Az elmúlt hónapokban sorozatban jelentek meg cikkek a Spiegelben a német közoktatás bajairól, mígnem a március 18-i számnak ez lett a fő témája. Maga a borító is sokatmondó: omló vakolatú lepusztult osztályterem, és a cím: Iskolafiaskó – Ahogyan Németország a gyerekek jövőjét elszúrja (Das Schul-Fiasko – Wie Deutschland den Kindern die Zukunft verbaut).
2021-ben 47 500 fiatal hagyta abba az alapfokú oktatást záróvizsga nélkül; 45,6 milliárd euró hiányzott a német iskolák megfelelő karbantartásából, felújításából, és a tanárok 41 százaléka részmunkaidőben dolgozott. Ez magasabb arány, mint bármely más foglalkozásban. Állások ezrei nincsenek betöltve. A tanári állomány elöregedett – 37 százaléka ötven év fölötti. Az iskolák lepusztultak, helyenként hiányzik a szükséges technikai felszereltség, sorozatban maradnak el tanórák. Ez utóbbi a legtöbbször visszatérő panasz a cikkekben. A pandémiával nehezítve ez oda vezetett, hogy sokan egy-két évvel később fejezik be a tanulmányaikat, ami nemcsak az egyénnek, de a munkaerőpiacnak is káros.
Egyesek szerint 2030-ra 14 ezer, más számítások szerint nyolcvanezer pedagógus fog hiányozni a közoktatásból. Az általános iskolai tanulók teljesítménye drámaian romlik, de a következő szinteken sem jobb a helyzet. Fiatal felnőttek tízezrei nem fejezik be az iskolát. Az általános iskolák negyedik osztályában németből és matematikából a tanulók egyötöde nem tudja teljesíteni a minimumkövetelményeket. A tanulók jó egyharmadára jellemző a „tanulási deficit” (Lernrückstände). „Nem kétséges, hogy Németországban az oktatás újra katasztrofális állapotban van” – állapítja meg a Spiegel. (Hasonlóan kritikus volt a helyzet az 1970-es évek közepén az NSZK-ban.)
Ugyanakkor Németországban kimagaslóan magasak a tanári fizetések: 68 303 euró az éves jövedelmük, szemben például a francia tanárok 31 529 eurós jövedelmével.
Ez a német tanárok kezdő fizetése a középiskola I. kategóriában. De a közoktatás minden formáját tekintve a kezdő tanári fizetések havi 3620 és 4800 euró között vannak. Ráadásul a tanári pálya Németországban ideális feltételeket kínál: köztisztviselői státust, a kinevezés szinte visszavonhatatlan, a tanárok egy magánbiztosító ellátását élvezik és a nyugdíjazás feltételei nagyvonalúak.
A fizetések tehát magasak, az anyagi és életpálya-feltételek kiválóak. De akkor mi lehet ennek a saját maguk, a németek által is katasztrofálisnak nevezett helyzetnek az oka? Egyrészt az állam – a béreken kívül – nem költ eleget a közoktatásra. Az új kormány hivatalba lépésekor meghirdette a „Zeitenwendét” (a fordulatot), de ezt egyelőre csak a hadsereg érzi, és a villanyáram és az üzemanyagok árának az ellenőrzésére terjed ki. GDP-arányosan ugyanakkor a német állam kevesebbet költ oktatásra, mint más fejlett országok. A tanárképzés egyetemi feltételei sem megfelelőek; nem elegendő a képzési kapacitás. Miközben évek óta hangoztatják, hogy kevés a pedagógus, a német főiskolákra, egyetemekre helyhiány miatt csak kevesen tudnak bejutni.
