idezojelek

Vitéz Kovács István emlékezete

Ő volt a sebtében összetákolt, azonnali ítéleteket hozó, úgynevezett forradalmi törvényszék első nyíregyházi áldozata.

Cikk kép: undefined

Kovács István 27 éves nemzetőr főhadnagyot Pogány József kommunista népbiztos pribékjei a nyíregyházi fogház udvarán 1919. április 22-én kivégezték. 

Ő volt a sebtében összetákolt, azonnali ítéleteket hozó, úgynevezett forradalmi törvényszék első nyíregyházi áldozata.

 Az evangélikus vallású Kovács István Zoltán Nyíregyházán született 1891. jú­nius 22-én, egy tízgyermekes család legkisebb gyerekeként. Apja nemes Kovács Péter Pál vaskereskedő, anyja kéri Horváth Ilona volt. Az Evangélikus Főgimnázium négy osztályának elvégzése után kereskedelmi iskolát végzett, majd ezután tiszti iskolán végezte tanulmányait. Az első világháború kitörésekor mindössze 23 éves volt. A harcokban a 8. tüzérezred főhadnagyaként vett részt.
Mi volt Kovács István bűne? 

Mindenekelőtt az, hogy tisztességes magyar katonatiszt és nemzetőr parancsnok volt, akitől távol állt a Lenin-fiúk csőcselékmentalitása. 

Az ő esetéről valóban elmondható, hogy rosszkor volt rossz helyen. A Nyírvidék nevű lap tudósítója Két halálos ítélet Nyíregyházán – A forradalmi törvényszék ítéletei címmel így számolt be a kivégzéséről 1919. április 23-án:

A hétfői események kapcsán megindult erélyes vizsgálat azt eredményezte, hogy a munkásság büntető keze keményen sújt le azokra, akik a pillanatnyi zavart a munkásuralom nyíregyházi letörésére akarták kihasználni. A keddi nap folyamán több letartóztatás történt és a forradalmi törvényszék kíméletlenül bánt el a bűnözőkkel. A nyíregyházi forradalmi törvényszék Kovács István volt főhadnagyot a kormányzótanács 5. számú rendeletébe ütköző rémhírterjesztés és evvel kapcsolatosan a köznyugalom és közbiztonság ellen megkísérelt ténykedéséért golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet nyomban végrehajtották.

A kivégzés után bő egy hónappal, 1919. május 25-én – tehát még a Tanácsköztársaság bukása előtt − Mikecz István vármegyei főjegyző, alispánhelyettes egyik jelentésében többek között így számolt be az április 21–22-én történtekről:

A kora délutáni órákban a szovjet kormány egy igazolt megbízottja: Demjén, jelentkezett nálam, ki kezébe ragadta az ügyek intézését. Kovács István főhadnagyot városparancsnokká nevezte ki. Ám rövidesen megfosztották a megbízatástól, sőt még az éjjel le is tartóztatták. A délután folyamán a városba érkezett az egyik Szamuely és Pogány József népbiztos, tüzérséget és újabb vörös csapatokat hozva magukkal. A hírhedt népbiztos megérkezése és itt tartózkodása egy rövid, de annál kínosabb rémuralmat teremtett a városban.

A jelentés beszámolt arról, hogy ezen a napon másokkal együtt magát Mikecz Istvánt is letartóztatták. A főjegyző szavaival:
 

Letartóztatásunk másnap délután, 28 órai elzáratás után, előttünk ismeretlen okokból, valószínűleg a hadi helyzet rosszabbodása s az irántunk a város minden jóravaló lakosa részéről meghatóan megnyilvánuló részvét hatása alatt véget ért. Előzőleg azonban április 22-én cellánk ablakából végig kellett szenvednünk két kivégzésnek, köztük a szerencsétlen Kovács István főhadnagy gyalázatos meggyilkoltatásának látványát […] a szerencsétlen áldozat sorsa már a tárgyalás előtt meg volt pecsételve.


A Nyíregyházán rövid ideig teljhatalmat gyakorló Pogány József népbiztos hírhedt alakja volt a vörös diktatúra szörnyű időszakának. Elvtársai körében mindenek előtt azzal szerzett nevet és tekintélyt, hogy 1918. október 31-én 

egyik elkövetője volt a gróf Tisza István elleni gyilkos merényletnek. 

Miként a Tisza-gyilkosságot feltáró (1920. augusztus 2. és szeptember 15. között lezajlott) hadbírósági tárgyaláson a tanúvallomásokból kiderült, Károlyi Mihály főemberei a gyilkosokat az államkasszából elsíbolt pénzekkel jutalmazták. Pogány József elkerülte a felelősségre vonást. A Szovjetunióba emigrált, ahol azután 

elnyerte méltó büntetését, ugyanis a sztálini terror áldozata lett.

Kovács István síremlékét a nyíregyházi temetőben, 1929. május 29-én avatták fel katonai tiszteletadással. A kilenc méter magas obeliszk tetején szárnyát bontogató turul volt látható. Október 27-én egész alakos szobrát is átadták a Luther utcai parkban. A mártír főhadnagyot vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó 1938 tavaszán posztumusz vitézzé avatta. A második világháborút követően, 1945-ben a kommunisták mindkét impozáns műalkotást ledöntötték. (Kovács István emlékének ápolásáért köszönet illeti vitéz Komiszár Dénes tartalékos főhadnagyot, hadisírgondozót.)
A Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) nagylelkű támogatásának köszönhetően a kivégzés 104. évfordulójára elkészült a főhadnagy új síremléke a város északi temetőjében. 

Ebből az alkalomból a sírnál − április 21-én − ünnepséget tartanak, s ezen a legitim Vitézi Rend is képviselteti magát.

A megemlékezőket Móczár Gábor, a Nöri főigazgatója köszönti, ünnepi beszédet mond Szabó Tünde kormánybiztos, országgyűlési képviselő, valamint Ulrich Attila, Nyíregyháza alpolgármestere.
A szerző író, újságíró

Borítókép: Vitéz Kovács István főhadnagynak a Nemzeti Örökség Intézete által újjáépített síremléke Nyíregyházán (vitéz Komiszár Dénes felvétele)

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

A TUDATOS POLGÁR – Az autonóm ember mint hiánycikk

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Dzsudzsák téved: már nem a klub az első

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Az USA választ, de rólunk is dönt

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

A szörnyek tényleg köztünk járnak

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.