időjárás 27°C Ottó 2022. július 2.
logo
A progresszív liberálisok, újmarxisták elleni harcban csak együtt lehetünk sikeresek

A magyar az magyar, s pont

Faggyas Sándor
2022.05.23. 07:50 2022.05.23. 08:00
A magyar az magyar, s pont

Az elmúlt hét végén Magyarország két legfőbb közjogi méltósága szinte egyszerre küldött egyértelmű, világos és erős politikai üzenetet a hazai és külhoni magyaroknak, szomszédjainknak, az Európai Uniónak és az egész világnak, barátainknak és ellenfeleinknek egy­aránt. Nyilván nem véletlen időbeli egybeesésről van szó. Már csak azért sem, mert Novák Katalin köztársasági elnök egy héttel ezelőtti ünnepélyes beiktatása és Orbán Viktor miniszterelnök (immár ötödszöri) megválasztása és eskütétele között csupán két nap telt el.

A köztársasági elnök az első héten kétszer is külföldre látogatott, s mivel a diplomáciában mindig fontos a „belépő”, érdemes megjegyezni, hogy Varsó után Erdélybe vezetett második útja, ahol részt vett a magyar református egység napjának – amit 2009 óta most először szórványban ünnepeltek a Kárpát-medencei reformátusok – idei rendezvénysorozatán. Ennek keretében pénteken Kolozsváron találkozott Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével, s ennek kapcsán ezt az üzenetet osztotta meg közösségi oldalán: „Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont.”

Még aznap részt vett a tíz dél-erdélyi felújított református templom egyike, a magyarlapádi felszentelésén, Nagyenyeden felkereste a kereken négyszáz éve alapított, az erdélyi oktatásban ma is élen járó Bethlen Gábor Kollégiumot. Szombaton pedig Gyulafehérváron, az erdélyi fejedelmek egykori székvárosában beszédet mondott Bethlen Gábor, a „Tündérkert” legnagyobb fejedelme egész alakos szobrának leleplezésén. „Bethlen Gábor nem ereszt és nem eresztjük” – kezdte beszédét, s azzal folytatta, a fejedelem akkor alkotott Erdély földjén maradandót, amikor mások pusztítottak. Ma is kötelez minket szellemisége és öröksége arra, hogy ne csak téglából építsünk épületeket, hanem igéből és hitből is lelki védőbástyákat hozzunk létre: anyag és szellem, test és lélek együtt alkothat maradandót. Az államfő hangsúlyozta, a határon túli magyar közösségek építése és megmaradása olyan érték és érdek, ami soha nem mások ellen szól. Gudor Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese – aki a múlt év végén, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében vette át a Magyar Örökség díjat – pedig azt mondta, az erdélyi református végvárrendszer lelki megerősödését segíti, hogy ezúttal a dél-erdélyi szórványban ünnepelték a magyar református egység napját.

Novák Katalin a gyulafehérvári várban megerősítette a beiktatási beszédében megfogalmazott államfői credóját: az a dolga, hogy szövetségeseket keressen, s ezért tárgyalni kell, megegyezni, ajtókat nyitni a magyar nemzet és Közép-Európa számára. Biztató, hogy a szoboravatáson a ma már túlnyomórészt román lakosságú Gyulafehérvár polgármestere és a bukaresti kormány vallásügyi államtitkára is felszólalt, s előbbi azt mondta, kötelességünk, hogy nemzetiségtől függetlenül tovább építsük elődeink hagyatékát. Ezzel szemben nem éppen baráti volt egy román baloldali szenátor közjátéka, aki a szobor leleplezése után talpig népviseletbe öltözve odalépett Novák Katalinhoz, akinek először egy virágot és egy román színű kokárdát nyújtott át, s közölte vele, hogy Transsylvania román föld volt és mindig is az marad, majd előkapott egy Avram Iancut ábrázoló képet, és Bethlen Gábor szobra elé helyezte. Honfitársának, a gyulafehérvári polgármesternek pedig felrótta, hogy százötven évvel Iancu halála után inkább a román nemzet hősének kellene szobrot állítani. (Iancu az 1848–49-es magyar szabadságharc elleni román lázadás egyik Habsburg-vazallus vezetője volt, akinek rablógyilkos osztagai több ezer, jórészt fegyvertelen magyart mészároltak le.)

A gyulafehérvári provokáció mellett disszonáns volt a román külügy pénteki közleménye is, amelyben az egyik államtitkár kifogást emelt Novák Katalin fenti (magyar és angol nyelvű) Facebook-bejegyzése ellen, azt hangoztatva, hogy Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal. Ezek szerint van még néhány csukott ajtó keleti szomszédunknál, amivel lesz dolga az ajtónyitogatásra és szövetségeskeresésre vállalkozó magyar államfőnek.

Akárcsak a magyar kormányfőnek, aki a múlt heti budapesti CPAC-konferencián, Novák Katalin erdélyi útja előtt egy nappal, tizenkét pontban foglalta össze a sikeres konzervatív kormányzás magyar receptjét. Orbán Viktor a harmadik pontban említette, hogy nekünk a nemzeti érdek az első a külpolitikában, és erre példának hozta, hogy a mi célunk a béke helyreállítása, nem pedig a szomszédunkban zajló háború folytatása. A tizedik pont: keress barátokat! Ha a politikában boldogulni akarunk, ne azt nézzük, miben nem értünk egyet a másikkal, hanem azt keressük, hogy hol vannak a közös pontok, miként tudunk együttműködni, mert ha nem így teszünk, „ellenfeleink egyesével vadásznak le bennünket”. S beszéde végén külön is hangsúlyozta, hogy a progresszív liberálisok, újmarxisták, globalisták elleni harcban csak együtt és csak szervezetten lehetünk sikeresek, vagyis barátokat, szövetségeseket kell találnunk.

Hogy e véleményével – szerencsére – mennyire nincs egyedül, például az is bizonyítja, hogy Vincenzo Sofo olasz európai parlamenti képviselő a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjúban azt mondta, Magyarország egyedül nem nyerheti meg az Európai Bizottság ellen folytatott harcát, ehhez az európai jobboldal közös válaszára van szükség. A konzervatív jobboldal Európa utolsó esélye, ezért „nemcsak a bevándorlásellenességben vagy a családi értékekben kell megtalálnunk a közös nevezőt, hanem a testvériességben is – abban, ahogy egymáshoz viszonyulunk”.

Testvériesség. Erre utalt Orbán Viktor is a tizenegyedik pontjában, arra szólítva fel, hogy építsünk közösségeket, mert nincsen konzervatív politikai siker működő közösségek nélkül. Ezek alapja pedig a kilencedik pontban általa említett hit, hitélet. „Ha nem hisztek, nem maradtok meg” – ezt az Ézsaiás próféta könyvében olvasható igét idézte, hozzátéve, hogy a politikában ez a törvény.

De mi a hit, kérdezik sokan. A Zsidókhoz írt levélben áll, hogy az „a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés. Mert ezzel szereztek jó bizonyságot a régebbiek.” A levélben olyan régi hősökről olvasunk, akik hit által országokat győztek le, oroszlánok száját tömték be, kard élétől menekültek meg, betegségből épültek fel, háborúban lettek erősekké, idegenek seregeit futamították meg…

Európa népeinek nagy része, a nyugati politikusok, befektetők és véleményvezérek pedig szinte kivétel nélkül elveszítették mára a keresztény/keresztyén hitet és értékeket. Ezért igaz – amit Orbán Viktor már több éve ismételten hangsúlyoz –, hogy már nem Európa a jövőnk, hanem mi vagyunk Európa jövője. De bárhogy lesz is, a mi szilárd fundamentumunk akkor is ez: „A magyar az magyar, s pont.”

Borítókép: Novák Katalin a gyulafehérvári várban (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.