Mindszenty legyőzetve győzött

Vélemény

Mindszenty legyőzetve győzött

A mindhalálig hű bíboros, hercegprímás eszménye a Szent Magyarország volt.

Ágoston Balázs

bolsevista diktatúra magyar közjog istenhit hazaszeretet kereszténység Mindszenty József 2023. 12. 22. 4:40

Fotó: TT News Agency via AFP

1945. szeptemberben a pápa esztergomi érsekké, majd bíborossá szentelte.

Az új kardinálisok közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!

– mondta neki a szentatya. Esztergomi érsekként Magyarország bíborosa és egyben hercegprímása is lett, a hagyományos magyar közjog értelmében az uralkodó vagy a kormányzó távollétében, akadályoztatásuk esetén az ország első embereként is helyt kellett állnia. Elítélte a törvénytelen „népbíróságok” bosszúálló tevékenységét, a felvidéki magyarok és a magyarországi németek deportálását.

Meggyőződéses legitimistaként legfontosabb feladatai között tartotta számon a jogfolytonosság helyreállítását, 1946-ban határozottan szembeszegült a köztársaság kikiáltásával, 1947-et pedig Boldogasszony-évnek nyilvánította, hitbuzgalomra és imádkozásra szólítva Magyarország népét. Érseki címerében a Pannonia Sacra, azaz Szent Magyarország jelmondatban foglalta össze a hívő, imádkozó, hazájához hű magyarság eszményképét.

Letartóztatása után brutális kínzásoknak vetették alá, de nem tudták megtörni, és csak pszichotrop szerek hatása alatt ismerte el a koholt vádakat. 1949-ben ezek alapján életfogytig tartó börtönre ítélték. 1956. október 30-án Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy szabadította ki fogságából. Mindszenty hercegprímásként továbbra is az ország első emberének tekintette magát, budavári rezidenciáján külföldi delegációkat fogadott, és fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat.

1956-ot, megvetve és elutasítva a baloldali felforgatással azonosított forradalmiságot, következetesen szabadságharcnak nevezte.

A november 4-i szovjet támadás hírére a Parlamentből az amerikai követségre ment, itt élt 1971. szeptember 28-ig, amikor – a Vatikán és a Kádár-rendszer közti megállapodás nyomán – a kommunista diktatúra beleegyezett, hogy külföldre távozzon. 1974. február 5-én VI. Pál pápa üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, mire Mindszenty közleményben tudatta a világ közvéleményével, hogy a magyar prímás nem mondhat le a legdrámaibb időkben.

Mindszenty az egyházjogilag a magyar prímások felügyelete alá tartozó bécsi Pázmáneum szemináriumba költözött. Bejárta a világ számos, magyarok által is lakott országát, hitükben és magyarságukban erősítve idegenbe szakadt honfitársainkat. Svájcban meglátogatta IV. Károly királyunk özvegyét, Zita királynét.

Csonka-Magyarország, az elszakított magyarság és az öt világrész emigráns magyarjai egy nemzet. Ezt nem szabad soha elfelejtenünk. Ez legyen nemcsak álmainknak, hanem tetteinknek és magatartásunknak is rugója az élet minden napján!

– vallotta.

1975. május 6-án hunyt el a bécsi irgalmasok kórházában. Végakarata szerint Mariazellben temették el, az volt a kívánsága, hogy porhüvelye csak akkor kerüljön magyar földbe, ha azon idegen megszállók már nem taposnak. E kívánságát utódja, Paskai László bíboros nem teljesítette, mivel 1991. május 4-én, még a megszálló szovjet csapatok kivonulása előtt helyezték földi maradványait örök nyugalomra az esztergomi érseki kriptában.

Boldoggá avatási eljárása folyamatban van, életpéldája ma is építi keresztény magyarságunkat.

Nem fakuló ragyogó nagysága mellett nevetségesen eltörpül Ungváry Krisztián, aki írásaiban – gyakorlatilag felmondva a bolsevista diktatúra rágalmait – egy mentális problémákkal küzdő, szociálisan érzéketlen, már-már náci kollaboráns főpap képét festette meg, a „NER bíborosának” nevezve Mindszentyt.

A baloldali történész hazudik, Mindszenty József haláláig következetesen hirdette és gyakorolta a krisztusi tanítást, miközben hű maradt hazájához, nemzetéhez és a magyar közjoghoz.

A mentális problémákkal és az idegen érdekekkel kollaboráló lakájléttel nem neki van elszámolnivalója.