Hibátlan pedigré; pontosan ilyen kiváló ügynökökre, pardon, munkatársakra van szüksége Brüsszelnek. Diószegi-Horváth minden bizonnyal tökéletesen alkalmas arra a feladatra, hogy ellenőrizze úgymond a tényeket. A dolog ravasz, mert a felületes szemlélővel elhiteti, hogy olyanok, mint mondjuk Pottyondi Edina, mindkét oldalt pofozzák. Erről persze valójában szó sincs, hiszen az arányok borzasztóan fontosak, nagyon nem mindegy, hogy egy héten nyolc anyag szól arról, hogy X. Y. jobboldali újságíró vagy politikus már megint hazudott, kettő pedig arról, hogy milyen újabb baromságot kezdtek terjeszteni az „Orbán Lapjáról Kitiltott” oldal habzó szájú gyűlölködői és futóbolondjai vagy a Kiállunk Dr. Dániel Péter mellett! című Facebook-csoportban.
Orbán szétlopja az országot? A Lakmusz kussol. Mészáros Lőrinc kirabolja Magyarországot? A Lakmusz lapít. A kínai és az orosz oltásokkal a Fidesz több százezer nyugdíjast öl meg? A Lakmusz csendben van. Magyarország diktatúra? A Lakmusz befogja a száját. Magyarországon megszűnt a jogállam? A Lakmusz a füle botját sem mozdítja. Magyarországon nincs sajtószabadság? A Lakmusz hallgat, mint nyuszi a fűben. Magyarországról minden fiatal kivándorol? Igen, igen a Lakmusz összes újságírójának elvitte a cica a nyelvét. Magyarország rendőrállam, ahol a hatalom szétvereti az ellene tüntetőket? A Lakmusz némasági fogadalmat tesz.
Ez az utóbbi aktuálisan a legérdekesebb és legfontosabb téma, és itt érhető tetten leginkább a külföldről finanszírozott lap elfogultsága. Ugye mindenki emlékszik a legutóbbi bulitüntetésre, amikor nagyjából kétszáz budai elitgimis ment fel a Várba, hogy ott megtámadják a rendőröket, illetve két kerítést is áttörjenek. A résztvevők nyilvánvalóan nem tüntetni, hanem törvényt sérteni mentek fel a karmelitához, úgy is öltöztek; sálakkal, pólókkal takarták el az arcukat, sokukon gázmaszk volt, és rendkívül agresszívan viselkedtek.
Jómagam élőben követtem a tüntetésnek becézett rendbontás eseményeit; most nem tudnám felidézni, de vagy a Telex, vagy a 444 stábjának élő videóját követtem. Nagyjából egy órán keresztül néztem az eseményt, így talán joggal mondhatom, hogy kevés dologról maradtam le. Azt például pontosan láttam, hogy amint a balos gimisek megérkeztek, békés tüntetés helyett azonnal elkezdték rángatni, ütni, illetve rugdosni az építési területet védő fakerítést.
A tévedések elkerülése végett ez a kerítés nem a híres, sokszor elbontott kordon volt, hanem a karmelita kolostorral szemben levő épületet körülvevő elem, ahol konkrétan építkezés zajlik, annak minden velejárójával. Az építmény körül jelenleg is hatalmas betondarabok vannak, és fel is van állványozva. Ha történetesen az én hasonló korú gyerekeim törnének be egy ilyen helyre, valószínűleg évekig tartó telefonmegvonással sújtanám őket. Ez a legerősebb fegyver a kezemben, tekintettel arra, hogy Márki-Zay Péterrel szemben nem szoktam se dühből, se jókedvemből verni az ikreket.
De a lényeg: a Momentum és a 444 által felhergelt gyerekkatonák nem azért kaptak könnygázt, mert tüntettek, hanem mert szaknyelven szólva törvényellenes magatartást valósítottak meg, megszegték a gyülekezési törvényt, rongáltak, majd rátámadtak a rendőrökre. Nos, mit is állított a Momentum és a Lakmusznak felületet adó 444? Hogy a diákok mindössze csak tüntettek, mire a hatalom aljas és gonosz módon, mint egy diktatúrában, könnygázzal támadt rájuk. Ez ugye nettó hazugság.
Nem ez történt.
Az esettel két héttel ezelőtt jómagam is foglalkoztam, az írásomban pedig jeleztem, hogy a rongáló, rugdosó, rendőrökre támadó rendbontó fiatalokat a készenlétisek nagyjából két és fél perc alatt fel tudták volna oszlatni, amennyiben használhatták volna a gumibotjukat is. Ez nem történt meg, inkább finoman próbálták, kizárólag a vállukat meg némi könnygázt bevetve kiszorítani az életveszélyes építési területről a gyerekeket. Azt is megjegyeztem, hogy ha Gyurcsány kormányzása alatt én viselkedtem volna hasonlóan a rendőrökkel, akkor már valószínűleg az összes ujjamat eltörték volna a símaszkos, viperás, agresszív bűnözők.
Azt sem lehetne kizárni, hogy valamelyik szemem is ki lenne már lőve. Így intézték 2006-ban a dolgokat. Nos, a Lakmusz a minapi tényellenőrző cikkében leleplezett. Engem és Deák Dánielt; a külföldi ügynökként viselkedő szélsőbalos Diószegi-Horváth hosszú írásban esett nekünk, minekutána mind én, mind Deák azt írtuk, hogy a rendőrség nem használt gumibotot. A Mérce volt főszerkesztője viszont előásott egy felvételt, amin az látható, hogy egy magas, láthatóan jó erőben lévő srácot négy megtermett rendfenntartó sem tud lefejteni egy oszlopról, amelybe az első sorban kapaszkodik, majd miután a művelet sikertelenül végződik, egy kétségbeesett rendőr kettőt rávág az úriember combjára.
Ez volt a gumibothasználat, ez volt a brutális rendőrterror, ez volt a mi hatalmas leleplezésünk. A jelenetet amúgy a közvetítés során valóban nem láttam, de a cikkemet ugyanígy írtam volna meg, akkor is, ha 444-es „kolléga” videójában szerepel a két – mondom két darab! – ütés. Vagy három. Tökmindegy. Ugyanis a publicisztikám nem erről, hanem arról szólt, hogy a Momentum és a 444 hazudott, amikor arról adott hírt, hogy a hatalom rátámadt a békés tüntetőkre, meg arról, hogy a rendőröket dobáló, taszigáló rendbontók nem lettek gumibottal meg viperával szétkergetve.
Az a felháborító a Lakmusz és Diószegi ügynök asszony munkájában, hogy pontosan tudják – írni, olvasni tudó emberekről beszélünk –, hogy jómagam vagy Deák Dániel miről is beszéltünk, mégis másról kezdtek hazudozni. Pedig munkájuk lett volna bőven; inkább saját kollégáiknak és a momentumos politikusoknak a békés tüntetők megtámadásáról szóló álhíreit kellett volna helyretenniük. Persze nem ezért fizeti őket Brüsszel.
