Vidék nélkül nincs Magyarország – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök tavaly márciusban a Hungexpón megrendezett Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gazdakongresszusán. A kormányfő rendre hitet tesz a vidék mellett, és hasonlóképpen nyilatkoznak a nemzeti oldal más vezető politikusai is. Varga Mihály pénzügyminiszter is arról posztolt korábban, hogy erős vidék nélkül nincs erős magyar gazdaság, Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pedig lapunknak azt emelte ki, hogy a kistelepülések Magyarország szerves részét képezik, és olyan erőtartalék van a falvakban, amely kellő támogatás mellett az egész ország felemelkedéséhez, a gazdaság megerősödéséhez is jelentősen hozzájárul. A politikus ezen erőforrások felszínre emelését nemzeti érdeknek nevezte.
S ezen a ponton el is érkezünk a vidéki Magyarország több mint 2500 apró pilléréhez, a falvakhoz, amelyeket 1990 előtt teljes mértékben elhanyagoltak, és ez a hozzáállás a rendszerváltás után is uralkodó volt a baloldali kormányok idején. Az elmúlt több mint három évtizedben, az utóbbi tíz évben kiváltképp a balliberális politikusok folyamatosan lesajnálóan nyilatkoztak a vidékről, a falvakban élőkről, akiket többnyire szűk látókörű, megvezetett és ostoba embereknek állítottak be. A kistelepüléseket pedig olyan elmaradott helyeknek festették le, ahol a nap sem süt. Nem csoda, hogy az utóbbi országgyűlési választásokon a baloldal folyamatosan katasztrofálisan szerepel a falvakban. Az ott élők érzik, ki van velük és ki ellenük.
Az évtizedekig magára hagyott vidéket a polgári kormányok karolták fel.
A nagyvárosok fejlődését a Modern városok program szolgálja, a kisvárosok pedig egyedi támogatásokkal jutnak fejlesztési forrásokhoz. A kormány azonban úgy határozott, hogy a magyar falvak megsegítése is kulcskérdés. Ennek érdekében indult el a Magyar falu program, amelyet 2018 tavaszán hirdetett meg Orbán Viktor miniszterelnök a kistelepülések polgármestereinek küldött levelében. Ebben kiemelt célként fogalmazta meg az ötezer főnél kisebb lélekszámú települések megerősítését és fejlesztését, a helyi életminőség javítását és a lakosság elvándorlásának megállítását. Ezután a programot közösen dolgozták ki, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos irányításával. A kormány igyekezett minden érintettel egyeztetni, így a közös munkában részt vettek a legnagyobb önkormányzati szövetségek, az egyéb érdekvédelmi szervezetek és a települések vezetői is. A kabinet tette ezt azért, hogy olyan fejlesztések valósuljanak, amelyekre helyben szükség van. Itt kell megjegyezni, hogy a Magyar falu programot azóta is többször igazították, bővítették a helyi igényeknek megfelelően.
