akkor van esélyünk az üvegházhatásból eredő felmelegedést mérsékelni, ha az ezt elősegítő fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó gázok kibocsátását csökkentjük. Magyarország idén nyáron ehhez egy nagy lépést tett előre. Neil Armstrong űrhajós szavait átfogalmazva egy kis lépés az emberiségnek, de egy nagy lépés Magyarországnak. Az ilyen kis lépések összessége szükséges azonban ahhoz, hogy globális szinten csökkenteni tudjuk a túlzott üvegházhatást. Ha mindenki elvégzi a házi feladatát, akkor valóra válhat Sir David Attenborough jóslata az idei klímacsúcsot megnyitó beszédéből: ha külön utakon járva képesek voltunk arra, hogy a bolygónkat destabilizáljuk, együtt biztos, hogy képesek leszünk arra, hogy megmentsük azt. 

Ennek fényében kell értékelni a magyar intézkedéseket. Bár az Európai Unió a világ üvegházhatású gázok kibocsátásának csupán nyolc százalékáért, Magyarország az unión belül pedig csak 1,5 százalékért felelős, mégis a magyar konzervatív környezetvédelmi intézkedések mutathatnak példát az egész világon. Összesen 21 ország tudott jelentős gazdasági növekedést produkálni úgy, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátását is csökkentette az 1990-es szinthez képest. Magyarországon majd négyszeresére nőtt az egy főre eső GDP, miközben a kibocsátást 33 százalékkal, az energiafelhasználásunkat pedig 15 százalékkal csökkentettük.

Azt is mondhatnánk, hogy ez törvényszerű egy keresztény-konzervatív kormány alatt, hiszen a környezetvédelmi problémák jelentős részét a globalizáció és a túlfogyasztásra épülő gazdasági rendszer generálta. A konzervatív értékrend alapja viszont a mértékletesség. Ronald Reagan elnök szerint egy konzervatív „elkötelezett mindazon erőforrások védelme és megőrzése iránt, amelyek az életünket biztosítják”, hiszen azt a Földet, amelyen él, hagyhatja örökségként gyermekeire.

Számos uniós tagállam sajnos a környezetvédelem terén is bort iszik és vizet prédikál, hiszen úgy kardoskodnak a szigorúbb klímacélok mellett, hogy közben növelik a kibocsátásukat. Hazánk ezzel szemben nemcsak PR-mutatványokra volt képes, hanem cselekedett is. Az Európai Unióban elsőként ratifikálta a párizsi megállapodást, és egyik első tagállamként foglalta törvénybe a klímasemlegességet, más szóval azt, hogy 2050-re csak annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, amennyit meg is tud kötni erdeinek és gyepterületének segítségével. Ennek érdekében kezdte el megvalósítani a kormány a 2020 februárjában elfogadott Klíma- és természetvédelmi akciótervét, amelynek célja, hogy Magyarország minél gyorsabban átállhasson az innovatív, zöld-, digitalizált és a megtermelt hulladékot is feldolgozni képes, úgynevezett körforgásos gazdaságra. Egyidejűleg növeljük az energiahatékonyságot, csökkentjük az energiafogyasztást, valamint garantáljuk az ország energiafüggetlenségét, és az európai összehasonlításban is az egyik legalacsonyabb rezsiszint fenntartását.

A kormány szerint a klímasemleges gazdaságra való átállás költségeit első helyen a klímarongálókkal, a jelentős szennyező országokkal és a nagyvállalatokkal kell megfizettetni. Az alkalmazkodásnak úgy kell megtörténnie, hogy a magyar családok által fizetett energia- és élelmiszerárak emiatt ne növekedjenek. Egyre több tagállamban ismerik fel, hogy atomenergia és földgáz nélkül nincs klímakímélő gazdaság, ezért ezek használatát nem korlátozni, hanem támogatni kell. Az akcióterv sikeréhez piaci forrásokat is bevonunk, eddig kétmilliárd euró értékben bocsátott ki a kormány úgynevezett zöldkötvényt intézményi befektetők számára. Aki ilyet vásárol, az a klímavédelem ügyét támogatja, mert az állam vállalja, hogy az ebből befolyó pénzt csak klímabarát programokra fordítja. Az akcióterv intézkedéseit három fő területre lehet bontani: közlekedési fejlesztések, technológiai átalakítások és természeti kincseink megóvása.

A cikk kereteit meghaladná a terv részletes bemutatása, kiemelném azonban, hogy az összes emisszió mintegy ötödéért felelős közlekedési szektorban 50 milliárd forinttal támogatja a kormány e-járművek beszerzését, köztük autókét, (motor-) kerékpárokét és buszokét is. 2030-ig leáll az utolsó lignitalapú erőmű működése is. Az átállás biztosítja, hogy úgy tudjunk váltani megújuló energiára, hogy ne kelljen közben szénbányákat újranyitni, mint egyes nyugat-európai országokban. A naperőműveink kapacitását tíz év alatt meghatszorozzuk. Jelenleg már 88 ezer épület tetején működnek napelemek.

Természeti környezetünk közvetlen védelme érdekében betiltottuk egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát, majd lehetővé tesszük a göngyölegek visszaváltását. Rendszeresen tisztítjuk folyóinkat az illegális hulladékoktól, az Országfásítási program keretében pedig az eddigi 1,1 millió fához minden újszülött után újabb tíz fát ültetünk, amely évente körülbelül egymillió fát jelent. A „Tisztítsuk meg az országot!” program segítségével felszámoljuk az illegális hulladéklerakó helyeket. A hazai fejlesztésű HulladékRadar okostelefonos applikáció eredményeképp már több mint 33 ezer tonna illegális hulladékot szállítottak el. 

A klímasemlegesség megvalósítása mindenkitől kíván bizonyos fokú áldozatvállalást. Néha csupán nagyobb odafigyelést (lekapcsolni a lámpát az üres helységekben, lejjebb venni a termosztátot egy-két fokkal), máskor életmódunk megváltozását (kevesebb étel vásárlása, komposztálás, kevesebb ruha vásárlása stb.). Kevesen tudják például, hogy ahhoz, hogy egy farmernadrág a gyapotföldekről a feldolgozáson, festésen, szállításon keresztül eljusson a fogyasztóhoz, 7000 liter vizet használnak el. A konzervatív környezetpolitika és a teremtésvédelem szerint a fenntarthatóság érdekében a javakról történő lemondás nem pusztán önkorlátozást jelent, hanem arra buzdítja az embereket, hogy a boldogságot ne a fogyasztásban, hanem közösségi értékekben találják meg. 

Ám idekapcsolódnak a környezetvédelmi beruházások is (napelemes korszerűsítés, alternatív energiatermelés). Az üzleti szférában pedig csak akkor működhet a környezetvédelmi beruházások miatt versenyhátrányt elszenvedő cégek ösztönzése, ha világszinten is egyetértés lesz arról, hogy pénzügyileg is érdekelté teszik őket az ilyen beruházásokban. Az ezeket célzó klímabarát innovációk, technológiák is bemutatásra kerülnek majd november végén, december elején a budapesti Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón.

Áder János szerint épp ezért a PR-mutatványok helyett cselekvés kell, amely őszinte számvetésen alapul az egyes országok eredményeit illetően, valamint szükség van a nagy kibocsátók megállapodására is a csökkentés üteméről.

A november végéig kitölthető zöldkonzultációban a kormány azokat az egyetértési pontokat keresi, amelyek révén további környezetvédelmi intézkedéseket fog hozni a klímasemlegesség érdekében. Eredményeket pedig egyre több független felmérés is elismeri. A KPMG által megjelentetett kimutatás szerint, amely az országok klímavédelemért tett erőfeszítéseit vizsgálja és rangsorolja, Magyarország kiemelkedő helyen áll. Az úgynevezett Net Zero Readiness Index több mint száz mutató alapján arra jutott, hogy Magyarország a 13. helyen áll globális szinten a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett intézkedések alapján, ezzel mögénk szorítva olyan mintaállamokat, mint az Egyesült Államok vagy Szingapúr. A jogalkotás terén hazánk maximális pontszámot ért el, amivel rajtunk kívül csak négy ország büszkélkedhet a világon. Ebből is látszik, hogy a magyar konzervatív zöldpolitika hatékony és sikeres.

Magyarország számára fontos bolygónk megőrzése a következő generációk számára. Ennek érdekében folytatjuk a 2050-ig tartó klímasemlegesség eléréséhez szükséges intézkedések végrehajtását. Kíváncsian várjuk, hogy a jelenleg zajló klímacsúcs eredményez-e tetteket, vagy ismét csak arra leszünk képesek, hogy napirenden kívül vitassuk meg a kérdést.

A szerző igazságügyi miniszter

Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter (Fotó: IM)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.