idezojelek

Globális gázpiac nem létezik

Az orosz–ukrán konfliktus eszkalálódása és az azt követő szankciók a nyersanyagárak emelkedését tovább fűtötték.

Cikk kép: undefined

Közgazdasági alapvetés, hogy a nyersanyagárak alakulása és a gazdasági konjunktúra között viszonylag erős kapcsolat van: ha a világgazdaság töretlenül növekszik, akkor a nyersanyagárak is javarészt emelkednek, míg ha a világgazdaság növekedését valami beárnyékolja vagy visszaveti, akkor a nyersanyagárak mérséklődnek. A logika mögött pedig egyszerű keresleti-kínálati összefüggés áll. Ha azonban megvizsgáljuk, hogy az elmúlt tizenkét hónapban milyen nyersanyagpiaci ármozgások párosultak a világgazdaság növekedési kilátásaihoz, akkor joggal vetődik fel a kérdés: vajon továbbra is érvényes-e a fentebb említett összefüggés valamennyi nyersanyagpiacra?

2021 nyarán az európai gazdaság a pandémiás veszélyhelyzetet követően egy stabilnak tűnő helyreállási pályára állt. A gazdasági aktivitás növekedése és élénkülése munkahelyeket teremtett, így az európai munkanélküliségi ráta az év végére rekordalacsony értékre esett vissza. A helyreállás azonban nem volt teljesen súrlódásmentes. A 2021-es év Európa-szerte igen alacsony inflációval kezdődött, majd később meredeken emelkedni kezdett a pandémia okozta, ellátási láncokban bekövetkező szakadások következtében, illetve a világkereslet újraélénkülése és a nyersanyag-, valamint az energiaárak megugrása miatt.

Az orosz–ukrán konfliktus eszkalálódása és az azt követő szankciók a nyersanyagárak emelkedését tovább fűtötték. A háború kitörésének hatására jelentős mértékben, nagyjából másfélszeresére emelkedett a chicagói tőzsdén kereskedett búza világpiaci ára, de hasonló kiugrást mutatott a nyersanyagok közül az alumínium és a nikkel is – utóbbi kevesebb mint egy hónap alatt duplájára nőtt. Többek között a nyersanyagárakban fennmaradt tartós áremelkedések hatására az infláció a fejlett világ országaiban megugrott, kikényszerítve ezzel a monetáris politika alkalmazkodását, a jegybanki kamatok meredek emelkedését. Mindezek hatására 2022 májusára a piaci szereplők recessziós félelmei felerősödtek, egyre több befektetési bank és elemzőház véli úgy, hogy a következő időszakban nagy valószínűséggel gazdasági recesszió következik be az Egyesült Államokban és az EU-ban egyaránt.
Az elmúlt két hónapban már azt tapasztalhatjuk, hogy a gazdaság lassulásával kapcsolatos várakozások visszahatottak a nyersanyagpiaci árak többségére, és korrekciót okoztak. Június óta a búza, az alumínium, a vasérc és a nikkel ára is mérséklődött, jelenleg negyven százalék körülire becsülhető az említett nyersanyagárak visszaesése, és a hosszú idő óta érdemi kilengést nem mutató réz árában is enyhe mérséklődés látható.

A pandémiát követően, a lezárások feloldásával és a gazdasági aktivitás megugrásával párhuzamosan az olajpiacon is érdemi áremelkedésnek lehettünk a szemtanúi. A Brent hordónkénti ára megközelítette a 130 dollárt, ami 66 százalékos növekedés az év eleje óta. Az elmúlt hónapokban azonban érdemi korrekció volt tapasztalható, és száz dollár környékére esett vissza az árfolyama. További példaként lehet említeni a világjárvány hatásaként egekbe emelkedő tengeri fuvarköltségeket, amelyek az orosz–ukrán konfliktus kezdetéig tartósan magasak maradtak. Azonban az utóbbi hónapokban kialakuló re­cessziós félelmek miatt a szállítási költségekben is érdemi visszaesést láthatunk. A negyven láb hosszú, tengeri szállításra használt konténerek átlagos fuvarköltsége a tavaly őszi csúcshoz képest mintegy 45 százalékkal csökkent.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nyersanyagpiacokon tapasztalt korrekciós hullám alól szinte egyedüliként kivételt képez a gáz ára. 2021 nyara óta jelentős emelkedés tapasztalható az ázsiai JKM és az euró­pai TTF árában, miközben az amerikai gáz ára ugyan növekedett, de lényegesen mérsékeltebb ütemben. Fontos kiemelni, hogy az utóbbi hónapokban az európai gázpiacon az árak meredeken nőttek tovább a recessziós félelmek ellenére is. Jelenleg a gáz millió brit hőegységenkénti ára Ázsiában (JKM) 44,7, Európában (TTF) 56,89 és az Egyesült Államokban (Henry Hub) 7,8 USD.

Fel kell tennünk tehát azt a kérdést, hogy mi okozza a gázárak további meredek emelkedését annak ellenére, hogy más nyersanyagpiacokon a recessziós félelmekkel összhangban korrekciót vagy akár csökkenést is tapasztalunk. Az egyik legfontosabb ok a következő: globális gázpiacról nem beszélhetünk. A gyakorlatban ugyanis a globális gázpiac jól elhatárolható lokális piacokra osztható (HH – USA, TTF – Európa, JKM – Ázsia). A lokális piaci jelleg kialakulása mögött meghúzódó magyarázat, hogy az egyes piacok átjárhatósága nem tökéletes. Ezt pedig elsősorban infrastrukturális, szállítási és geopolitikai korlátok okozzák, többek között például ezekkel magyarázható, hogy a kelet-ázsiai gáz árazása nem helyettesíthető tökéletesen az európai gáz árazásával. Általános értelemben számos nyersanyag piacára elmondható, hogy amennyiben az egyes lokális piacon nem merülnek fel egyedi kockázatok és problémák, akkor a lokálisan megfigyelhető árak megegyeznek a világpiaci árakkal.

A gázpiacon megfigyelhető másik fontos tényezőként érdemes kiemelni a spekulatív tőke jelen helyzetben látható viselkedését. Elméletileg normál viszonyok között a nyersanyagpiacokon – ahogyan sok más piacon – nem jellemző a fedezeti és a spekulatív jellegű ügyletek érdemi és hosszabb ideig tartó szétnyílása. Az utóbbi időben azonban, piaci beszámolók alapján, rendkívüli mértékű spekulatív tőke mozog a nyersanyagok piacán. Ugyanakkor az egyes nyersanyagpiacokon tapasztalható visszaesés is a spekulatív tőkéhez köthető: a piaci szereplők megítélése szerint ennek oka, hogy az amerikai hosszú lejáratú reálhozamok 2020 óta először fordultak pozitív tartományba, ez pedig átmeneti jelleggel csökkentette a nyersanyagpiacok attraktivitását a spekulatív tőke számára. Ezzel szemben feltehetőleg az európai gázpiacon tapasztalt lokális kockázati tényezők hatására a spekulatív tőke számára továbbra is fennmaradt ennek a piacnak az attraktivitása, amely részben magyarázhatja, hogy az európai gázpiacon nem történt korrekció az utóbbi hónapokban.

Miközben a pénzügyi piacok erősen, olykor esetenként már túlszabályozottá váltak, addig a spekulatív tőke megjelenése sem döbbentette rá a vezető európai gáztőzsde-felügyeleteket arra, hogy az alulszabályozottság miatt piaci anomáliák alakultak ki. Azt gondolom, hogy részben ennek is köszönhetően mára olyan helyzet alakult ki, aminek következtében a vezető energiatőzsdék árképző szerepét is újra kellene gondolni.

Lényeges továbbá az is, hogy a gáz a nyersanyagok palettáján kiemelt szerepet kap, ugyanis a kőolaj mellett ez az az energiahordozó, amely árának alakulása a legközvetlenebb és legnagyobb társadalmi-gazdasági hatással jár. Emiatt pedig a (geo)politikai szerepe is igen jelentős – látjuk ezt mindennapjainkban is az európai energiakrízis kapcsán.

Összegezve megállapítható, hogy globális gázpiacról egyértelműen nem beszélhetünk, helyette töredezett, szegmentált (rész)piacok vannak. Ebből kifolyólag pedig a geopolitikai és egyéb lokális piacbefolyásoló tényezők (például infrastruktúra kiépítettsége, földrajzi adottságok, elhibázott szankciós politika) azok, amelyek az egyes részpiacokra elsősorban hatnak, ezért látunk eltérő árakat az egyes lokális piacok között. Ez az oka annak, hogy a lokális kockázatok és problémák hatására például az európai gázpiacon tovább emelkedett az ár, míg más nyersanyagpiacokon korrekció volt tapasztalható a megemelkedett recessziós félelmek hatására. Továbbá érdemes kiemelni, hogy az európai árak korrekcióját gátolhatja a spekulatív tőke árfelhajtó hatása is, addig, amíg az európai piac­cal kapcsolatos kockázatok részben vagy egészben fennmaradnak.

A szerző gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár

 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: DPA/ AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Biztató összefogás Erdélyben

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Embert ügyvédjéről, Magyar Pétert Bárándy Péterről...

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szoboszlai Dominik: újra itt a farsang!

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Negyven évünk Soros Györggyel

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.