Oroszország Ukrajna elleni inváziója még inkább destabilizálta az amúgy is törékeny mezőgazdasági és élelmiszerpiacokat. Ezért a Visegrádi Csoport, valamint Bulgária, Észtország, Horvátország, Litvánia és Románia agrárkamaráinak és agrárszervezeteinek képviselői javasolták, hogy ebben a rendkívüli helyzetben az Európai Unió mozgósítson további forrásokat a közös agrárpolitika (KAP) jelenlegi keretének erősítése érdekében, különös tekintettel a vidékfejlesztési pillérre. Ez ugyanis a fenntarthatóság céljait támogatja, fontos környezetvédelmi, éghajlati és vidékfejlesztési funkciókat ellátva, és egyúttal eszközöket ad a beruházások és az innováció támogatásához – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében.
Az agrárképviseletek kiemelték, hogy a válság terheit meg kell osztani az EU tagországai között, mivel a háború káros gazdasági következményei – hasonlóan a koronavírus-járványhoz – nagyon eltérően érintik a tagállamokat.
Felszólították az Európai Bizottságot, hogy a KAP stratégiai terveinek értékelésekor vegyék figyelembe a jelenlegi helyzetet – különösen az EU élelmezésbiztonságának és -szuverenitásának megerősítésére tekintettel.
Az agrárszervezetek egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaságnak hozzá kell járulnia az unió környezetvédelmi és éghajlati célkitűzéseihez, ez azonban nem veszélyeztetheti az élelmezésbiztonságot, az ágazat versenyképességét és a gazdálkodók jövedelmét. A fenntarthatóság mindhárom pillérét –környezeti, társadalmi, gazdasági – szem előtt kell tartani.
A jelenlegi helyzetben sürgősen át kell gondolni az európai zöldmegállapodás (Green Deal) célkitűzéseit, és módosítani kell az időzítésüket, különösen azokat, amelyek jelentősen csökkentik az élelmiszertermelést. Idetartozik a növényvédő szerek és műtrágyák használatának csökkentése és a nem termő, illetve az ökológiai gazdálkodásba bevont területek növelése.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Tolnai Népújság/Mártonfai Dénes)
