időjárás 13°C Jeromos 2022. szeptember 30.
logo

Gyilkosság szép szóval

Kincses Krisztina
2022.07.13. 11:00
Gyilkosság szép szóval

„Not yet a human”, vagyis „még nem ember” – ezzel a felirattal a hasán érkezett a mindenórás Amanda Herring június 26-án az amerikai Legfelsőbb Bíróság épülete elé, hogy az abortusz szigorúbb szabályozása ellen tüntessen. 

A kép hatalmasat ment az interneten, aminek egyrészt Amanda Herring merészsége lehetett az oka, másrészt az a megdöbbenés, hogy egy magzatról, amely bármelyik pillanatban a világra jöhet, mégis hogyan jelentheti ki saját édesanyja, hogy számára még nem él, „nem ember”. 

A magát zsidónak valló hölgy ugyanis úgy nyilatkozott, „a judaizmus azt mondja, hogy az élet az első lélegzetvétellel kezdődik, ekkor lép a lélek a testbe”.

Tüntetések ide vagy oda, az amerikai Legfelsőbb Bíróság június végén hozott döntésével a tagállamok hatáskörébe utalta a magzatelhajtás szabályozását, megsemmisítve ezzel a Roe kontra Wade néven elhíresült, az abortuszt alapjogként elismerő 1973-as precedensítéletet. 

Az ügy Euró­pában is felkavarta az abortuszliberalizációs törekvések átmeneti állóvizét. Németországban júniusban feloldották a terhességmegszakítás reklámozásának tilalmát, Lisa Paus, a szövetségi kormány család-, idős-, nő- és ifjúságügyi minisztere szerint pedig be kell építeni a művi terhességmegszakítást az orvostanhallgatók képzésébe. 

Hollandiában már februárban megszüntették a nők döntése utáni ötnapos „gondolkodási időt”, Finnországban pedig a jövőben a két orvossal történő, kötelező konzultációt törölnék el, amennyiben valaki a várandóssága tizenkettedik hetéig dönt a megszakítás mellett.

Természetesen a liberális mainstream érdekeit folyamatosan kiszolgáló Európai Parlament úgy gondolta, hogy rögvest állást kell foglalnia az abortuszvitában. A testület elé a minap egy radikálisan abortuszpárti javaslat került, amelynek célja, hogy a magzatelhajtás lehetősége egyenesen az EU alapjogi chartájába, valamint az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatába kerüljön. 

A javaslat egészen a szülés pillana­táig engedélyezné az abortuszt, továbbá a szabályozást teljes egészében kivennék a nemzetállami parlamentek kezéből.

Felmerül a kérdés, hogy miért nem a megfogant emberi élet kap jogi és alkotmányos védelmet, annak ellenére is, hogy a biológia és a józan ész szabályait már réges-rég felülírták a nyugati politikát és közéletet szinte teljes mértékben domináló, csak a végleteket ismerő nő- és emberi jogi törekvések. 

Az élet- kontra abortuszpárti érvek sora végeláthatatlan, a valódi küzdelem sokkal inkább a közgondolkodás átformálásáról, a felnövekvő generációk ideológiai (át)neveléséről szól, minél hatásosabb retorikai és vizuális eszközök használatával. 

Az emberek többségét ma ugyanis nem kutatásokkal, tanulmányokkal vagy logikus, észszerű tényeken alapuló magyarázatokkal kell és lehet meggyőzni: van rá helyette tíz másodpercünk egy TikTok-videóban, egy képkockánk Instagramon és csupán néhány szavunk egy demonstrációra magunkkal vitt táblán (vagy a bőrünkön, ahogy azt Amanda Herringnél is láttuk). 

A végén pedig az győz, aki a saját nézőpontját két görgetés között a legérzékletesebben tudja átadni a gyors információátadásra és érzelemgenerálásra kialakított platformok segítségével.

A mérleg jelenleg a progresszív Nyugat oldalára billen, amely köldökzsinórként láncolja magához a fiatal generáció­kat. Nemrég láttam egy TikTok-videót, amelyben egy tinédzser a gyermekvállalás pró és kontra érveit próbálta bemutatni. 

Míg a családalapítás mellett csupán egy-két érvet tudott gyűjteni, addig az ellenérvek listája többoldalas volt, és olyan bagatell bejegyzések szerepeltek rajta, mint hogy „nem ihatok alkoholt” vagy „megutálhatom a kedvenc ételeimet”. 

A Messenger applikáció csak ezen a héten már kétszer hirdette az Abortusz Magyarország gyógyszeres szolgáltatásait, az utóbbi hónapban pedig három olyan cikk jelent meg a Facebook-hírfolyamban, amelyek a szülés utáni depresszió és egyéb rizikófaktorok miatt vagy klímavédelmi szempontok alapján igyekeztek lebeszélni a gyermekvállalásról. 

Ezzel párhuzamosan az életpártiak is számos változatos tartalommal igyekeznek kiállni a még meg nem született gyermekek élethez való jogáért, több influenszer pedig terhességük fázisainak dokumentálásával és a felmerülő kérdésekre adott válaszokkal teszi szimpatikussá a gyermekvállalást. 

Azonban még így is az abortuszpártiak a hangosabbak és kétségbeejtő belegondolni, hogy megfogant életek sorsáról sokan pár perces amatőr videók és vadidegen emberek véleményének hatása alatt döntenek.

Az én testem, az én döntésem – mantrázzák a nőjogok élharcosai, a magzatelhajtás brutális folyamatáról, kockázatairól, fizikai és lelki hatásairól, valamint az örökbe adás lehetőségéről azonban már nem szívesen beszélnek.

Mindehhez társulnak a média által sulykolt elvárások, miszerint legyél fitt és sportos, ne engedd el magad, figyelj arra, hogy mikor, mit eszel, miközben a közösségi felületek olyan emberekkel vannak tele, akik bár életkoruk alapján a szüleink, sőt, akár a nagyszüleink lehetnének, megjelenésük és életvitelük mégis a huszonévesekére hajaz. 

Tökéletességet hajszoló társadalmainkban nagyon sokan nem „nehezítik meg” saját megfelelési törekvéseiket egy vagy több gyermek világra hozatalával. Új síkra terelődött tehát az abortuszkampány: az életért folyó harcot applikációk vívják.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.