A progresszív őrület letelepedett Spanyolországban, és sajnos továbbra is érezteti hatását. Szociál-progresszivista kormányunk mindent megtesz annak érdekében, hogy a logika és az értelem háttérbe szoruljon és eluralkodjon a woke-szentimentalizmus. Korábban itt megjelent cikkeimben beszéltem néhány olyan új törvényről, mint a „csak az igen az igen”, amelyet az esélyegyenlőségi minisztérium dolgozott ki, és amely újra az utcára engedett erőszakoskodókat, mérsékelve a büntetésüket.
December végén a spanyol parlament 188 szavazattal (a kormány és támogatói), 150 ellenszavazat (a PP és a Vox) és hét tartózkodás mellett elfogadta a transztörvényt. Annak ellenére, hogy a Spanyol Szocialista Munkáspártban (PSOE) voltak olyan fontos figurák, akik nem értettek egyet a törvénnyel, a társadalmi és politikai nyomás miatt nem volt más választásuk, mint a jogszabály mellett szavazni. A Podemos olyan ügyesen futtatta a gépezetet, hogy a törvényjavaslatot végül jóváhagyták.
Nos, melyek is ennek a törvénynek a legvitatottabb pontjai? A 25. cikk kimondja, hogy azok a férfiak, akik nőnek vallják magukat, használhatják a nőknek kijelölt mosdókat, öltözőket és egyéb helyiségeket. A 26. cikk megerősíti, hogy tilos a szexuális identitáson alapuló megkülönböztetés, vagyis a magukat nőnek valló férfiak „mujeres” („nők”) megjelöléssel vehetnek részt női versenyeken. (Ez egyébként már működik az Egyesült Államokban.) A 39. cikk előírja, hogy a törvényes nemváltás a diszfória diagnosztizálása, a hormonok szedése, az esztétikai (műtét nélküli) változás és önmeghatározó érzésük megkérdőjelezése nélkül is megengedett. A 41. cikk lehetővé teszi, hogy azok is megváltoztathassák nemüket, akik bántalmazást követtek el. A 49. cikk kimondja, hogy a transznemű embereket foglalkoztató cégek gazdasági előnyöket élveznek majd. A 41. és 44. cikkelyek kimondják, hogy minden ember megváltoztathatja a nemét a nyilvántartásban, törölve a születési nemét, és módosíthatja dokumentumait, így elrejtve biológiai nemét.