Ez nem pesszimizmus; ez a kemény valóság. 2016-ban a szén-dioxid-kibocsátási egységek ára tonnánként hat euró körül volt. Mára majdnem elérte a kilencven eurót. Ez öt év alatt tizenötszörös növekedést jelent. Azokat a pénzeszközöket, amelyeket a vállalatok a zöldátállásba tudnának fektetni, kénytelenek az egyre dráguló kibocsátási egységekre fordítani. Ha nem állítjuk meg ezt az ellenőrizetlen spekulációt, a klímacélok tervezése és hatékony megvalósítása lehetetlennek bizonyulhat.

Érdemes megjegyezni, hogy Európát nemcsak különböző nyelvek és kultúrák alkotják, hanem különböző típusú gazdaságok is. A második világháború után akaratuk ellenére a Szovjetuniónak alárendelt országoknak nem voltak olyan fejlődési kilátásaik, mint Nyugat-Európa országainak. Közép- és Kelet-Európa országai így tehát most kettős sakkjátszmában találták magukat. A szén-dioxid-kibocsátási egységek magas ára gazdasági destabilizációt okoz, ez pedig hátráltatja az EU klímapolitikájának megvalósítását. Ennek ellenére aktívan részt veszünk a zöldátállásban. Ma már senkit sem kell meggyőzni arról, hogy érdemes megújuló energiaforrásokba befektetni. A lengyeleket, akik jelenleg napelemes boomot (áttörést) élnek át, biztosan nem kell. Ráadásul a lengyel kormány nemrégiben hidrogénstratégiát fogadott el, dolgozunk a tengeri szélenergián, és az atomenergia lengyelországi meghonosítására készülünk.

Európa nem engedheti meg magának, hogy hibázzon. Az elmúlt csaknem száz év legnagyobb gazdasági válságával nézünk szembe. Most, a járvány után a stabilitás helyreállítása az elsődleges feladatunk. Ha beleegyezünk abba, hogy a számlákat az európai polgárokkal fizettessék meg, az csak hatványozni fogja problémáinkat.

Ezért az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének megreformálására apellálok. Ezt a rendszert azért hozták létre, hogy ösztönözzék a megújuló energiaforrásokba történő befektetéseket, amelyek akkoriban lényegesen drágábbak voltak, mint a hagyományosak. Ma már más a helyzet. A megújuló energiaforrások piacán zajló forradalom lehetőséget ad számunkra, hogy olcsón és tisztán termeljünk energiát.

Az EU ETS-nek figyelembe kell vennie az aktuális gazdasági helyzetet, és nem a befektetők status quóját erősítenie, akiknek az éghajlat-politika csak egy vagyonszerzési lehetőség. Az EU ETS jelenleg már nem az éghajlati célok tisztességes és méltányos végrehajtását támogatja, hanem kezd saját maga karikatúrájává válni. A fenntartható fejlődés előmozdítása helyett a szegényeket még szegényebbekké, a gazdagokat pedig még gazdagabbakká teszi. Az igazság az, hogy a népesség leggazdagabb egy százaléka felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás tizenhét százalékáért, amit megerősít például a legfrissebb, 2022-es World Inequality Report. Ugyanakkor az Európai Unió egésze a világ szén-dioxid-kibocsátásának mind­össze nyolc százalékáért felelős. Még az EU legnagyobb mértékű mozgósítása sem fogja megfordítani a globális trendet, ha a szén-dioxid-kibocsátási rangsor hírhedt legfelső helyezettjei nem vesznek részt komolyan az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Legfeljebb olyan emberekhez fogunk hasonlítani, akik evezőkkel állítanának meg egy száguldó gőzhajót.

Ha nem változtatunk a hozzáállásunkon, újjáéledő környezet helyett csak Európa gyengülését fogjuk megtapasztalni. És valóban, a nemes ötletek kontinense leszünk, de ötleteink megvalósíthatatlanok maradnak. Akkor aztán kiderül, hogy egyáltalán nem védtük meg a bolygónkat, hanem hagytuk, hogy a kíméletlen versengés és a befolyásért folytatott küzdelem színterévé váljon.

Európa helye pedig a fejlődés peremére szorul ki. A józan ész hiányának az árát mindenekelőtt a hétköznapi európai családok fizetik meg Lengyelországban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Hollandiában és Európa minden egyes országában.

Éppen ezért Lengyelország felszólal a szén-dioxid-kibocsátási egységek vadkereskedelmének megszüntetése érdekében. Az utolsó pillanatban vagyunk a hibák rendbetételére. Legfőbb ideje megálljt parancsolni ennek a káros politikának!

A szerző Lengyelország miniszterelnöke

Borítókép: David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Janez Jansa, az Európai Tanács soros elnöki tisztségét betöltő Szlovénia miniszterelnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a példányokat mutatja, miután aláírta a Európai Unió törvényhozásában 2022-ben elsőbbséget élvező tervezetek jegyzékét az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezletén 2021. december 16-án (Fotó: MTI/AP pool/Geert Vanden Wijngaert)