Akik nehezen viselik a diplomáciai indíttatású mellébeszélést és a nyilvánvalóan képtelen állítások nyílt színi előadását, csak üdvözölhetik e változást. Hadd említsek egyet ezek közül illusztrációképpen. Adrian Severin volt román külügyminiszter emlékeim szerint 1999-ben fogalmazta meg azt a visszakézből cáfolható kijelentést, hogy a világon sehol nem létezik etnikai alapú területi auto­nómia. S a témában több mélyenszántó tanulmányt publikáló, mellette ülő erdélyi auto­nomista politikus moderátorként nem tette helyre. Talán taktikai indíttatásból, hogy a „jeles” vendég máskor is megtisztelje a tábort részvételével vagy egyszerűen a beszélgetés jó hangulatának megőrzése végett, ki tudja? Tény viszont, hogy sorolhatta volna a konkrét, általa is jól ismert és gyakran hivatkozott példákat a finnországi Aland-szigetektől Dél-Tirolig.

Ha a tábor eszmei-ideológiai vonalát nézzük, az együtt alakult a Fideszével. Az első években az SZDSZ szellemi holdudvarából került ki az előadók nagy része. 1993-tól a Fidesz jobbrafordulásával ez fokozatosan megváltozott, de megállt a párt centrumában, jobbra szinte hermetikusan zárva. Két bálványosi rendezvényt hagytam csak ki – egyébként mindegyik táborban ott voltam a kezdettől fogva mindmáig –, de nem emlékszem, hogy meghívták volna előadónak az áldott emlékű Tőkéczki Lászlót, Lovas Istvánt, Szentmihályi Szabó Pétert, vagy a még élők közül Bogár Lászlót, Bencsik Andrást, Ágoston Balázst, Fricz Tamást, Takaró Mihályt, Raffay Ernőt vagy Popély Gyulát, hogy csak néhány nevet mondjak. Pedig nekik is volt/van érvényes mondanivalójuk a magyar múltról és jövőről. A Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház sem kapott soha meghívást, pedig a délvidéki származású Andrássy Attila társulatának előadásai konvergensek a Fidesz által hirdetett eszmeiséggel, magas művészi színvonalon mutatják be a magyar történelem kulcspillanatait.

Ugyanez vehető észre a legtöbb érdeklődőt vonzó esti koncertek vonatkozásában is. 

 Nem a szkinhed szubkultúrából kinőtt, egyébként kiváló zenekarokat, az Egészséges Fejbőrt vagy a Romantikus Erőszakot hiányolom, de még csak nem is az etnikai tabukat tisztelő Kárpátiát, az ő meghívásuk hatalmas támadási felületet adna. Láthatjuk lelki szemeink előtt a szorgos ballib skriblereket, amint pásztázzák e nemzeti rockegyüttesek összes dalszövegét, hogy megtalálják azt a néhány passzust, ami valóban védhetetlen. Majd ettől zengene a sajtó hónapokig.

De még a jelzőtlen rock- és fémzene is alulreprezentált. Felnőtt egy egész generáció azóta, hogy a P. Mobil legutóbb fellépett Tusványoson, nem láttuk a Roadot, a Hungaricát, a Moby Dicket, a népzene és a rock mesteri ötvözőit, a Szkítiát, a Palmettát, a Dalriadát, a példák még hosszan sorolhatók. Táboronként egy-két fellépő kerül ki ebből a világból, idén az Ismerős Arcok. Újra és újra meghívást kap viszont a Quimby, amelynek frontembere olyan „verset” írt a magyar miniszterelnökről néhány éve, amit még a 24.hu is „nem túl jól sikerültnek” nevezett, s amiben a „varangykirály” a legfinomabb kifejezés. A szöveg trágársága nemcsak Nagy Blankát és Pankotai Lilit, de még Homonnay Gergelyt is megszégyeníti. (Halottról jót vagy semmit, ám a DK-s közíró cseppet sem épületes, a magyar szakralitást rituálisan és kiszámítottan megtaposó gondolatai ma is fellelhetők a világhálón.) Emlékezetes, hogy Lovasi András is visszatérő vendég lehetett, azzal együtt, hogy a tusványosi nagyszínpadon „leszakadtországrész-nyalásnak” titulálta a magyar összetartozás gondolatának és érzületének dalba öntését. Erősen kétséges, hogy ez az a hangnem, amire szüksége van az erdélyi ifjúságnak.

Minden évben a tábor mottója adja a fő témát, ami köré épül az elképesztő gazdagságú és színességű kulturális kínálat. Idén a béke gondolata áll a középpontban. Hadd idézzek pár sort a tábor idei köszöntőjéből: 

Vélhető, hogy ez lesz az alapmotívuma tábor első számú, már említett közéleti programjának is. Tőkés László nemzetpolitikai helyzetértékelése és Orbán Viktor expozéja soha nem okozott csalódást. A magyar miniszterelnök, aki nemcsak a legtisztábban látó, de alighanem a legtöbbet olvasó élpolitikusa nemcsak kontinensünknek, de az egész keresztény-európai civilizációnak, láthatóan komolyan készül minden egyes előadására. Az Index érezhető iróniával írja, hogy 

de a megállapítás deskriptíve helytálló. A kormányfő nemcsak államférfi, de kivételes politikai elemző is, aki láthatóan otthon érzi magát abban a szerepkörben, amit leginkább Tusványoson tölt be.

Itt került forgalomba az „illiberális demokrácia” kulcsfogalma, aminek egyik változata a Fidesz által is képviselt valódi kereszténydemokrácia, itt részletezte Orbán Viktor azon meglátását, amely szerint a nemzetállam az új globalista világrendben védősáncként működhet, tavaly itt foglalta össze néhány pontban feszes logikával, lényegében cáfolhatatlanul a békepárti álláspontját az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Ez Tusványos valódi üzenete.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a miniszterelnök előadása előtt a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2022. július 23-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)