A többletes költségvetés „létrejöttét” pedig az is segítette, hogy szépen teljesültek bevételi oldalon az adók. Összességében tehát: a kiadási oldal visszafogása mellett az adók beszedése javította jelentősen a júliusi kánikulában a költségvetés, ezáltal pedig a gazdaságpolitika helyzetét.
Mi következik ebből? Az aktív kormányzati beavatkozásnak tulajdoníthatóan a következő hónapokban is folytatódhat a pozitív tendencia a költségvetésben, vagyis javulhat az államháztartás pénzforgalmi egyenlege. Erre azért van szükség, hogy a kormány által kitűzött hiánycél – az éves gazdasági teljesítmény alig öt százaléka – az esztendő egészében összejöjjön. Szólni kell természetesen az inflációról is, amely ugyancsak többletpénzt hozhat a büdzsének, valamint az európai uniós pénzekről is. Utóbbiak is jönnek, a vita a helyreállítási alap forrásairól szól a kormány és Brüsszel között. Itt még sok a bizonytalanság, de pénzpiaci alapforgatókönyvek szerint valószínűleg szeptemberben vagy októberben megállapodás születik. Fontos tétel ez, mert a büdzsé teljes egyenlegét nem pusztán a makrogazdasági folyamatok és fundamentumok alakulása, valamint a kormány döntései befolyásolják, hanem szerepet játszanak az EU-s források is.
Az említett bizonytalansági tényező sajnos nem pusztán az uniós források tekintetében bukkan fel.
Szomszédunkban fél éve háború dúl, amely mindenre kihatással van: a világgazdasági folyamatokra is.
Ugyanakkor minden esélyünk megvan arra, hogy idén megússzuk – sok más uniós tagállammal szemben – a recessziót. Erős ugyanis a bázis. Emlékezzünk csak! Bivalyerős volt a magyar gazdaság az idei első negyedévben a KSH adatai szerint. A tavalyi negyedik negyedévhez képest 2,1 százalékkal nőtt a GDP, ami kedvező teljesítménynek számít. Éves alapon azonban még kedvezőbb a kép: az éves gazdasági teljesítmény ugyanis 8,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A következő hónapokban a háború hatásai, az ellátási nehézségek, a globális energiaválság jelentik majd a legnagyobb problémát, de még így is reális az öt százalék feletti növekedési várakozás. Tekintettel arra, hogy kedvezőek a második negyedéves GDP-adatok is, amelyek szerint az első félévben több mint hét százalékkal gyarapodott a hazai gazdaság.
Nagyobb kérdés, mi lesz a jövő évben, hiszen nem tudni, meddig tart a háború, és megoldódnak-e az ellátási problémák. Éppen ezért nehéz volt megtervezni a 2023-as költségvetési alappályát, melynek makrogazdasági számai két ponton – a bővülési ütem mértéke, valamint az infláció letörése – térnek el a pénzpiaci várakozástól.
Közgazdászok nagyobb pénzromlást és kisebb növekedést várnak, mint a kormány. Jó hír viszont, hogy a GDP-arányos 3,5 százalékos államháztartási hiánycél összejöhet.
A becslések alapján a magasabb infláció magasabb bevételt is hoz a költségvetésnek, továbbá a módosított rezsicsökkentési rendszer is több száz milliárdos tétel lehet, a „katás téren” várható többletbevétel pedig elérheti a több százmilliárd forintot is. Legyünk realisták: lehetnek olyan hónapok is, amikor zsugorodni fog a gazdaság. Tartós visszaeséstől azonban aligha kell tartani, és ezt támogatják meg a javuló költségvetési folyamatok.
Miután a világgazdasági környezet nagyon bizonytalan, ezért inkább további negatív hatásokkal kell számolni, és ilyenkor mindenki a „rettegett” hiányra figyel. Hiába, nincs párja a fegyelmezett költségvetésnek.
