A berlinieknek elegük lett, de nem eléggé

Berlin szegény, de szexi – ezzel a legendás kijelentésével jellemezte Berlint korábbi főpolgármestere, Klaus Wowereit (SPD), aki 2001 és 2014 között vezette a német fővárost. Hát igen, Berlin szegény, és a bajorok nélkül már régen csődbe is ment volna. Tudniillik a német tartományok közötti pénzügyi életszínvonal-kiegyenlítési transzfer szabályai szerint Bajorország a legnagyobb nettó befizető, és ebből Berlin kapja a legnagyobb részt.

A tartományok közötti transzfer összege 2022-ben 18,5 milliárd euró volt, ennek a felét, 9,9 milliárd eurót a bajorok fizették, és Berlin ebből 3,6 milliárd eurót kapott. Nem csoda, hogy ez csípi a bajorok szemét, mert míg Berlinben ingyenesek az óvodák, addig a déli tartományban a szülőknek havonta több száz eurót kell fizetniük a szűkös óvodai helyekért. Berlinben havi 29 euróért lehet használni a tömegközlekedést, és a szenátus ötévi tervezés után gendervécéket is felállíttatott az ajándék tallérokból.

A baloldali városvezetés ezenkívül számtalan NGO-t és az Antifát is finanszírozza. A fővárosnak átutalt rengeteg pénz hiányzik a bajor költségvetésből, és ezért a bajor pénzügyminiszter, Albert Füracker (CSU) már régóta az egész transzferrendszer reformját követeli. Azzal érvel, hogy a szegényebb tartományok csak a kötelező feladataik elvégzéséhez szükséges pénzeszközöket kapják meg, hogy Bajorországban ne kapjon kevesebb juttatást az ott szorgalmasan dolgozó és sok adót fizető lakosság. 2021 végén Németországban csak Berlinben 557 ezer fő ember élt szociális segélyből (a város összlakosságának 14,7 százaléka).

Berlint nemhiába hívják a káosz, a bűnözés és a korrupció fővárosának is. A hírhedt Neuköln városnegyed nagy része no-go zóna, ahova a rendőrök is csak csapaterősítéssel mernek bemenni, s az onnan tudósító újságírókat fiatal bevándorlók bandái űzik el.

A káoszra jellemző az is, hogy a hírhedt Remmo-klán egyik tagját, Mohamed Remmót, aki hét év börtönt kapott egy rablásért, másfél év után kiengedték a berlin-moabiti börtönből, mert nem volt elég hely! Ma már árkon-bokron túl van, Törökországban.

Ennek a kerületnek a korábbi polgármestere, Franziska Giffey (SPD) ma Berlin főpolgármestere. Annak ellenére, hogy bebizonyosodott plágiumvádak miatt elvesztette doktori címét, 2021-ben ez nem zavarta sem őt, sem a baloldali szavazókat. De a vasárnapi választáson saját neukölni választókerületében elvesztette mandátumát a CDU-s ellenfele javára.

A Giffey vezette berlini SPD csúfos kudarca egyben Scholz kancellárnak is nagy pofont jelent, mert a mostani választási eredményük 1950 óta a legrosszabb. A volt berlini egészségügyi szenátor, Dilek Kalayci (SPD) ellen korrupció gyanújával nyomoz az ügyészség, mert 2015 és 2021 között közbeszerzési eljárás nélkül 6,7 millió eurót juttatott egy SPD-hez közel álló reklámügynökségnek. Ezek csak kiragadott példák a berlini állapotokról.

További Vélemény híreink

Lopakodó kultúrharc

A berlini általános káoszban még egy választást sem tudtak rendesen megszervezni, mert a fővárosi maratonfutással egy időben, 2021. szeptember 26-án tartott szenátusi és egyidejűleg szövetségi parlamenti és helyhatósági választások során annyi szabálytalanság, csalás és törvénysértés történt, hogy azt a berlini alkotmánybíróság jogerős döntése alapján most hétvégén meg kellett ismételni.

A sajtó olyan hajmeresztő hibákról számolt be, mint hogy például a szenátusi és a szövetségi parlamenti levélszavazásnál a felnőttek által megrendelt szavazólapokat tovább lehetett adni olyan 16 éveseknek, akik csak a helyhatósági választáson vehettek részt, de sokan a két másikra is leadhatták jogellenesen a szavazólapokat, míg a felnőttek szintén elmehettek szavazni. Így egy szavazati joggal két személy is voksolhatott. A levélszavazási arány Berlinben 47 (!) százalékos volt.

A szövetségi parlamenti választás esetleges megismétléséről majd szintén az alkotmánybíróság fog dönteni. Erre jó esély van, mert Roland Tichys, az Einblick című magazin kiadója Ulrich Vosgerau alkotmányjogászt kérte fel a kereset megfogalmazására, amelyet a bíróság be is fogadott.

Ha olyan döntés születik, hogy azt a választást is meg kell ismételni, hiszen azon is ugyanolyan káosz és szabálytalanság uralkodott, akkor az jelentősen megváltoztathatja a jelenlegi német szövetségi parlament összetételét, mert a szélsőbaloldali Die Linke (az NDK volt szocialista egységpártjának utódpártja) harminckilenc képviselője most kiesne a parlamentből.

A baloldali szövetségi kormánynak ezért is az az érdeke, hogy ha úgy dönt az alkotmánybíróság, akkor minél később legyen a megismételt választás, mert addig is kisebb az ellenzékük.

2021-ben, az említett maraton miatti lezárások okozta káosz következtében nem tudták időben pótolni a hiányzó vagy elcserélt szavazólapokat, de számos választókerületben a hivatalos zárás után is tovább folytatták a szavazást, mert több helyen előzetesen elszámolták az egy szavazóra eső szükséges szavazási időt. Persze a mostani szavazás előtt is történtek hibák, sokak nevét elírták, és olyanok is szerepeltek a választási listákon, akik már elköltöztek Berlinből, de volt, akivel téves választási időpontot közöltek.

A berlinieknek elegük lett a baloldal szerencsétlenkedéseiből, de sajnos nem eléggé. A vasárnapi tartományi választáson 28,2 százalékos eredménnyel a CDU végzett az első helyen, de hiába nyert tíz százalékot az előző voksoláshoz képest, ez potenciális koalíciós partner hiányában pirruszi győzelem, mert az SPD 18,5, a Zöldek 18,5 és a Die Linke 12,2 százalékával a baloldali blokk megtartotta a többségét a szenátusban, és hatalmon maradhat. Berlin ezzel továbbra is szegény marad, de ettől még nem lesz szexi.

A szerző újságíró (München)

Borítókép: Franziska Giffey, Berlin szociáldemokrata kormányzó polgármestere és Raed Saleh, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD berlini elnöke (j) a megismételt berlini tartományi választás eredményváróján az első eredmények megismerése után a német fővárosban 2023. február 12-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)