Tudom, hogy texasinak lenni életérzés, egy tudatállapot, de higgyék el, magyarnak lenni még inkább az. Mi, magyarok több mint egy évezrede élünk a Kárpát-medencében: a keresztyénséget és a Nyugatot választottuk. Mégis, a XX. században el kellett szenvednünk a náci és a szocialista elnyomást is. E diktatúrák azonban összeegyeztethetetlenek voltak a magyar nép szabadságszeretetével, így

És harminc évvel a vasfüggöny leomlása után arra kell rádöbbenjünk, hogy egy újfajta szocializmus akarja ismét igába hajtani a nyugati civilizációt, egy új típusú marxizmus tervez támadást a szabadságunk ellen. „A kommunista soha nem vész el, csak átalakul” – ez a közismert fordulat tökéletesen leírja, hogy az újmarxizmus hogyan tudott betüremkedni életünk minden területére, mint egy mestertolvaj, ki sokféle álcát ölt magára. Attól függően, hogy mi tűnik a leghatékonyabbnak, BLM-ként, woke-kultuszként, kritikai fajelméletként vagy genderideo­lógiaként bukkan fel hol itt, hol ott. Ezért eljött az ideje annak, hogy azt, amit eddig „progresszióként” becézgettünk, végre a valódi nevén nevezzük: ugyanis ez a tőről metszett marxizmus.

Hogy szabadon szerethessük hazánkat, zászlónkat, hogy büszkék lehessünk történelmünkre és Istenhitünkre. Mindezt annak a zavaros egyenlőségmániának, egalitarianizmusnak a nevében, melyet „méltányosságnak” meg „politikai korrektségnek” neveznek.

Le kell szögeznünk: a szocializmus posztmodern változata alapjaiban ássa alá a nyugati civilizációt. Az ő fogalmaikkal élve: „dekonstruálni” akarják a családot és történelmünket. Le akarják rombolni nemzeti büszkeségünket, ki akarják radírozni tudatunkból országaink nagy hőseit és ki akarnak minket szakítani kulturális talapzatunkból. 

Persze ezen liberálisok pár évtizede még a „történelem végéről” ábrándoztak, és azzal áltattak bennünket, hogy nem lesz többé háború, nem lesz többé konfliktus. Hogy létrejön a „világharmónia” . De ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna. Mi, magyarok a második világégés óta a legvéresebb háború közvetlen szomszédságában élünk, és még mindig nem látszik a vérontás vége. Miközben Ukrajna ellen agresszió zajlik, Nyugaton emberemlékezet óta a legsúlyosabb gazdasági, pénzügyi és energiaellátási válságot éljük át.

Ráadásul a történelmünk elleni baloldali támadások miatt a társadalmak összezavarodtak és nincsenek felkészülve az ilyen válságok kezelésére. A határok és az államok eljelentéktelenedéséről szóló, divatosnak tűnő állításokról bebizonyosodott, hogy naiv, utópikus képzelgések. Ahogy erre Donald Trump is rávilágított korábban: egy ország nem ország határok nélkül. De az elitek az önmaguk által okozott történelmi amnézia folytán semmibe veszik a geopolitikai realitások jelentőségét. Röviden: 

Az egyetlen kiút ebből a mély, többdimenziós válságból a béke, a béke megteremtése. Ahhoz azonban, hogy ez valódi, tartós és tényleges béke legyen, a konzervatívok sikereire, győzelmeire van szükség világszerte. Ugyanis csak a jobboldal képes kigyógyítani minket bénultságunkból. Ezért van szükség ütőképes konzervatív mozgalomra Nyugaton – mivel a világ változik, és nemzeteinknek új kihívásokkal kell megküzdeniük, új küzdelmeket kell megnyerniük. 

Csak a jobboldal kecsegtet azzal az igazolható reménnyel, hogy képes nemzeteinknek erőt és méltóságot adni, és képes a realizmus és a józan ész talaján állva kormányozni.

Tegyük meg azt a szívességet, hogy valóra váltjuk a liberálisok rémálmát, a nemzeti erők nemzetközi összefogását! Éppen ezért bír kiemelt jelentőséggel az Alapjogokért Központ partnere, az Amerikai Konzervatív Unió által elindított CPAC is. A CPAC tette lehetővé például, hogy jobban megismerhesse a világ a magyar konzervatív „sikerreceptet”, ahogy azt a magyar miniszterelnök összefoglalta idén májusban Budapesten és most Dallasban is. Jól véssük az eszünkbe az első és legfontosabb tanácsot: nem szabad a liberálisok szabályai szerint játszanunk!

Éppen ezen megfontolásból Magyarországon a jobboldal munkaalapú társadalmat épített, alacsony adókkal, a családok erőteljes támogatásával, határaink határozott védelmével, a nemzeti érdekeken és realizmuson alapuló, de méltóságteljes külpolitikával. Ez természetesen valamennyi nyugati országban lehetséges, 

Ne feledjük Reagan elnök stratégiai tanácsát se: „mi győzünk, ők veszítenek!” Szóval ne szórakozzanak velünk, ne húzzanak ujjat Texasszal, ne húzzanak ujjat Magyarországgal!

A családért, Istenért, a hazánkért!

Isten áldja Amerikát!

Isten áldja Magyarországot!

Isten áldja mindnyájukat!

A szöveg az Alapjogokért Központ főigazgatója által a dallasi CPAC Texason 2022. augusztus 6-án elmondott beszéd szerkesztett változata

Borítókép: Szánthó Miklós (Forrás: Alapjogokért Központ)