Két másik európai politikus kijelentette a fórumon, hogy a globális energiaválság csupán átmeneti, amely a legtöbb országnak ugyan fájdalmas lesz, de nem szabad ellenállniuk azoknak a nemzeteknek, amelyek arra készülnek, hogy megőrizzék a szuverenitásukat a „globális menetrend ellenére”. Világos beszéd, azt hiszem: globális cselekvés, lokális (nemzeti) behódolás.
Természetesen jelen volt Robert Habeck zöld alkancellár is – naná! –, aki elég félelmetesen fogalmazott: azt mondta, az egyes nemzetek kormányainak nem szabad a saját állampolgáraiknak a védelmére koncentrálniuk, hanem a piacok uralmát kell követniük. Tudják, ő az a hiperprogresszív kozmopolita, aki még korábban kijelentette, hogy ha német nemzeti érzésekről hall, akkor egyszerűen hányingere támad. Egyértelmű, hogy ott a helye a WEF fórumán. Oda való. Itt jegyzem meg: minket nem hívtak meg. Milyen szerencse.

De ott volt online Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, eredetileg komikus, és dörgedelmes beszédet intézett a fórum tagjaihoz – szemben Putyinnal, akit természetesen nem hívtak meg. És természetesen megszólalt Soros Gyuri bácsi is, aki Oroszország elpusztításának fontosságára hívta fel a világ figyelmét.

Jobb, ha látjuk az összefüggést: a WEF az orosz–ukrán háborúban követi a sajátos céljait, az általuk vezetendő egypólusú világrend kialakítása érdekében egyetlen célja, hogy a nemzetállami szuverenitás egyik utolsó, talán legfontosabb védőbástyáját szétrombolják – mind politikailag, mind gazdaságilag, mind társadalmilag. 1939-ben még Németország elpusztítása volt a cél (Theo­dore Kaufman meg is írta Amerikában a Germany must perish – Németországnak pusztulnia kell című „tudományos értekezését”), 2022-ben viszont már napirenden van a „Russia must perish” – tehát Oroszországnak pusztulnia kell. Még szép, hogy Zelenszkijnek ott a helye a fórumon, ő az emberük, igazi hasznos idiótájuk.

A WEF egyébként bejelentette, hogy megszakít minden kapcsolatot Oroszországgal. Ez nem is rossz hír: Oroszország nem áll be a sorba.

A WEF, Klaus Schwab tehát nyílegyenesen halad előre a nagy víziójuk, a szép új világ felé, s ezt már nem is igazán rejtik véka alá, sőt. Szinte provokálják a világ nemzeteit, hogy megnézzék: meddig mehetnek el, milyen ellenállásba ütköznek bele, s ha ilyennel találkoznak, akkor azzal szemben milyen új stratégiát érdemes kidolgozniuk.

Ezen a fórumon hangzott el a Credit Suisse elnöke és Franciaország vezető jegybankárja részéről az a várakozás, hogy öt éven belül megjelenhetnek a központi banki digitális valuták, amelyek lényegében véve digitális világpénzzé változhatnak, felváltva végleg a papírpénzt. Micsoda perspektíva! És micsoda lehetőség ez a világ összes állampolgárának rabszolgává tételére! Másfelől, a WEF-fel szinte egy időben zajlott le – szintén Genfben – a WHO Egészségügyi Világközgyűlésének 75. találkozója május 22–28. között.

A gyűlésen egy brutálisan fontos döntés születhetett volna meg, méghozzá az Egyesült Államok kezdeményezésére. A Biden-kormányzat január 18-án reformjavaslatokat a WHO-nak, ezeket a WHO azonban csak április 12-én hozta nyilvánosságra. A tervezet, ha megvalósul, pandémiás ügyekben nemzetek feletti, lényegében totális uralmat ad a WHO kezébe, méghozzá ez év decemberétől kezdve. Ettől kezdve a WHO vezetői döntik el majd a nemzetállamok helyett, hogy mi és mikortól számít pandémiának, s ezzel kapcsolatban milyen lépéseket kell tennie a 194 ENSZ-tagállamnak, amibe nyilvánvalóan beletartoznak olyan kérdések, hogy hol és mikor legyen lezárás, karantén, maszkviselet, szűrés, s ami talán a legdurvább, a WHO megszabhatja, hogy mikor és milyen mértékben válhat szükségessé kötelező vakcinázás, vagyis akár a világoltás elrendelése is a WHO kezébe kerül.

Szerencsére a Biden-kormány javaslatát végül nem fogadták el, de ez még nem a háború megnyerését jelenti. Az Európai Bizottság időközben kinyilvánította, hogy ősztől fokozni kell az oltást, az emlékeztető oltásokat és a teszteket. Van összefüggés?
Akárhogy próbálom ezt csűrni-csavarni, valahogyan mégiscsak oda lyukadok ki, hogy a szándékok szintjén a cél nem más, mint a nemzetek alárendelése egy sajátos, egyelőre még csak a járványok kapcsán megnyilvánuló világkormánynak.
Megjegyzem, a közgyűlésen a vezető testületbe választották Kínát is.

Érdemes idézni F. William Engdahl stratégiai tanácsadót és oktatót, neves alternatív gondolkodót, aki így ír erről: „A WHO korábbi tanácsadói szerepét a nemzeti kormányok számára nemcsak a pandémiás válaszlépésekben, hanem minden, a nemzeti »egészségügyhöz« kapcsolódó kérdésben is átalakítják, teljesen új jogkörrel, amely felülírja a nemzeti egészségügyi ügynökségeket, és azt most a WHO főigazgatója határozza meg.” És: „Röviden, ez egy globális diktatúra az állampolgárok egészsége felett a világ egyik legkorruptabb egészségügyi testülete által. Egy adott WHO-s sürgősségi bizottság tagjait átláthatatlan eljárások alapján választják ki, és jellemzően, mint a jelenlegi gyermekbénulás elleni küzdelemben, sok tag kötődik a Gates Alapítvány különböző frontjai­hoz, mint például a GAVI vagy a CEPI. A kiválasztási folyamat azonban teljesen átláthatatlan és belső a WHO-n.” (journal.neo.org)

Ismétlem, mindez egyelőre még nem valósult meg, de vigyázó szemeinket a WHO-n kell tartani. Amit láthatunk mindebből, hogy a WEF és a WHO törekvései – melyek összefüggenek – talán még Molnár Enikő és Potocskáné törekvéseinél is meghatározóbbak a magyar nemzet sorsa szempontjából.

Nem kellene most már nagyobb figyelmet szentelni ezekre a folyamatokra a leszerepelt baloldali figurák napi hőbörgései helyett?

A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár felszólal az 51. Világgazdasági Fórumon Davosban 2022. május 26-án (Fotó: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron)