De ezzel még nincs vége. Mert az embernek természeténél fogva igénye van valamiféle hitre, egy szakrálisnak érzett, önmagán túlmutató célra. És valamilyen közösségre, ahol ezt a hitet másokkal együtt megélheti. Ahol lelki társakra is találhat, akiknek ugyanazok a céljai, és akikkel együtt így erősnek érezheti magát. 

És ez Izraelben sincs másként. Akár gondolhatnánk, hogy Izrael, a zsidó állam egy mélyen vallásos ország. Persze vannak mélyen hívők, ahogy a kereszténység körében is. De Tel-Avivban van a világ egyik legnagyobb pride-felvonulása. Az LMBTQ-vallás ott is hódít. Mert ahogy a keresztény, úgy ma már a zsidó vallás is nemcsak befogadó, megbocsátó és toleráns, hanem mindkettő jelentősen szekularizálódott. Azaz nemcsak az államot és az egyházat választották szét teljesen, nemcsak kivonták a törvényekből Istent, hanem az iskolákból, a kultúrából, a mindennapi életből is száműzték. Kigúnyolták, kiüresítették. Kényelmetlen lett hívőnek lenni. Ateistának pedig menő. Ezt sugallja a média. És persze ezerrel tolja az LMBTQ-vallást is. Már nemcsak egy napon van felvonulás, hanem egy egész hónapig ünneplik a másság vallását.

Ám ezzel még mindig nincs vége! Mert ez valójában csak porhintés, szemfényvesztés. „Smoke and mirrors”, ahogy az angol mondja. Ahogy a bűvészek füsttel és tükrökkel vernek át minket, így takarják el a szemünk elől a valóságot. Azt, hogy igazából mit csinálnak.

A rohamléptekkel teljes világhatalomra törő elit pontosan ezt teszi. Eltakarja előlünk, amit valójában csinál. Arra figyelünk, ahogy a vallásokat, a hagyományokat, a normalitást támadják mindenféle deviáns ideológiák. És minden energiánkat – joggal – az ezzel szembeni küzdelemre fordítjuk. Nagyon okos emberek nagyon sok szellemi kapacitása van lekötve arra, hogy próbálják másokban, teljes társadalmakban megtartani a normalitást. De a másik oldalon sem csupa hülye van. Az LMBTQ-vallásban is őszintén hisznek művelt, okos emberek. És még csak nem is feltétlenül gonoszságból vagy a média hatására. A liberális gondolkodás eredendően egy helyeslendő eszmeiség, hiszen az egyéni szabadságjogokat és a másik elfogadását hirdeti. Ennek az eszmének a szélsőséges változata az a fajta „emberijogizmus” és individualizmus, ami többek között odáig fajult, hogy mindenki maga döntheti el, hogy milyen nemű. És ebbe a gondolkodásba csúsztak bele oly sokan a progresszív baloldalon.

És miközben értelmes emberek harcolnak egymással azon, hogy megváltoztathatjuk-e a nemünket vagy sem, hogy kollektíven ­bűnös-e a fehér faj a színes bőrűekkel szemben elkövetett korábbi bűnökért, vagy hogy bűn-e az azonos neműekkel való szexuális kapcsolat… eközben

Valójában a legkevésbé sem boldog. Nagyvárosokba, betondzsungelekbe zsúfolva, robotként vagy zombiként éli a mindennapjait. És esélye nincs kitörni ebből a létformából. De talán már nem is akar. Mert egyrészt a hamis boldogság és élvezetek illúziójával, a fogyasztási cikkek dömpingjével elkábították. Másrészt szó szerint elkábították kábítószerekkel. Vagy leszedálták nyugtatókkal. Aki pedig nem veszi be az előírt „gyógyszert”, annál egy szájon át korábban beadott csip elküldi a jelet a központi nyilvántartásba, ezért kap egy negatív minősítést. És például megvonják tőle a jogot, hogy bemenjen a mozikba, stadionokba vagy kocsmákba. Disztópia? Összeesküvés-elmélet? Dehogy. Erről a csipről a saját szájával beszélt már 2018-ban Albert Bourla, a Pfizer vezére.

Kína már alkalmazza is a „társadalmi kreditpontokat”, nyugati országok pedig lelkesen figyelik, és készülnek maguk is bevezetni. Mindeközben 

Kitalálták a 15 perces városok fantasztikus ötletét. Ahol minden, amire szükségünk van, 15 percen belül elérhető gyalog. A bolt, az iskola, az orvos, a színház, a konditerem. De a 15 percen túli területekre nem mehetünk. És már nem is akarunk – hiszen mindent megkapunk, mindent megtehetünk az „okosvárosban”. Disztópia? Összeesküvés-elmélet? Ez sem az. Nagy-Britanniában már kipróbálták. Ausztráliában is. Kínában is. Volt, ahol a Covid-járvánnyal tesztelték az embereket, volt, ahol csak „hétvégi kísérletnek” nevezték, és környezetvédelmi okokkal indokolták. És az emberek bevették, hogy ha nem mennek sehova a hétvégén, azzal jót tesznek a bolygóval – ezért nem ültek autóba, nem mentek kirándulni. A 15 perces városon belül maradtak.

És aztán majd, ha be vagyunk zárva, az elit azt is könnyen el tudja dönteni, hogy valóban hozzájutunk-e a létfenntartásunkhoz szükséges dolgokhoz. Élelemhez, fűtéshez, egészségügyi ellátáshoz. És a városokba zárva, bódult aggyal nem is fogunk tudni semmit tenni, ha valamit megvonnak tőlünk. És így a Föld népességét is tudják majd szabályozni.

És nem az a legdurvább, hogy a szemünk előtt látjuk, ahogy megyünk ebbe az irányba. És még csak nem is az, hogy már nem is bujkálnak, hanem névvel, arccal vállalják a terveiket. Bill Gatestől Klaus Schwabon és Albert Bourlán át Larry Finkig. Hanem az a legdurvább, hogy elhiszik, hogy ezzel jót tesznek a Földnek és az emberiségnek.

 Ezért volt ennyire veszélyes és káros Lenin, Sztálin, Mao vagy Hitler. A XX. század kommunistái és fasisztái. És ezért veszélyesek a XXI. század globalistái is. Kínától az Egyesült Államokig mindenütt.

Borítókép: Az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman a Budapest Pride felvonuláson 2023. július 15-én (Fotó: Teknős Miklós)