idezojelek

A lokalizáció a globalizmus kihívója

Harminc év globalizáció után ennek a folyamatnak a hátrányai, negatív gazdasági és társadalmi hatásai egyre nyilvánvalóbbak, amit a Covid-járvány még jobban kiemelt.

Cikk kép: undefined

Harminc év globalizáció után ennek a folyamatnak a hátrányai, negatív gazdasági és társadalmi hatásai egyre nyilvánvalóbbak, amit a Covid-járvány még jobban kiemelt. Emiatt egyre nagyobb szükség van arra, hogy a helyi közösségek saját kezükbe vegyék a sorsukat.

Nekünk, európaiaknak vissza kell szereznünk az autonó­miánkat, vagyis az irányítást vissza kell vennünk mindazoktól, akik ma diktálják nekünk az akaratunkat, a vágyainkat és az életmódunkat, meghatározva, hogy mit együnk, mit gondoljunk, kivel milyen viszonyban legyünk. Mindenekelőtt a nagy techcégekkel, gyógyszervállalatokkal, pénzügyi befektetési alapokkal szemben kell visszaszerezni az autonómiánkat. Demokráciában élünk, de a tényleges hatalmat sokszor a bankok, a szupermarketek, a médiahálózatok és a propagandisták gyakorolják. Elvben minden fogyasztónak és befektetőnek lehetősége van arra, hogy bojkottálja a globális vállalatokat és pénzügyi intézményeket, de ez a gyakorlatban csak akkor működik, ha a helyi közösségek és intézmények hatalmat kapnak, hogy ahol csak lehet, érvényesítsék a helyi preferenciákat. Ez a tényleges tartalma annak a szubszidiaritásnak, amiről a lisszaboni szerződés 5. paragrafusa azt mondja: „Az uniós hatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó.”

A neoliberális globalizáció a helyi vagy nemzeti egyediségek, értékek eltiprását hozta magával. Nyugat-Európában a helyi közösségeknek például semmilyen beleszólásuk nincs olyan kérdésekbe, mint a migráció, holott a migránsok valamilyen helyen települnek le, és ottlétük a helyi közösséget érinti.

Az egykor pezsgő és élettel teli térségek többsége kétségbeesésbe, magányba és elnéptelenedésbe zuhant. Az ökológia elfogult értelmezése európaiak millióinak életmódját teszi tönkre. A polgárok akarata ellenében azonban nem lehet fenntartható környezetvédelmi politikát kialakítani. A lokalizáció feladata, hogy véget vessen a külföldi befolyás romboló erejének, hogy a helyi társadalom életét befolyásoló döntéseket a helyben lakóknak kell meghozni.

A lokalizáció lényegi eleme a gazdasági függetlenség. Meg kell hallgatnunk John Maynard Keynes tanácsát az 1930-as évekből; „Termelj meg magadnak mindent, amit észszerűen, versenyképes áron elő tudsz állítani, és tartsd a pénzügyeidet és a bankjaidat a határaidon belül.” A helyi és nemzeti termékek és szolgáltatások vásárlására építsünk ki Európában is olyan ösztönzőket, mint ahogyan most a nagy hatású inflációcsökkentő törvényével a Biden-kormányzat is teszi. Vezessünk be lokalizációs (helyi hatás) indexet minden egyes lényeges gazdasági tevékenységre, mérve annak a helyi közösségekre gyakorolt hatását. Emellett a lokalizációért folyó mozgalomnak az is a célja, hogy helyi vagy regionális hatású kérdésekben a népszavazás intézményét a svájci mintára kiterjessze.

A lokalizáció megköveteli, hogy a földrajzi adottságokat, az éghajlatot, a termőföldet ismerjük el az emberi élet meghatározó feltételeiként, ezt nevezhetjük területiségnek. Egy francia filozófus, Emmanuel Lévinas írja, hogy „az ember nem fa, és az emberiség nem erdő”. Mi ehhez azt tesszük hozzá, hogy ha nem is vagyunk levelek az őszi szélben, a hely, ahol élünk, számít. Akkor, amikor az éghajlat és a természeti erőforrások újra számítanak, és a földrajz ismét az emberi élet fő tényezője, itt az ideje, hogy újra felfedezzük az ember és a terület, az európaiak és szülőföldjeik közötti rejtett kapcsolatot. Euró­pa egyes területeinek sajátosságai, kultúrájának sokszínűsége olyan kincs, amelyet meg kell becsülnünk.

Az ökológia, a természet védelme egyre fontosabb lesz számunkra. A lokalizáció azt jelenti, hogy legyünk legyen saját területünk jó gazdái, jó kertészei. Védjük meg annak a területnek a biológiai sokféleségét, szépségét és egyediségét, ahol élünk, és mindezt adjuk tovább a következő generációknak. A biológiai sokféleségnek érvényesülnie kell minden uniformizálásra és szabványosításra irányuló törekvéssel szemben. A lokalizációért indított mozgalom célja, hogy megállítsa a Brüsszel által ránk kényszerített Green Dealt (zöldalkut), azaz az életmódunk elleni merényletét. Munkánkat hatékonyabbá teheti az ipar és a pénzügyek újbóli lokalizálása, a kis- és középvállalatok azon képességének megújítása, hogy azok elsősorban a helyi közösséget szolgálják.

Végül a lokalitás fizikai, pénzügyi és erkölcsi biztonságot jelent. Az Egységes európai okmány (1986), amely a német–amerikai dominancia érdekében megnyitotta Európát a külföldi tőke szabad áramlása előtt, megsemmisítette a stratégiai autonómia lehetőségét. Az Európai Unió politikáját a neoliberalizmus, a globalizmus és a történelem végébe vetett abszurd hit alakította. E gondolkodás felett azonban eljárt az idő. A szocializmus és a neoliberalizmus eszmerendszerének bukása után a globalizmus ellen is fel kell vennünk a harcot. Ki kell állnunk a helyi közösségek érdekei mellett, szilárdan ragaszkodnunk kell a hagyományokhoz, a hithez, határaink megvédéséhez – és akkor Európa a miénk lesz.

A fenti elvek jegyében Hervé Juvin francia esszéista és politikus, az Európai Parlament tagja nemrég egy kiáltványt tett közzé, amelynek címe A lokalizáció európai kiáltványa. Juvin az Európai lokalisták mozgalom alapítója és vezető személyisége. Ez a mozgalom azt a célt tűzte ki, hogy a globalizáció negatív hatásai ellen megvédje a helyi társadalmakat. A Hervé Juvin által közzétett kiáltvány csak az első lépésnek tekinthető a lokalizációhoz vezető hosszú úton, de ahogy egy kínai közmondás mondja, a leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik.

A szerző közgazdász, a Nemzeti Fórum tanácsadója

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

A Cigánykirály meztelen

Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Sorsfeladataink az életünkben

Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Veszélyes a csőcselék gyűlölete

Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A valódi szélsőségesek baloldaliak

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.