Mielőtt azonban megörülnénk a meglepő (kivételesen pozitív) fordulatnak és az igazságunk győzelmének, rögtön tegyük hozzá, hogy az unió vezetése nyolc éve újra és újra ugyanabba a folyóba – vagy inkább posványba – lép bele, és sehogy sem tud/akar kievickélni belőle. Ennek látványos jele az Európán kívülről érkező tömeges migráció kudarcos „kezelése”.
Aminek része egyfelől a legális és az illegális migráció, másfelől a politikai menekültek és a gazdasági (megélhetési) bevándorlók szándékos összemosása éppúgy, mint a migránsok unión belüli kötelező szétosztásának erőltetése, az őshonos és a jövevény – az európaitól alapvetően eltérő kultúrájú, vallású, világnézetű, szokású, viselkedésű – populáció összekeverése.
Legutóbb csütörtökön az Európai Parlament (megint) megszavazta, hogy ha az unión kívüli migránsok hirtelen és tömeges érkezése egy adott tagállamban válsághelyzetet idéz elő, az adott ország megsegítését célzó úgynevezett „szolidaritási mechanizmus” keretében kötelező legyen a migránsok tagállamok közötti elosztása. Erre úgy reagált Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő, hogy
ez egy régi rossz, lejárt és leszerepelt javaslat, márpedig ha egy módszer nem működik, akkor le kell állni az erőltetésével, és valami mással kell próbálkozni.
Orbán Viktor már 2015. január elején (még a migránsinvázió megindulása előtt) Párizsban, a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni, sokkoló iszlamista terrortámadást követő nemzetközi szolidaritási menet résztvevőjeként – az európai vezetők közül elsőként! – figyelmeztetett arra, hogy a gazdasági bevándorlás rossz, csak bajt és veszedelmet hoz az európaiakra, ezért a bevándorlást meg kell állítani. De az alkalmatlan és felelőtlen európai vezetők akkor sem – és többnyire azóta sem – hallgattak rá, hanem bírálták és támadták, s újra és újra beljebb léptek a migráció mocsarába, amely mára szinte egész Nyugat-, Észak- és Dél-Európát elnyelte.
A migrációt nem kezelni kell, hanem megállítani; nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni, ahol a baj van: ez a magyar kormány – a magyar nép túlnyomó többsége által támogatott – egyszerű, egyértelmű, következetes álláspontja és politikája immár nyolc éve.
Erről beszélt Szijjártó Péter is kedden Addisz-Abebában, Afrika második (a világ 12.) legnagyobb népességű országának fővárosában. Rámutatott arra, Európa ahelyett, hogy meg tudta volna védeni magát a migrációs nyomástól, a brüsszeli politika újabb és újabb migrációs hullámokat inspirál. Ezért a magyar kormány különös jelentőséget tulajdonít az együttműködésnek azon afrikai országokkal, köztük Etiópiával, amelyek képesek és készek is arra, hogy otthon tartsák a fiatal népességüket, akik a saját országuk jövője szempontjából kulcsfontosságúak.
Ez (volna) a helyes migrációs politika vezérfonala Afrika és Európa számára egyaránt: helyben tartani, nem pedig exportálni, illetve importálni embertömegeket a humanizmus és a haladás, az emberi jogok hamis ideológiájával és üres jelszavával.
Ez szerencsére egyre több afrikai vezető véleménye is. Például Peter Turkson ghánai bíboros, a legtekintélyesebb afrikai származású vatikáni főpap már hat éve úgy nyilatkozott, hogy ideje megállítani az Afrikából Európába özönlő migrációt, mert a megoldás nem Európában keresendő, hanem az afrikai kontinensen.
Várhatod, amíg eláll a víz, vagy elzárhatod te magad a csapot
– mondta, de őrá sem hallgattak.
Pedig vele szinte egy időben Angela Merkel német kancellár is azt indítványozta, hogy a legfejlettebb ipari államokat és a legnagyobb feltörekvő országokat összefogó G20-csoportnak partnerségre kell lépnie Afrikával a gazdasági fejlődés és a biztonság megteremtése érdekében, mert a fiatalok elvándorolnak a kontinensről, ha „túl sok reménytelenséget” látnak. Ám a szép szavak azóta feledésbe merültek, maga Merkel rég lelépett a színről, s bár e hét elején Berlinben átvette a legmagasabb német állami kitüntetést, ha majd emlékeznek rá a jövőben, nyilván sokan úgy fognak, hogy
ő volt az egyik fő felelős Európa idegen kultúrájú migránsok általi elözönlésében, destabilizálásában, végül meghódításában.
Summa summarum: aki az igazságra szomjazik, ne a Léthé vizéből igyon!
Borítókép: a magyar határkerítés (Fotó: Havran Zoltán)
