Novák Katalin a gyulafehérvári várban megerősítette a beiktatási beszédében megfogalmazott államfői credóját: az a dolga, hogy szövetségeseket keressen, s ezért tárgyalni kell, megegyezni, ajtókat nyitni a magyar nemzet és Közép-Európa számára. Biztató, hogy a szoboravatáson a ma már túlnyomórészt román lakosságú Gyulafehérvár polgármestere és a bukaresti kormány vallásügyi államtitkára is felszólalt, s előbbi azt mondta, kötelességünk, hogy nemzetiségtől függetlenül tovább építsük elődeink hagyatékát. Ezzel szemben nem éppen baráti volt egy román baloldali szenátor közjátéka, aki a szobor leleplezése után talpig népviseletbe öltözve odalépett Novák Katalinhoz, akinek először egy virágot és egy román színű kokárdát nyújtott át, s közölte vele, hogy Transsylvania román föld volt és mindig is az marad, majd előkapott egy Avram Iancut ábrázoló képet, és Bethlen Gábor szobra elé helyezte. Honfitársának, a gyulafehérvári polgármesternek pedig felrótta, hogy százötven évvel Iancu halála után inkább a román nemzet hősének kellene szobrot állítani. (Iancu az 1848–49-es magyar szabadságharc elleni román lázadás egyik Habsburg-vazallus vezetője volt, akinek rablógyilkos osztagai több ezer, jórészt fegyvertelen magyart mészároltak le.)

A gyulafehérvári provokáció mellett disszonáns volt a román külügy pénteki közleménye is, amelyben az egyik államtitkár kifogást emelt Novák Katalin fenti (magyar és angol nyelvű) Facebook-bejegyzése ellen, azt hangoztatva, hogy Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal. Ezek szerint van még néhány csukott ajtó keleti szomszédunknál, amivel lesz dolga az ajtónyitogatásra és szövetségeskeresésre vállalkozó magyar államfőnek.

Akárcsak a magyar kormányfőnek, aki a múlt heti budapesti CPAC-konferencián, Novák Katalin erdélyi útja előtt egy nappal, tizenkét pontban foglalta össze a sikeres konzervatív kormányzás magyar receptjét. Orbán Viktor a harmadik pontban említette, hogy nekünk a nemzeti érdek az első a külpolitikában, és erre példának hozta, hogy a mi célunk a béke helyreállítása, nem pedig a szomszédunkban zajló háború folytatása. A tizedik pont: keress barátokat! Ha a politikában boldogulni akarunk, ne azt nézzük, miben nem értünk egyet a másikkal, hanem azt keressük, hogy hol vannak a közös pontok, miként tudunk együttműködni, mert ha nem így teszünk, „ellenfeleink egyesével vadásznak le bennünket”. S beszéde végén külön is hangsúlyozta, hogy a progresszív liberálisok, újmarxisták, globalisták elleni harcban csak együtt és csak szervezetten lehetünk sikeresek, vagyis barátokat, szövetségeseket kell találnunk.

Hogy e véleményével – szerencsére – mennyire nincs egyedül, például az is bizonyítja, hogy Vincenzo Sofo olasz európai parlamenti képviselő a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjúban azt mondta, Magyarország egyedül nem nyerheti meg az Európai Bizottság ellen folytatott harcát, ehhez az európai jobboldal közös válaszára van szükség. A konzervatív jobboldal Európa utolsó esélye, ezért „nemcsak a bevándorlásellenességben vagy a családi értékekben kell megtalálnunk a közös nevezőt, hanem a testvériességben is – abban, ahogy egymáshoz viszonyulunk”.

Testvériesség. Erre utalt Orbán Viktor is a tizenegyedik pontjában, arra szólítva fel, hogy építsünk közösségeket, mert nincsen konzervatív politikai siker működő közösségek nélkül. Ezek alapja pedig a kilencedik pontban általa említett hit, hitélet. „Ha nem hisztek, nem maradtok meg” – ezt az Ézsaiás próféta könyvében olvasható igét idézte, hozzátéve, hogy a politikában ez a törvény.

De mi a hit, kérdezik sokan. A Zsidókhoz írt levélben áll, hogy az „a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés. Mert ezzel szereztek jó bizonyságot a régebbiek.” A levélben olyan régi hősökről olvasunk, akik hit által országokat győztek le, oroszlánok száját tömték be, kard élétől menekültek meg, betegségből épültek fel, háborúban lettek erősekké, idegenek seregeit futamították meg…

Európa népeinek nagy része, a nyugati politikusok, befektetők és véleményvezérek pedig szinte kivétel nélkül elveszítették mára a keresztény/keresztyén hitet és értékeket. Ezért igaz – amit Orbán Viktor már több éve ismételten hangsúlyoz –, hogy már nem Európa a jövőnk, hanem mi vagyunk Európa jövője. De bárhogy lesz is, a mi szilárd fundamentumunk akkor is ez: „A magyar az magyar, s pont.”

Borítókép: Novák Katalin a gyulafehérvári várban (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)