Legalább a halak

Nem csinálok belőle titkot: furcsa, se veled, se nélküled kapcsolatban vagyok Karácsony Gergely hivatalos, főpolgármesteri Facebook-oldalával. Egyrészről végtelenül szórakoztat. Már-már bájosan bárgyún tereli el a figyelmet a fákról, zöldítésről, nagyotmondó, de semmilyen konkrétumot nem tartalmazó posztjaival arról, hogy tulajdonképpen nem csinál semmit a hivatalában. Másrészről pedig végtelenül el is szomorít, mert néhány évvel ezelőtt a nemzet fővárosa még nem ezt a képet mutatta, amit ma.

A napokban olvastam, hogy újabb, az európai fővárosokat pontozó listára került fel Budapest, csak most éppen nem azért, mert a legkedveltebb turisztikai célpont vagy mert a legélhetőbb főváros. Ezúttal annak a felsorolásnak vagyunk Európát tekintve az „előkelő” kilencedik helyén (világviszonylatban a huszonharmadik), amely a világ nagyvárosait vizsgálja a közlekedés hatékonysága szerint.

A szakértők hét kontinens, ötven ország és több mint ezer nagyváros adatait összegezték. A jelentésben többek között a forgalomban eltöltött időt, az utazási költségeket, az üzemanyagárakat, a nagyvárosi forgalomban elérhető legmagasabb sebességet, illetve a balesetek számát is figyelembe vették. Ennek alapján Budapest a kilencedik európai nagyváros, ahol a legförtelmesebb a közlekedés.

Mindez azért is meglepő, mert néhány éve még a The Economist brit szaklap (amelyet hazánk irányába való elfogultsággal korántsem lehet vádolni) Budapestet választotta a legélhetőbb kelet-európai városnak, de 2018-ban hét helyet ugrott előre a világ legkedveltebb turisztikai célpontjainak listáján, és ugyanebben az évben a Bloomberghez kapcsolódó World Chacha-n a világ második legszebb városának választották, magunk mögé utasítva ezzel Rómát, Firenzét vagy Párizst. Nos, innen zuhantunk most a fentebb említett lista csúfos kilencedik helyére.

Ha jobban belegondolunk ugyanakkor, nem is csoda a mélyrepülés – a Lánchíd például már több, mint tizennyolc hónapja le van zárva az autóforgalom elől, jócskán megnehezítve ezzel a közlekedést vonzáskörzetében. Ezzel kapcsolatban a főváros vezetése folyamatosan környezetvédelemről kommunikál – mint ahogy egyébként minden, autósokat kizáró intézkedés kapcsán –, csupán az nem tűnik fel neki, hogy így nemhogy nem fogja ösztönözni a volán mögött ülőket a váltásra, hanem épp az ellenkezőjét éri el.

Nem mellékes tény az sem, hogy – ha már környezetvédelem – a Magyar Autóklub szerint az intézkedés többletforgalmat és azzal együtt nagyobb környezetszennyezést eredményez. „A város zöldítése, azaz a zöld főváros szempontjainak ez éppen hogy ellentmond. Körülbelül harmincezer többletkilométert tesznek az autósok egy korábbi felmérés szerint akkor, hogyha le van zárva bármelyik az átkelési lehetőségek közül” – így a szervezet.

Az Index hírportálon egyébként már szavazásra is bocsátották a kérdést: a cikk írásakor másfélszer annyian szavaztak igennel arra a kérdésre: Legyen-e autóforgalom a Lánchídon? És, ahogy fentebb taglaltam, Karácsony Gergely megint egy ilyen habkönnyű tereléssel fedi el az egyébként igencsak nagy horderejű problémát: jócskán kifutott a főváros a pénzéből. A híd részleges megnyitását követően ugyanis a mindig szerény főpolgármester azt nyilatkozta: nagyon hiányzik a főváros kasszájából a kormány által ígért hatmilliárd forint.

További Vélemény híreink

Karácsony Gergely látványosan átbuszozott a Lánchídon, aztán beült az autójába + videó

A kabinet viszont azt kommunikálja, Karácsonyék nem teljesítették a Lánchíd felújításának egyik feltételét, mely szerint legfeljebb tizennyolc hónapra korlátozzák részlegesen vagy teljesen a gépjárműforgalom áthaladását – ezért egyelőre nem utalták át a támogatást. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: Van egy szerződés, majd a jogászok megnézik, hogy mi következik abból. A Lánchíd „mégiscsak egy igazi hungarikum”, felújították, most azonban se autóval, se gyalog nem lehet átmenni rajta, de „a halak továbbra is szabadon közlekedhetnek”. Tiltakozik egyébként a Magyar Autóklub is: szerintük Budapest nem engedheti meg magának, hogy csaknem három kilométer hosszan ne lehessen személyautóval átkelni a Dunán.

További Vélemény híreink

Politikai provokáció az autósforgalom nélküli Lánchíd

Természetesen, azért, hogy ne maradjunk „orbánozás” nélkül, a fővárosi ellenzék és szimpatizánsaik nem szűnnek meg érzékeny ujjukat a folyamatos kormányellenes hergelés ütőerén tartani.

Most például dörgedelmes közleményt adott ki a BÖSZ (Budapesti Önkormányzatok Szövetsége), hogy szégyellje magát a kormány, mert politikai alapon tesz különbséget a kerületek között, amikor az elszabadult energiaárak központi kompenzációját mérlegeli. Vagyis szerintük az ellenzéki önkormányzatoknak direkt (!) jóval kevesebb támogatást folyósítanak ezen a jogcímen, mint a narancssárga önkormányzatoknak.

Nos az, hogy politikai alapon megkülönböztetnének kerületeket a finanszírozás, támogatások osztásakor, egészen konkrétan nem igaz és soha nem is volt az. Csak, hogy egyetlen példát említsek, nem tudom, emlékeznek-e még arra, hogy a Fidesz-kormány fokozatosan 1956 önkormányzat (köztük a budapesti kerületek) teljes adósságát vállalta át, erre mintegy 1369 milliárd forintot fordítva. Rengeteg kilátástalan helyzetben lévő település menekült így meg, nem mellékesen amióta önkormányzatok léteznek, ez volt a valaha folyósított legnagyobb tőkeinjekció. És ezt pártszimpátiától függetlenül mindenki maradéktalanul megkapta.

Persze ez csak egy példa – ide lehetne még citálni az Egészséges Budapest Programot, ami szintén átfogó fejlesztési lehetőségeket nyújtott, a Tarlós István idején véghezvitt közlekedés-fejlesztést és számos olyan beavatkozási pontot, ami a legkevésbé sem tett különbséget önkormányzat és önkormányzat között, csak akkor erről ugye nem annyira akaródzott beszámolnia szegény ellenzékieknek.

Ilyen és ehhez hasonló problémák között hánykolódik Magyarország fővárosa, a koszt és a fejlesztések hiányát nem is említve. Örökké optimista és mindig zöld főpolgármesterünket azonban egy pillanatra sem lehet kizökkenteni a „projektelésből”, ő ugyanis fittyet hány az olyan bagatell problémákra, mint hogy lehetetlen Budapesten közlekedni, hogy üres a kassza, és, hogy egyre lejjebb csúszunk azon a bizonyos presztízslétrán.

Értékítélete szerint ennél fontosabb arról posztolnia például, hogy iszonyatosan erősen koncentrálva olvasgat bizonyos papírkötegeket az energiamegtakarításról, és valahogy próbálja megérteni, miért emelkedtek most mégis a költségek. Ezt előzi meg nem sokkal egy fotó egy fák alatt bicikliző bácsiról és egy kisgyerekről, azzal a felütéssel, hogy „Újabb lépéssel kerültünk közelebb a Népliget rehabilitációjához”.

De még mielőtt azt gondolnák, hogy konkrétumok hangzanak el Budapest egyik valóban legelhanyagoltabb közparkjának megújításáról, nyugodjanak meg, nem – csupán azt tudhatjuk meg, hogy az ezzel kapcsolatos tájépítészeti pályázatra tizenhat pályamű érkezett be. Nesze semmi, fogd meg jól!

És, a végére hagytam az egyik személyes kedvencemet, a „megújult” Blaha Lujza térről készült képet. A poszt szövegéből megtudhatjuk, milyen ültetési technikával dolgoztak a felújítás során, és azt is, hogy ez a tér bizony „szuperzöld”. Lesz, egyszer. Szól itt a mese Stockholm-módszerről, romtalajról és szerkezeti talajról, zúzott kőzet alapú termőközegről, talajéletről és mikrobiológiáról. Ugye, hogy lelki szemeik előtt megjelent egy buján zöldellő, fáktól körbeölelt köztér? Na, hát az pont nem a Blaha Lujza tér, ugyanis a fotón nemhogy a fák nem zöldek, egy kósza levél vagy rügyecske, de még effektíve zöld szín sem látható valakinek a kabátján, vagy legalább egy plakáton.

Vagy a kommunikációs főnököt, vagy a fotóst, de leginkább a főpolgármestert kéne lecserélni. Sürgősen!