idezojelek

Célkeresztben a rezsicsökkentés

Kifogyhatatlan a nyomásgyakorlás eszköztára a velejéig korrupt baloldalon.

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó
Cikk kép: undefined

Sajátos ívet rajzol a nemzetközi baloldal magyarellenes retorikája. Mindig valami magasztosnak gondolt felütéssel indul, mint az európai értékek, a jogállam, a demokrácia, de hamar lehull az álcaruha az álszent értékvédőkről, és előtüremkedik a pőre anyagi érdek. El is jutottak mára a rezsicsökkentés eltörlésének vágyához. Ebben a specifikus országajánlásban benne van minden, ami undorító ebben a velejéig korrupt neomarxista, bolsevik bandában.

Teljesen egyértelművé teszi például, hogy Magyarország ellen kíméletlen ideológiai harcot vív az uniós elit, mert oly mértékben ellenérdekelt hazánk sikerességével szemben, hogy képtelen elviselni a jobboldali kormány évtizedes regnálását. Napról napra fokozódó politikai nyomásgyakorlással próbálják elérni, hogy törjön meg a jobboldali egység Orbán Viktor mögött, bukjon meg a negyedik alkalommal kétharmados többséggel kormányzó politikai rendszer, és a kialakult káoszban majd csak sikerül hatalomba segíteni egy őket szolgáló, kesztyűbábokból álló rezsimet.

A gyakorlati kivitelezéshez addig csűrték-csavarták az Európai Unió működésének szabályait, hogy szemérmetlen politikai zsarolás eszközévé degradálták a tagországokat megillető pénzügyi források elosztását. Feltételekhez kötötték a kifizetést, majd azok teljesülésekor újabb és újabb feltételeket szabtak, szómágiájuk megszülte a szupermérföldkő kifejezést, a vertikális és horizontális okoskodást, valamint a minden részlet rendben, de az összkép mégis elkeserítő végtelenül cinikus aljasságát.

Eddig is nyilvánvaló volt, hogy az illegális migráció következetes elutasítása, a gender- és LMBTQ-lobbi távoltartása a köznevelés intézményeitől és a szankciós politikát elutasító békepárti álláspont az a három ősbűn, ami kiváltotta a heves gyűlöletet a nemzeti kormány ellen. De mindvégig ott húzódott a mélyben az ezeknél is súlyosabb vétek, a dollárbaloldalt finanszírozó pénzügyi háttérhatalom extraprofitjának bármily csekély mértékű csökkentése azáltal, hogy abból a magyar emberek is részesüljenek támogatás formájában.

Mert mi is a rezsicsökkentés? Egy olyan sajátos árképzési forma az energiapiacon, ami az átlagfogyasztás mértékéig megfizethető szinten tartja az áram és a gáz árát, nem engedi, hogy amikor a piaci ár háború, ostoba uniós intézkedések vagy bármi okból az egekbe szökik, akkor százezrek élete ellehetetlenüljön. Nem a mindenhatónak tekintett piac, hanem a magyar emberek érdekeit helyezi tehát az első helyre, ami rettenetesen csípi az energiaszektor busás bevételein élősködő elit szemét a nyugati világban.

Nem véletlen, hogy abban az Európai Unió­ban, amelyik jelenleg föderalista többség uralma alatt nyög, szívesen megfosztanák a tagállamok mindegyikét szuverenitásuk azon elemétől is, hogy maguk határozhassanak az energiaár-képzés módszertanáról. Ők mondják meg, kitől lehet vásárolni, kitől nem, és azt is, mennyiért kell az uniós polgároknak megvenniük a végén.

Mivel jelentősebb kereslet híján most viszonylag alacsony a gáz tőzsdei ára, nemes egyszerűséggel kijelentették, hogy az energiaválságnak vége, mindenki felejtse el az emiatt hozott intézkedéseket. Az sem hozza zavarba őket, hogy minden szakértő egyértelművé tette, nem a mögöttünk hagyott, hanem az előttünk álló fűtési szezon lesz a kegyetlen, és egyáltalán nem bízhatunk abban, hogy az időjárás akkor is ilyen kegyes lesz hozzánk, mint volt ezen a télen.

Ehhez jön még a bolsevik gondolkodás legborzalmasabb elfajzása, a zöldpolitika. Ez eszetlenül erőlteti a szerinte egyedül üdvözítő szél- és napenergia használatát, nem érti meg, hogy a biztonságos energiaellátást valamivel akkor is meg kell oldani, amikor nem fúj a szél és lemegy a nap. Nemcsak a gyorsan indítható, rugalmas gázerőműveket záratnák be, hanem az atomerőművek ellen is dzsihádot hirdettek, aminek tragikomikus következményei lettek Németországban.

Már azt is elképedve néztük, hogy Berlin gátlás nélkül vásárolt francia atomerőművekben előállított áramot, amikor megszorult, de a zöldek környezetromboló tudathasadása akkor teljesedett ki, amikor falvakat, templomokat dózeroltak le egy kis külszíni lignitért az újraindított szénerőművek etetésére, amelyek tudvalevőleg a legnagyobb mennyiségű káros anyagot eresztik a levegőbe. Nem sokkal zöldebb megoldás persze, ha füstöt okádó tartályhajókon hozzák a kontinensre az amerikai palagázt a titokzatos valakik által felrobbantott Északi Áramlat vezetékein érkező orosz helyett.

A fiatalabbak kedvéért emlékeztetnék arra, hogy negyven éve sincs, amikor ezeknek a kívül zöld, belül vörös kommunistáknak az elődei még arról hadováltak füstös, olcsó alkoholtól bűzlő pártirodáik mélyén, hogy az ember legyőzi a természetet, megfordítják a folyók irányát, ha úgy kívánja kedvük, és elhordják a hegyeket világmegváltó agymenésük útjából. Most pedig ők próbálják nekünk elmagyarázni, hogyan kell óvni a környezetünket. Látjuk, mit ad ki az agyuk. Az Isten mentse meg tőlük a világot, kiáltjuk egyre többen, de fohászunk sajnos nem talált még meghallgatásra.

Jelenleg az unió vezetése azért kezeli rendkívül ostoba és drága módon az oroszok elleni szankciós politikájával okozott energiaválságot, mert engedve a zöldek idiotizmusának, így akar leszoktatni egy kontinenst a fosszilis energiahordozók használatáról. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy itt is kilóg a profitéhség lólába. Jelen pillanatban minden megújuló energia előállítása drágább például az atomerőműben termeltnél. A mi rezsicsökkentésünket támadók úgy képzelik, hogy minden tagállam legyen köteles a legdrágább árat figyelembe venni a fogyasztóiár-képzésnél.

Kit érdekel, ki tudja-e fizetni mindenki? Csak dőljön a lé. Emlékeztetőül álljon itt egy minapi felmérés, amely megvizsgálta a háború kitörése után kialakult energiaválság időszakát az úgynevezett többlethalálozás szempontjából, majd összevetette azt a koronavírus-járvány időszakával. Kiderült, magasabb volt azok aránya, akik feltételezhetően azért haltak meg, mert nem tudták kellően felfűteni otthonukat, mint a pandémia idején mért többlethalálozás. Ha olyan demagógok lennénk, mint ők, most azt kiáltanánk: Gyilkosok! De idegrendszerünk kímélése érdekében térjünk vissza inkább kiindulópontunkhoz.

A fentiek ismeretében is kérdés, miért zavarja ennyire a magyar rezsicsökkentés az unió baloldali elitjét? Nekik nem az lenne az érdekük, hogy minden tagország, beleértve Magyarországot is, biztonságban gyarapodhasson? Nem az a végső célja minden gazdasági programnak, felzárkóztatási forrás odaítélésének, hogy az elmaradottabb régiók minél előbb felzárkózhassanak, növelve ezzel az egész unió versenyképességét és értékét? Elvileg igen, mégis ezzel ellentétes az a gyakorlat, amit az elmúlt évtizedben tapasztaltunk. Politikai okokból visszatartani az említett forrásokat, gazdasági, energiabiztonságot érintő döntések megváltoztatására kényszeríteni egy országot, rontva ezzel a tagállam és az egész unió versenyképességét, olyan mértékű támadás a nemzetállami szuverenitás ellen, ami mögött az európainál jóval nagyobb, globalista erőtér hatása sejlik fel.

Ennek az erőnek csak végrehajtója a kilóra megvett nemzetközi és tagállami dollárbaloldal, amely láthatólag attól sem riad vissza, hogy vállaltan a hazája és Európa ellen dolgozzon, csak méltóképpen megszolgálja azokat, akiknek zsoldjába állt. Törekvéseinek a magyar kormány több ponton is az útjában áll. Meg kell gyengíteni, meg kell buktatni tehát, ehhez bármilyen eszköz bevethető, semmi nem drága a hungarofóbiások szerint. A rezsicsökkentés az utóbbi évek egyik legsikeresebb politikai innovációja is mindamellett, hogy jelentősen növelte a magyar háztartások esélyeit a romló körülmények között is. Ezért ront rá a dollárbaloldal, ezért nevezték már eddig is átverésnek, igazságtalannak, ezért nem támogatták sohasem, és ezért kell nekünk minden támogatást megadnunk a nemzeti kormánynak, hogy meg tudja védeni Brüsszellel szemben is. Nincs ma ennél könnyebben teljesíthető, ugyanakkor nagyobb haszonnal kecsegtető önként vállalt feladat a magyarok számára.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2023. május 15-én. (Fotó: MTI/EPA/ Olivier Hoslet)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

A valódi szélsőségesek baloldaliak

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Ügynökök, spiclik, egyéb hazaárulók

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Hogyan tovább, Ferencváros?

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Nem akarunk woke-keltetőt Józsefvárosban

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.