A baloldali vezetők és jelöltek pénzügyeire kevésbé érzékenyek maguk az NGO-k is, ennek azonban ára van, ugyanis nem kis részben ők szabják meg számukra a politikai napirendet és programokat, akár a legmagasabb nemzetközi szinteken is. Például Macron elnök európai parlamenti pártcsaládjának, az Újítsuk meg Európát! (Renew Europe) 2020-as menekültügyi paktumtervezete alapvető célként tűzte ki, hogy az NGO-khoz, illetve a migrációt pártoló más szervezetekhez és hatóságokhoz több fontos jogkör is átkerülhessen a migráció ellenőrzése kapcsán.

Ahogy Macron korábban gazdasági, Scholz egészen addig pénzügyminiszteri posztot töltött be; a német ügyészség pedig az igazságszolgáltatás akadályoztatásával vádolta meg a Scholz közvetlen felügyelete alá tartozó Finan­cial Intelligence Unit nevű, a pénzmosás elleni küzdelemért felelős hivatalt, továbbá felhozták azt is, hogy több gyanús nemzetközi pénzügyi tranzakcióról, így több millió eurós, külföldre irányuló kifizetésekről nem tájékoztatták a szövetségi rendőrséget. 

Felmerült, hogy a kétes pénzügyi tranzakciók révén több tíz milliárd euróval károsíthatták meg bankok és nagybefektetők a német államot. Közben egy szövetségi bírósági ítélet erősítette meg azt, hogy a tranzakciók illegális adó-visszatérítéshez vezettek. Nem véletlen, hogy a nem kormányzati szervezetek nemzetközi hálózata nyomásgyakorlással igyekezett terelni a technokrata stílusú Scholzot. Tavaly novemberben 129 európai NGO nyílt levélben ellenezte az atom- és gázenergia-rendszert az EU-ban, és Scholzot lobbizásra hívták fel a bizottságnál annak biztosítása érdekében, hogy sem az atomenergia, sem a fosszilis gáz ne minősüljön fenntarthatónak (később az Európai Parlament ez ügyben a zöldeknek nem tetsző módon döntött). 

Scholz ekkor még szövetségi pénzügyminiszter volt, kancellári hivatalát 2021 decembere óta tölti be.
Scholz figyelmét még 2019-ben felhívták például arra, hogy szövetségi pénzügyminiszterként a Commerzbank társtulajdonosa – amely szövetségi bank szerintük (a lengyel mBank többségi tulajdonosaként) továbbra is új széntüzelésű erőműveket finanszíroz. A nukleáris fegyverek eltörlésére irányuló nemzetközi kampány szerint pedig ugyanez a Commerzbank nukleáris fegyvergyártókkal is üzletel, ezért Scholznak a „civilek” szerint minél előbb közben kell járnia a helyzet megoldása érdekében.

Amennyiben az államok nemzetközi egyezményekkel létrehozzák a fölöttük álló szervezetet, mint például az Emberi Jogok Európai Bíróságát, akkor a nemzetközi NGO-k jogászai jogviták fórumaiként tudják már használni azt. Tagságuk érdekében pedig a nemzetállamok úgyis kénytelenek végrehajtani a bíróságok ítéleteit. De ugyanez a felfogás az Európai Unió egyes intézményei esetében is érvényesül, amelyek vezetői – a tagállamok vezetőinek egy részéhez hasonlóan – a nemzetközi érdekhálózat kezében vannak.
A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (jobbra) és Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatót tart Berlinben 2022. május 9-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)