idezojelek

Baloldali jelöltek és kampányok a hálózatok fogságában

A globális NGO-k beavatkozásai jogi téren is egyre látványosabbak.

Cikk kép: undefined
Fotó: Clemens Bilan

A civil szervezetek segítségével, illetve akár hitelintézeteken keresztül mozgatott pénzek gyakran szolgálhatják a nemzetközi pénzmosó hálózatok céljait. Legdurvább esetben például a terrorizmus finanszírozásának frontjaként működve, de itt most elég általában a gazdasági bűncselekményekre, az illegális úton szerzett források, nyereségek törvényes úton szerzett forrásként vagy nyereségként való álcázására gondolni. Ennek komoly veszélyeit az Europoltól az Európai Számvevőszékig számos nemzetközi szervezet dokumentumai elismerik. 

Az európai intézmények azonban nem vonnák az NGO-okat a pénzmosás elleni szabályok hatálya alá, és itt adott esetben a tőke szabad mozgásának uniós elvét is felhozzák érvként.

A nemzetállamok azonban küzdenek, így például egy bírósági ítélettel szinte párhuzamosan a francia kormány annak idején törvényen kívül helyezte a „Collectif contre l’islamophobie en France” nonprofit szervezetet mint iszlamista szervezetet. Ez az NGO 2012-ben 35 ezer eurós támogatásban részesült Soros György Nyílt Társadalom Alapítványoktól (OSF).

A finanszírozás törvényes, illetve társadalmilag morális volta a politikai kampányoknál is égető kérdésként jelentkezik. Például az Anticor nevű francia korrupcióellenes civil szervezet szerint Emmanuel Macron francia elnök 2017-es kampánya idején igen „rosszul kezelték” a választási kampány pénzeszközeit. A civil szervezet azt állította, hogy Macron és például az utóbb őt támogató szocialista párti jelölt, Benoit Hamon „engedményekből”, „kedvezményekből” és „alulszámlázásokból” részesülhetett úgy, hogy ezzel megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket, és ez már „társadalmi vagyonnal való visszaélésnek” minősülhetett. A kampánypénzek csatornázásában bizonyosan nem volt elhanyagolható a nem kormányzati szervezetek szerepe sem.

A korábban a tekintélyes Rotschildnál bankári pozíciót betöltő Macron érdekes módon nem is sietett biztosítani a választási kampány finanszírozásához szükséges forrásokat. 

Ennek körülményeire igazából csak későn derült fény, amikor az elnökjelölt kampánycsapatából – alig néhány órával az elnökválasztás második fordulója előtt – e-mailek ezrei szivárogtak ki. Ezek alapos elemzése és keresztellenőrzései nyomán a vezető francia biztosítási magazin, a L’Argus de l’ insurance mutatta be először a közben államfői pozícióba került Macron pénzügyi zsákutcás helyzetét. A jéghegy csúcsát jelezte, hogy 2017 márciusában Jean-Jacques Mourad lemondott a Macron csapatában betöltött egészségpolitikai tanácsadói pozíciójáról, miután kiderült róla, hogy a Dienst gyógyszercég finanszírozta több szakmai, szervezeti konferencián való részvételét.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A baloldali vezetők és jelöltek pénzügyeire kevésbé érzékenyek maguk az NGO-k is, ennek azonban ára van, ugyanis nem kis részben ők szabják meg számukra a politikai napirendet és programokat, akár a legmagasabb nemzetközi szinteken is. Például Macron elnök európai parlamenti pártcsaládjának, az Újítsuk meg Európát! (Renew Europe) 2020-as menekültügyi paktumtervezete alapvető célként tűzte ki, hogy az NGO-khoz, illetve a migrációt pártoló más szervezetekhez és hatóságokhoz több fontos jogkör is átkerülhessen a migráció ellenőrzése kapcsán.

Hasonló a helyzet a szociáldemokrata német kancellár, Olaf Scholz tekintetében is, akinek úgy kellett kormányt alakítania, hogy közben ismét előtérbe kerültek a személyét érintő pénzügyi botrányok. 

Ahogy Macron korábban gazdasági, Scholz egészen addig pénzügyminiszteri posztot töltött be; a német ügyészség pedig az igazságszolgáltatás akadályoztatásával vádolta meg a Scholz közvetlen felügyelete alá tartozó Finan­cial Intelligence Unit nevű, a pénzmosás elleni küzdelemért felelős hivatalt, továbbá felhozták azt is, hogy több gyanús nemzetközi pénzügyi tranzakcióról, így több millió eurós, külföldre irányuló kifizetésekről nem tájékoztatták a szövetségi rendőrséget. 

Felmerült, hogy a kétes pénzügyi tranzakciók révén több tíz milliárd euróval károsíthatták meg bankok és nagybefektetők a német államot. Közben egy szövetségi bírósági ítélet erősítette meg azt, hogy a tranzakciók illegális adó-visszatérítéshez vezettek. Nem véletlen, hogy a nem kormányzati szervezetek nemzetközi hálózata nyomásgyakorlással igyekezett terelni a technokrata stílusú Scholzot. Tavaly novemberben 129 európai NGO nyílt levélben ellenezte az atom- és gázenergia-rendszert az EU-ban, és Scholzot lobbizásra hívták fel a bizottságnál annak biztosítása érdekében, hogy sem az atomenergia, sem a fosszilis gáz ne minősüljön fenntarthatónak (később az Európai Parlament ez ügyben a zöldeknek nem tetsző módon döntött). 

Scholz ekkor még szövetségi pénzügyminiszter volt, kancellári hivatalát 2021 decembere óta tölti be.
Scholz figyelmét még 2019-ben felhívták például arra, hogy szövetségi pénzügyminiszterként a Commerzbank társtulajdonosa – amely szövetségi bank szerintük (a lengyel mBank többségi tulajdonosaként) továbbra is új széntüzelésű erőműveket finanszíroz. A nukleáris fegyverek eltörlésére irányuló nemzetközi kampány szerint pedig ugyanez a Commerzbank nukleáris fegyvergyártókkal is üzletel, ezért Scholznak a „civilek” szerint minél előbb közben kell járnia a helyzet megoldása érdekében.

Az európai államok és vezetőik nagy része láthatóan a nemzetközi banki és NGO-hálózatok fogságában van, ez még német vagy francia szinten is érezhető, pláne a kisebb államok tekintetében. A kampányfinanszírozásért, esetleg a mégis felmerülő pénzügyi visszásságok tekintetében pedig a szükséges politikai engedményekkel kell megvásárolni a jóindulatot, és a globális NGO-k beavatkozásai jogi téren is egyre látványosabbak. 

Amennyiben az államok nemzetközi egyezményekkel létrehozzák a fölöttük álló szervezetet, mint például az Emberi Jogok Európai Bíróságát, akkor a nemzetközi NGO-k jogászai jogviták fórumaiként tudják már használni azt. Tagságuk érdekében pedig a nemzetállamok úgyis kénytelenek végrehajtani a bíróságok ítéleteit. De ugyanez a felfogás az Európai Unió egyes intézményei esetében is érvényesül, amelyek vezetői – a tagállamok vezetőinek egy részéhez hasonlóan – a nemzetközi érdekhálózat kezében vannak.
A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (jobbra) és Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatót tart Berlinben 2022. május 9-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Gombfocicsaták Andrásnál

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

A Draghi-jelentés zsákutca!

Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

Valóban megszületett!

Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Milyen példát mutat az iszlám?

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.