Látszólag minden előzmény nélkül az Egyesült Államok múlt hét kedden bejelentette, hogy korlátozza a magyar állampolgárok vízummentességét: hazánk a vízummentességi program egyik partnere, így vízum helyett elegendő volt az ESTA néven ismert utazási engedélyt jóváhagyó elektronikus rendszer útján igényelni a belépési engedélyt. Az ESTA eddig két évre volt érvényes, többszöri belépéssel, ez azonban augusztus 1-jétől két év helyett egyre és csak egyszeri alkalomra korlátozódik.
A Washington Post vonatkozó cikke „magyar állampolgárok általi tömeges útlevélcsalásra” hivatkozik, amiért az USA szigorította az utazási feltételeket. Megjegyezték, a lépésre abban az időszakban került sor, amikor Budapest és Washington között az ukrajnai háború miatt egyébként nézeteltérés van, és Nyugaton egyre többen tartanak az oroszok kémkedésétől. Idéztek egy 2018-as belbiztonsági dokumentumot is, amely szerint mintegy hétszáz, nem magyar állampolgárságú ember juthatott hozzá jogosulatlanul magyar útlevélhez és hamis személyazonossághoz, és közülük legalább hatvanöt ember be is jutott az Egyesült Államokba a vízummentességnek köszönhetően.
A Postnak egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő is megerősítette, hogy valóban a 2011 és 2020 közti útlevelekkel volt problémájuk. Állítása szerint a magyar kormányzat 2020 után már szigorúbban ellenőrizte azt, hogy kiknek adnak útlevelet, de az amerikai kormányzat ezenkívül még azt is kérte, hogy ellenőrizzék és igazolják azoknak a személyazonosságát, akiknek a megelőző években útlevelet adtak, illetve nagyon komoly biztonsági rések kapcsolódnak több százezer útlevélhez, amelyeket szigorú személyazonosság-ellenőrzési követelmények nélkül állítottak ki.
Hasonló szankciós eljárásként értékelhető, hogy a Biden-kabinet nemrégiben egyoldalúan felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződést. Az egyezmény 2024. január 1-jétől nem lesz alkalmazható.
A Belügyminisztérium közleményében rögzítette, hogy az Egyesült Államok a kettős állampolgárságú külhoni magyarok (személyes) adatait követelte, de Magyarország ezt nem adja ki senkinek, miután ennek tétje a külhoni magyarok biztonsága, az ilyen adatok kezelését a törvényi szabályozás szigorú feltételekhez köti. Konkrétan az USA belbiztonsági minisztériuma (Department of Homeland Security) érdeklődött a határon túli magyarok adatai iránt, ezeket pedig az előbbi indokok miatt nem adták ki.
A még Donald Trump elnöki időszakában is számottevően balliberális befolyásoltságú belbiztonsági minisztérium és a külügyminisztérium (Department of State) irányvonala csak tovább erősödött Biden hivatali évei alatt. A vízumszankció egyértelmű nyomásgyakorlás hazánkkal szemben különböző politikai és gazdasági okok miatt: a terrorizmus elleni küzdelem, a határbiztonság, a bevándorlás- és vámügy, a kiberbiztonság területén keményen lépett fel Magyarország az elmúlt évtizedben. 2020-ban szigorított is az állampolgársági honosítás feltételein az általános adatvédelmi rendelet, az EU-jogban az adatvédelemről és a magánélet védelméről szóló jogszabály alapján.
Az sem titok, hogy az amerikai belbiztonsági tárcától nem áll távol az adatbányászat, így az adatbotrányok sem: 2007-ben az Associated Press arról számolt be, hogy a hivatal megszüntette az ADVISE nevű terrorizmusellenes adatbányászati eszközt, miután az ügynökség belső főfelügyelője szerint a rendszer kísérleti tesztelését valós személyek adatainak felhasználásával hajtották végre, anélkül, hogy a szükséges adatvédelmi előírásokat alkalmazták volna. De már 2003-ban megállapították, hogy „az ADVISE eszköz tévesen azonosíthat egy személyt vagy tévesen társíthat egy személyt nem kívánatos tevékenységhez, például csaláshoz, bűnözéshez vagy terrorizmushoz”. Ennek a technikai lehetősége most is fennáll!
Az USA belbiztonsága által évek óta követelt állampolgári adatokkal kapcsolatban tehát okkal merülhettek fel hazánk részéről biztonsági aggályok a magyar és az uniós jogi szabályozás tükrében.
