Mint az közismert, a fenti gondolatkísérletben említett esetek megtörténtek, csupán időben korábban, és egy másik miniszterelnök főszereplésével. Orbán Viktor helyett Gyurcsány Ferenc lelkendezett Putyin első budapesti látogatását követően 2006 márciusában, miután a korabeli fotók tanúsága szerint már-már zavarba ejtő ámulattal a tekintetében beszélgetett az orosz elnökkel. Vajon milyen sztorikkal szórakoztatták egymást az Apró-villában elköltött ebéd közben vagy utána? Talán Putyin mesélt valami szaftos történetet a drezdai éveiből, amikor még KGB-tisztként képviselte a Szovjetuniót? Aztán Gyurcsány huncut mosollyal a szája sarkában eldicsekedett azzal, milyen simán sikerült fillérekért megszereznie értékes állami ingatlanokat, amiket bónuszként még fel is újítottak neki? Nem tudjuk, hogy konkrétan milyen sztorik hangzottak el az elvtársi légkörű találkozón, de egy biztos: a Kreml ura azonnal belopta magát Dobrev Klára férjének szívébe.

A jól működő diplomáciai és gazdasági kapcsolatokon bőven túlmutató lépés is az ő országlásához kötődik: 2007 decemberében a két ország között első alkalommal közös kormányülést rendeztek Budapesten az akkori magyar miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc elnökletével. A példátlan eseteket a hazai és nemzetközi fősodratú sajtó, a nyugati politikusok és az ilyesmire mindig kényes moralisták egy árva szóval sem kifogásolták.

Mindez persze azokban az időkben történt, amikor állítólag Putyin még a demokrácia ígérete volt.

Nézzük meg, mit írt Gyurcsány Ferenc egy 2021. novemberi Facebook-posztjában válaszként azoknak, akik a 2006-os szívélyes találkozót utólag a szemére vetik.

„Igazuk van.
Járt nálam. Erős volt. Meggyőző. Bejött és ott volt. 2006 tavasza volt. Ígéret volt. Egy demokratikus Oroszország ígérete.
Aztán minden más lett.
Grúzia. Krím…”

Itt el is érkeztünk a mindent és mindenkit saját aktuális érdekei szerint relativizáló álszent pszeudomoralisták és áldemokraták újabb önlelepleződéséhez. Különös fintora a történetnek, hogy ebben a revelációban éppen Gyurcsány Ferenc segít, aki önmagát cáfolja a korábbi és a mostani nyilatkozatai, illetve tettei között feszülő ellentmondással.

Tehát a lényegről: 2006-ban még bárminek az ígérete is lehetett Putyin elnök a magyar baloldal számára. Aztán elérkezett a 2008-as év és a Grúzia elleni orosz katonai agresszió, amire az idézett magyarázkodásában Gyurcsány is utalt. A későbbi ukrán–orosz konfliktushoz hasonló grúziai válságot az orosz hadsereg öt napig tartó villámháborúval lezárta a maga javára. Az akkori magyar miniszterelnököt Gyurcsány Ferencnek hívták, aki az orosz agresszióról egy szót sem szólt, csak hallgatott, mint hal a szatyorban, miközben a nyugati világ állami vezetői egyöntetűen elítélték Putyin lépését. A magyar kormányfő némasága az amerikaiaknak is szúrta a szemét, a budapesti nagykövetük egyenesen úgy fogalmazott Gyurcsányról: „teljesen egyértelműen látható, hogy szerelmes Putyinba”.

A 2021-es álságos önigazolási kísérletét tehát ő maga cáfolta akkor, 2008-ban azzal, hogy kormányfőként nem ítélte el a grúziai agressziót, amire utóbb hivatkozik mint a „demokratikus ígéretű” Putyinból való kiábrándulásának egyik okaként. Ráadásul bő egy évvel később, 2009 őszén – fél évvel a miniszterelnöki bukása után – Dobrev Klárával együtt egy moszkvai ukrán étteremben vacsorázott a Putyin házaspárral, a Kreml első emberének meghívására. A fotó alapján oldott, kellemes hangulatban fogyasztották el a fogásokat a fehér asztalnál, nyoma sem volt annak a feszélyezettségnek, amit az ember egy gyilkossal vacsorázva érezhet. Hogy ki lenne a gyilkos? Gyurcsány Ferenc az elmúlt hónapokban többször, legutóbb a parlament szezonnyitó ülésén is gyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyint az ukrajnai orosz agresszió miatt, méghozzá alantas politikai számításból azért, hogy Orbán Viktort az orosz elnök csatlósának hazudva cinkostársként befeketítse.

De ha most gyilkos az orosz elnök, akkor 2008-ban, a Grúzia elleni háborúja okán is az volt, Gyurcsány Ferenc mégsem ítélte el az orosz agressziót, majd egy év múlva mégis együtt vacsorázott Putyinnal.

A kör bezárult, szerintem már Ildikónak sem maradt mondanivalója. Gyurcsány olyan, amilyen, pontosan ismerjük, nem tud meglepni semmivel. A többi „haladó” és „demokrata” sem különb, a relativizálás és a hazudozás mestereinek teljesen mindegy, hogy ki az agresszor, ki a gyilkos és ki az áldozat, mi igaz és mi nem az. Pontosan olyanok, mint szellemi elődeik, a bolsevikok voltak: az ellenfél vagy ellenség morális megsemmisítéséért bármilyen aljasságra képesek, a cél ma is szentesíti az eszközt.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin (Forrás: Europress/AFP)