A program hosszas egyeztetés után 2019-ben indult el, és kezdetben három lábon állt. Ennek részei lettek a falusi fejlesztéseket támogató pályázatok, a falusi csok és a falusi útalap. A pályázati támogatásokkal olyan kisebb beruházásokat támogattak, amelyekre – részben méretüknél, részben jellegüknél fogva – az Euró­pai Unió nem ad forrásokat. Márpedig helyben egy jól működő óvoda és egy ahhoz kapcsolódó felújított játszótér, egy felszerelt orvosi rendelő vagy éppen egy új tornaterem, tornaszoba nagyon fontos. Mint ahogy jól jön az önkormányzatoknak egy falugondnoki busz vagy egy közterület-karbantartó gép beszerzése is. Ezek együtt elengedhetetlenek ahhoz, hogy a családok helyben maradjanak, pláne ahhoz, hogy elköltözzenek egy faluba. Ezeket a célokat szolgálja a fausi csok és a falusi útalap is; utóbbival a mellékutak felújításához adnak forrásokat, amire szintén nagy szükség van.

Két éve, negyedik pilléreként elindult a falusi kisboltok megmentését célzó támogatási rendszer is, ebben többek között meglevő üzletek felújítására, illetve újak nyitására is lehetett fejlesztési támogatást szerezni. A kisboltok többletkötelezettségeket is vállaltak, ezek között érdemes megemlíteni a vény nélkül kapható gyógyszerek forgalmazását vagy a postai szolgáltatás biztosítását. A kormánynak ezzel több célja volt: a kisboltok és az általuk nyújtott szolgáltatások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a családok helyben kielégíthessék szükségletei­ket, továbbá a működő vállalkozások az embereknek munkahelyet biztosíthatnak, az önkormányzatokat pedig bevételhez juttathatják. Azért, hogy ezek a vállalkozások az elhibázott uniós szankciók miatt kialakult energiaválság közepette is megállják a helyüket, a kormány tavaly decemberben újabb pályázatot írt ki a falusi kisboltoknak. Ebben az érintettek egy–három millió forint működési támogatást igényelhetnek, és az elnyert összeget bér- és rezsiköltségekre is elszámolhatják.

S ne felejtkezzünk el az európai uniós források bevonásával elindított vállalkozás-újraindítási programról sem, amely a legkisebb hazai településeken működő vállalkozások megerősödését segíti. Ebben az alprogramban az elnyert támogatásokat fejlesztésekre, új eszközök, gépek beszerzésére, valamint ingatlanberuházások megvalósítására fordíthatták.

A Magyar falu programban nyújtott segítség jelentősége felbecsülhetetlen. 

A falusi útalap segítségével mintegy háromezer kilométer falusi mellékút újulhatott meg, és a munka folytatódik. A kisboltok fejlődését, bővülését és újranyitását több tíz milliárd forinttal támogatták, a fejlesztések mintegy 1400 települést érintettek. Emellett nyolcezer falusi kisvállalkozás megerősítésére több mint hetvenmilliárd forint támogatást adtak.

Teljesülni látszik a legfontosabb célkitűzés is, az, hogy megállítsák a népességfogyást a hazai falvakban. Ebben közrejátszik, hogy a falusi csokot immáron csaknem 39 ezer család igényelte 209 milliárd forint értékben. Ennek is köszönhető, hogy körülbelül 1200 olyan ötezer lélekszám alatti településről tudunk, ahol a támogatások hatására megfordult a korábbi negatív tendencia, és hosszú évek után gyarapodásnak indult a lakosságszám. A legtöbb gyermek pedig vidéken születik.

A munka, így a Magyar falu program is folytatódik. A kormány deklarálta, hogy a vidék továbbra is kiemelt támogatást élvezhet. Ha egyszer megfogták, nem engedik el a falvakban élők kezét.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Magyarfaluprogram.hu)