Mondja el nekem ezzel kapcsolatos véleményét, és kérem, kezelje bizalmasan ezeket az információkat. További részletekkel szolgálok, amint megkapom sürgős válaszát az alábbi személyes e-mail címemen. […]”

Kicsit utánanéztem, ez a téma nyilvánosan megjelent-e valahol, s felfedeztem, hogy igen, hónapokkal ezelőtt egy újságíró két ízben is megszellőztette „Tümsavas asszony” vele kapcsolatos történetét. A cikkíró beszámolt arról, hogy ezután Facebookon és e-mailben is angol nyelvű figyelmeztetést kapott. Ebben az állt, hogy 

 A banktisztviselő hölgyről közölték, hogy valós személy, de közösségi fórumokon nem lép kapcsolatba senkivel, ennélfogva pénzt sem osztogat.

Ezek után kissé megnyugodtam. Vigasztalónak találtam, hogy ebben az ügyben nem vagyok egyedül, ugyanakkor arra gondoltam, hogy nincs minden rendben a számítógépes bűnüldözés terén. Az rendben lenne, hogy néhányan figyelmeztetést kapnak (én nem voltam köztük), de ha az ember már egy éve, hetenként kap üzenetet ugyanattól a csaló bandától, akkor nem érti, miért nem lehet fülön csípni az elkövetőket?

Az jutott eszembe, hogy tavaly volt némi afférom a Facebookkal, miután az amerikai alapítású közösségi hálózat illetékesei felfigyeltek az Érdekfeszítő magyar történelem nevű (ma közel 4500 tagot számláló) privát csoportomra. Ebben érdekes magyar történelmi eseményeket, kiadványokat ismertetünk, ezért meglepett, amikor három bejegyzésemmel kapcsolatban a Facebook ezt írta nekem: „Ez a bejegyzés nem felel meg a kéretlen tartalmakra vonatkozó közösségi alapelveinknek.”

Az érintett bejegyzések címei voltak: Reményik Sándor és Ady Endre, A gubernátor, aki megszervezte saját temetését, valamint A legkeményebb fejű magyar bámulatos pályafutása. A Facebook intézkedésével kapcsolatban megtudtam, hogy a hálózat világszerte azonos közösségi alapelvek szerint dolgozik. A figyelmeztető szöveg így folytatódott: „Technológiai eszközökkel megvizsgáltuk az általad közzétett tartalmat, és megállapítottuk, hogy megsérti az alapelveinket.”

 (A büntetés akkor csupán annyi volt, hogy az érintett tartalmakat csak a csoporttagok láthatták.)

Mivel sértettem meg a szabályokat? Sose derült ki. A különös esetről akkor beszámoltam a Magyar Nemzetben. Most viszont azt nem értem, hogy ha a Facebook a technológiai eszközeivel ilyen mélységig képes ellenőrizni és szankcionálni a sok millió felhasználó tevékenységét, akkor vajon miért nem képes kiszűrni az őket zaklató csalókat és bűnözőket?

A szerző író, újságíró

Borítókép: A szankcionált cégek logói (Fotó: Facebook)