Ami az európai joggyakorlatot illeti, az EU bírósága érvénytelenítette az amerikai Safe Harbor intézményrendszer megbízhatóságát, mivel nem garantált olyan jogokat, amelyek az EU-s állampolgárok által érvényesíthetők voltak. Így ennek hiányában kizárólag a szigorú általános szerződési feltételek alkalmazásával lehetett személyes adatokat az Egyesült Államokba továbbítani. Az EU bírósága a korábbi Safe Harbor intézményrendszerrel sok lényegi hasonlóságot mutató Adatvédelmi Pajzs intézményrendszert is érvénytelennek nyilvánította.

Az Európai Bizottság áthidaló megoldása idén július 10-ig váratott magára, a testület aznap elfogadta az EU–USA adatvédelmi keretre vonatkozó határozatát. A határozat megállapítja, hogy az Egyesült Államok – az Európai Unióhoz mérhető – megfelelő védelmi szintet biztosít az új keret alapján az EU-ból az amerikai vállalatoknak továbbított személyes adatok esetében.

Garanciális rendelkezésnek szánják, hogy az uniós magánszemélyek az újonnan létrehozott Adatvédelmi Felülvizsgálati Bíróságot is magába foglaló független és pártatlan jogorvoslati mechanizmust vehetnek igénybe adataiknak az Egyesült Államok hírszerző ügynökségei általi gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatban. Ez a bíróság függetlenül eljárva vizsgálja ki és rendezi a panaszokat, többek között úgy, hogy kötelező erejű korrekciós intézkedéseket fogad el.

A fentiek alapján változatlanul kijelenthető, hogy az amerikai hatóságok az érintett személyes adatokat – feltéve, de nem megengedve – olyan célokra tudnák felhasználni, amelyek beláthatatlan egzisztenciális veszélyt jelenthetnének a külhoni magyarokra nézve.

Az uniós és a magyarországi adatvédelmi szabályozást mindig az egyén személyiségi jogaival való összefüggésben, illetve a magánélet védelmével kapcsolatos észszerű elvárások keretein belül kell figyelembe venni. Ezen alapul a magyar kormány álláspontja már évek óta és a konkrét vízumszankcióval kapcsolatban is, vagyis következetes módon áll ki a külhoni magyar kettős állampolgárok biztonsága, így személyes adataik védelme érdekében.

Magyarország jogszerűen jár el, amennyiben nem hozza nyilvánosságra vagy harmadik félnek nem adja át a honosított állampolgárok adatbázisát, ettől függetlenül persze adott személy(ek)ről törvényileg indokolt esetben, például büntetőeljárás során minden szükséges információt megad az amerikai szerveknek.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: David Pressman (Forrás: Europress/AFP)