Tehát ő lenne az árnyék-miniszterelnök. Ilyenkor szokták mondani: ha ilyen a főnök, akkor milyenek a beosztottak? És ez a mondás ebben az esetben egészen pontos és világos.
Nézzük az árnyékminiszterek sorát: Molnár Csaba kancelláriaminiszter, Arató Gergely kormányprogramért felelős miniszter, Mustó Géza belügyminiszter, Rónai Sándor külügyminiszter, Bodnár Zoltán pénzügyminiszter, Dávid Ferenc gazdasági miniszter, Kordás László bér- és munkaügyi miniszter, Gy. Németh Erzsébet szociális és nyugdíjügyi miniszter, Komáromi Zoltán egészségügyi miniszter, Barkóczi Balázs oktatási miniszter, Varju László energia- és rezsiügyi miniszter, Oláh Lajos környezetvédelmi és klímaügyi miniszter, Vadai Ágnes honvédelmi miniszter, Benedek Szilveszter mezőgazdasági miniszter, Szaniszló Sándor önkormányzati miniszter.
Azt hiszem, a nevek önmagukért beszélnek: ennél egyértelműbben politikailag elfogult, a szakmaiságot legfeljebb – s itt érdemes Csurka Istvánt idézni – ócska bolsevista trükként alkalmazó balliberális, szivárványos ellenzék nehezen képzelhető el.
Nincs mód arra, hogy minden egyes néven végigmenjünk, ám érdemes egy-két példát megemlíteni. Molnár Csabáról azért nem érdemes megemlékezni részletesebben, mert ő az, aki Gyurcsány Ferenc táskahordozójának számít, s ha valaki Gyurcsány követését kritika nélkül elfogadja, akkor egyszerűen szólva mindenre képes lehet a magyar társadalommal és a nemzeti érdekkel szemben.
Komáromi Zoltán, eredetileg háziorvos személye azért szánalmas, mert ő volt az, aki a legnagyobb vírusválság idején világossá tette, hogy a kínai vakcina számára egy teljességgel elfogadhatatlan valami, amivel a kormány él és visszaél. Annak, amit akkor mondott, súlya lehetett a – nem csak baloldali – állampolgárok körében, mert elbizonytalanította őket, s ennek értelmetlen áldozatai is lehettek. Egy orvos nem fordulhat szembe szigorúan politikai alapon a kormánynak az emberek érdekeit védő intézkedéseivel, főleg, ha életekről van szó. (Persze az a tény, hogy Ursula von der Leyen sms-eken döntött európai polgárok sorsáról, a vakcinák beszerzésének módozatairól – nos erre már nem figyel oda sem Komáromi, sem a DK.)
Akár kulcspozíciónak is tekinthetnénk az energia- és rezsiügyek élére helyezett Varju Lászlóét, de sajnos az ő személyisége kifejezetten irritáló.
Ebben a pillanatban két ügyben áll bíróság előtt: egyfelől az MTVA-székházban elkövetett jogsértő magatartása miatt (szabadfogású birkózó módjára gáncsolta el az egyik biztonsági őrt), de ennél még súlyosabb az az ügye, hogy a 2018-as választások előtt megpróbálta megvesztegetni Horváth Imre volt szocialista – azóta elhunyt – független képviselőt, hogy adja át neki a helyét, lépjen vissza, és ezért hajlandó fizetni a DK. Itt említem meg, hogy emögött is Gyurcsány állt, aki egy helyi aktíván már elmondta, hogy meg kell oldani pénzzel Horváth Imre ügyét. Sikerült nekik, most mégis bíróság előtt áll Varju, s ha bármelyik vádpontban bűnösnek találják, elvileg a börtönből irányítaná a tárcáját.
Barkóczi Balázs „indokoltan” került az oktatási és kulturális árnyékminiszteri posztra, hiszen múltja alapján arra tanítja a fiatalságot, hogy a vitás ügyeket erőszakosan kell elintézni. 2006-ban ugyanis egy nővel szemben elkövetett garázdaság miatt jogerősen elítélték. Sebaj, kulturális mintának ő is megfelelő Gyurcsánynak és Gyurcsánynénak.
2014-ben az LMP színeiben a szavazatok 2,1 százalékát szerezte meg. Szaniszló Sándor pedig arról ismerszik meg, hogy biztos MSZP-s pozícióját feladva átlépett a DK-ba, mint oly sokan.
