Kampánynyitó rendezvény volt az Európai Parlament idei első plenáris ülése, amelynek során megismételték a hazánkkal szembeni szokásos hamis vádakat az intézményt uraló ötpárti föderalista koalíció tagjai, akik egymást túlharsogva igyekeztek minél szigorúbb fellépést követelni hazánk ellen. Dühük most az Európai Bizottság és annak elnök asszonya, Ursula von der Leyen ellen is irányult, aki azzal vívta ki a liberálisok haragját, hogy hozzájárult tízmilliárd eurónyi nekünk járó uniós forrás feloldásához. Von der Leyen azzal igyekezett menteni a helyzetet, hogy kijelentette: migráció- és genderpárti politikai fordulathoz kötik a további pénzek feloldását. Ez azonban szembemenne a magyar emberek akaratával.
Az EP előző heti plenáris ülése sok szempontból jól megszokott módon zajlott:
a balliberális képviselők egymásra licitálva támadják hazánkat, és követelik példás megbüntetését. Ennek részeként például javaslatot tettek a 7. cikkely szerinti eljárás folytatására, ami végső soron a magyar kormány szavazati jogának megvonását jelentené az uniós intézményekben.
De támadás indult az Erasmus-programban történő bármiféle megegyezés ellen is, a magyar diákok büntetését előirányozva a kormánnyal szembeni kifogásaik miatt.
Ami viszont szokatlannak bizonyult, az az a hév volt, amellyel Ursula von der Leyenre záporoztak az ütések. Bár ő alapvetően a néppárthoz kötődik szorosan, a balliberális–szélsőbaloldali pártok is beálltak mögé öt éve az akkori kompromisszum részeként. Részükről sok kritika érte a bizottság elnökét, amiért véleményük szerint nem elég keményen lép fel Magyarországgal (és akkor még Lengyelországgal) szemben. Sokat kellett hát dolgoznia ezen pártok elismeréséért, ennek a folyamatnak a részeként vált ő is szép lassan a Soros-hálózat emberévé. Úgy tűnt, ázsiója teljesen helyreállt körükben a jogállamisági kondicionalitási eljárás elindításával 2022-ben, amely még abban az évben a hazánknak járó pénzügyi támogatások teljes összegének önkényes visszatartásával zárult.
