Ennek a kerületnek a korábbi polgármestere, Franziska Giffey (SPD) ma Berlin főpolgármestere. Annak ellenére, hogy bebizonyosodott plágiumvádak miatt elvesztette doktori címét, 2021-ben ez nem zavarta sem őt, sem a baloldali szavazókat. De a vasárnapi választáson saját neukölni választókerületében elvesztette mandátumát a CDU-s ellenfele javára. 

A Giffey vezette berlini SPD csúfos kudarca egyben Scholz kancellárnak is nagy pofont jelent, mert a mostani választási eredményük 1950 óta a legrosszabb. A volt berlini egészségügyi szenátor, Dilek Kalayci (SPD) ellen korrupció gyanújával nyomoz az ügyészség, mert 2015 és 2021 között közbeszerzési eljárás nélkül 6,7 millió eurót juttatott egy SPD-hez közel álló reklámügynökségnek. Ezek csak kiragadott példák a berlini állapotokról.

A berlini általános káoszban még egy választást sem tudtak rendesen megszervezni, mert a fővárosi maratonfutással egy időben, 2021. szeptember 26-án tartott szenátusi és egyidejűleg szövetségi parlamenti és helyhatósági választások során annyi szabálytalanság, csalás és törvénysértés történt, hogy azt a berlini alkotmánybíróság jogerős döntése alapján most hétvégén meg kellett ismételni. 

A sajtó olyan hajmeresztő hibákról számolt be, mint hogy például a szenátusi és a szövetségi parlamenti levélszavazásnál a felnőttek által megrendelt szavazólapokat tovább lehetett adni olyan 16 éveseknek, akik csak a helyhatósági választáson vehettek részt, de sokan a két másikra is leadhatták jogellenesen a szavazólapokat, míg a felnőttek szintén elmehettek szavazni. Így egy szavazati joggal két személy is voksolhatott. A levélszavazási arány Berlinben 47 (!) százalékos volt.

A szövetségi parlamenti választás esetleges megismétléséről majd szintén az alkotmánybíróság fog dönteni. Erre jó esély van, mert Roland Tichys, az Einblick című magazin kiadója Ulrich Vosgerau alkotmányjogászt kérte fel a kereset megfogalmazására, amelyet a bíróság be is fogadott. 

Ha olyan döntés születik, hogy azt a választást is meg kell ismételni, hiszen azon is ugyanolyan káosz és szabálytalanság uralkodott, akkor az jelentősen megváltoztathatja a jelenlegi német szövetségi parlament összetételét, mert a szélsőbaloldali Die Linke (az NDK volt szocialista egységpártjának utódpártja) harminckilenc képviselője most kiesne a parlamentből. 

2021-ben, az említett maraton miatti lezárások okozta ­káosz következtében nem tudták időben pótolni a hiányzó vagy elcserélt szavazólapokat, de számos választókerületben a hivatalos zárás után is tovább folytatták a szavazást, mert több helyen előzetesen elszámolták az egy szavazóra eső szükséges szavazási időt. Persze a mostani szavazás előtt is történtek hibák, sokak nevét elírták, és olyanok is szerepeltek a választási listákon, akik már elköltöztek Berlinből, de volt, akivel téves választási időpontot közöltek.

A berlinieknek elegük lett a baloldal szerencsétlenkedései­ből, de sajnos nem eléggé. A vasárnapi tartományi választáson 28,2 százalékos eredménnyel a CDU végzett az első helyen, de hiába nyert tíz százalékot az előző voksoláshoz képest, ez potenciális koalíciós partner hiányában pirruszi győzelem, mert az SPD 18,5, a Zöldek 18,5 és a Die Linke 12,2 százalékával a baloldali blokk megtartotta a többségét a szenátusban, és hatalmon maradhat. Berlin ezzel továbbra is szegény marad, de ettől még nem lesz szexi.

A szerző újságíró (München)

Borítókép: Franziska Giffey, Berlin szociáldemokrata kormányzó polgármestere és Raed Saleh, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD berlini elnöke (j) a megismételt berlini tartományi választás eredményváróján az első eredmények megismerése után a német fővárosban 2023. február 12-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)