Egy referenciakönyveket kiadó amerikai cég, a Merriam-Webster kiadó minden évben megjelöli az év szavát, amelyet az online felületén végzett keresések alapján határoz meg. Ez a szó 2022-ben a „gaslightning”, azaz a gázlángozás lett, amelyre ezerhétszáznegyven (!) százalékkal többen kerestek rá, mint egy évvel korábban.
A fogalom egy olyan pszichológiai jelenségre utal, amikor valaki addig manipulál egy másik személyt, amíg az megkérdőjelezi saját gondolatainak, valóságérzékelésének vagy akár emlékeinek érvényességét. A kifejezés egy 1940-es években vetített Gázláng című filmből ered, amelyben a férj úgy akarja őrületbe kergetni a feleségét, hogy megmagyarázhatatlan jelenségeket produkál a közös házukban. Például tárgyak tűnnek el, rejtélyes hangok hallatszanak és halványul a gázláng fénye. Amikor a nő ezekről beszámol a férjének, ő úgy tesz, mintha ezekből semmit nem venne észre: így próbálja meg elhitetni feleségével, hogy megbolondult.
A mai világban a gázlángeffektus veszélyes fegyverré válhat egy bántalmazó attitűdű ember kezében, azonban nem csak a közvetlenül egymás mellett élők között fordulhat elő a manipulációnak eme végtelenül aljas és kegyetlen formája: a Merriam-Webster kiadó szerint „egyre gyakrabban tapasztalhatjuk a gazdasági és politikai életben, illetve, a hírgyártásban is”.
Ugorjunk egy kicsit az időben, egészen idén május 25-ig, amikor is megjelent a hírekben, hogy nemcsak a Médiatanács, hanem a bíróság is súlyosan törvénysértőnek találta az RTL Klub Celeb vagyok, ments ki innen! című „műsorának” azt a részét, amelyben Sebestyén Balázs és műsorvezetőtársa, Vadon János egy kolumbiai kisfiút hoztak szörnyen megalázó helyzetbe. Történt ugyanis, hogy a kamerák előtt a kissé túlsúlyos fiúcskának Vadon János kérdéseire kellett válaszolnia, mégpedig minden alkalommal azt, hogy „Sí, senor”, azaz „Igen, uram”. Az embernek csak nagy jóindulattal nevezhető Vadon magyarul kérdezgette a szerencsétlen gyereket, mégpedig arról, hogy „Anyád megmondta, hogy én vagyok az apád?” illetve, „Tudod, hogy ha mondjuk tíz éven keresztül fánkot fogsz zabálni, mint eddig, akkor százötven kiló leszel tizenhat éves korodra, ugye?”, és még azt is, hogy „Balázs egy senki, ugye?”. A kisfiú nem értette a kérdéseket, de mindegyikre igennel kellett válaszolnia. Mindeközben Sebestyén Balázs, aki egyébként szintén családos ember, a háttérben vihogott, mint egy fakutya.
A Médiatanács januárban megállapította, hogy a jelenettel az RTL Klub megsértette a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú és sérelmes bemutatását tiltó törvényi rendelkezést. Határozatában súlyos jogsértést állapított meg, és kétmillió forintos bírságot rótt ki a szolgáltatóra, ezenkívül a jogsértésről szóló közlemény közzétételére is kötelezte – nagyon helyesen.
A csatorna a döntést bíróságon támadta meg (!), ám a Fővárosi Ítélőszék megerősítette a Médiatanács döntését, vagyis, hogy „a kiskorút megalázó helyzetben mutatta be, mivel a neki feltett kérdésekre nem reagálhatott szabadon, tűrnie kellett a kialakított helyzetet”.
Az RTL tehát megalázott és verbálisan abúzált egy védekezni a nyelvi korlátok miatt képtelen kisgyereket. Az az RTL Klub, amely élére áll minden szexuális kisebbség elfogadásáért folytatott harcnak, az a csatorna, amely a gyermekvédelmi törvényt számtalan formában gúnyolta ki és próbálta érvényteleníteni a köztudatban, az a tévéadó, amely a leghangosabban szidja a kormányt a pedagógusok helyzete miatt, mondván, gyermekeink jövője az első.