A Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt 2020-as fúziójával és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) létrejöttével tisztulni látszott a kép, de tavaly áprilisban arról érkezett hír, hogy az RMDSZ frakciójában eladdig az EMSZ-et képviselő Kulcsár-Terza József saját pártot jegyez be Magyar Polgári Erő néven. Vezetőik szerint több megyében is jelen vannak és azt ígérik, hogy a székelyföldi települések nagy részén, de főleg a nagyobb városokban polgármesterjelöltet és teljes tanácsosi jelöltlistát állítanak Marosvásárhelyt és Szatmárnémetit leszámítva, ahol nem akarják veszélyeztetni a magyar győzelmet. Ha ez sikerül, az nem mindennapi teljesítmény lesz, hiszen úgy tudni, nincsenek helyi szervezeteik, a sajtóhírekben egyetlen alapszervezetnek, a sepsiszentgyörgyinek sikerült a nyomára akadni. Hivatalos honlapjuk a jelek szerint nincs, állítólag volt egy Facebook-oldaluk, de azt sem sikerül megjeleníteni kulcsszavas kereséssel, akár a teljes névre, akár a betűszóra keresünk rá. Utóbbi esetben a Magyar Pünkösdista Egyház zárt csoportja jelenik meg. Az első kongresszust idén tavaszra ígérték, egyelőre azonban nem érkezett hír az esetleges időpontról.

Mindez nem akadályozta meg őket abban, hogy azzal keressék meg az EMSZ polgármestereit, hogy álljanak át hozzájuk, mert az RMDSZ nem fog megegyezni az EMSZ-szel és így nem kapnak majd forrásokat a következő ciklusban. A korábbi EMSZ-es tisztségviselők közül egyedül Tar Miklós, egy Szatmár megyei köz­ség, Mezőterem polgármestere csatlakozott hozzájuk, aki már 2023 januárjában, az MPE megalakulása előtt kivált az EMSZ-ből, azzal az indoklással, hogy nem ért egyet a szervezet autonómiatörekvéseivel (sic!).

Az új szervezetet pedig finoman szólva nem veszik komolyan: „Van nekünk mától Magyar Polgári Erőnk, amiben a polgári kevés, mint mackósajtban a brummogás, és erő is annyi, mint kempingsajtban a sátorcövek” – írják.

Mindezzel együtt az RMDSZ nemrég mindkét párttal külön egyezséget kötött, ami nemzetpolitikai szempontból jó hír. Nagy kérdés volt, hogy az RMDSZ vezetése követi-e első számú ideológusa, Székely István tanácsát, aki egy tavalyi okfejtésében lényegében azt indokolta, hogy a nemzet-autonomista ellenzék helyett többek között a „szexuális kisebbségek” és a cigányság irányában nyisson a szervezet. Úgy tűnik, Kelemen Hunor az előbbi megoldás mellett tette le a voksot, taktikázva persze: rangban az EMSZ mellé emelte az életképességét egyelőre még nem bizonyító MPE-t.

Az RMDSZ-t a hónap elején készült közvélemény-kutatás négy százalékra mérte, így félő, hogy kibukik az Európai Parlamentből, ami elsősorban a kollektív kudarcélmény miatt lenne nemkívánatos. Persze mivel az RMDSZ képviselői jellemzően a Fidesszel együtt szavaztak fontosabb kérdésekben, az sem teljesen mellékes, hogy lesz-e még egy vagy két voksa a magyar nemzeti erőcsoportnak.

Az egyezséget górcső alá véve nóvumnak mondható, hogy első ízben egyeztek meg a magyar pártok négy választásról egyetlen dokumentumban, a magyar érdekek és a kölcsönös előnyök mentén. 

A helyhatósági választásokat a román fennhatóság alatt álló területeken is június 9-én tartják, egyszerre az EP-választásokkal s itt igencsak jelentősége lehet az együttműködésnek. Sikeres mozgósítással több dél-erdélyi településen esély mutatkozik arra, hogy újra bekerüljön a magyar érdekképviselet a helyi tanácsokba. Lugoson négy évvel ezelőtt az RMDSZ 3,17 százalékot ért el, Vajdahunyadon 4,91 százalékot, Petrozsényban 3,23 százalékot, Aranyosgyéresen 4,91 százalékot, Medgyesen 4,62 százalékot, Brassóban 4,68 százalékot. A Brassó Megyei Tanácsba való bejutáshoz 0,05 százaléknyi szavazat kellett volna még, a Máramaros Megyei Tanács esetében pedig 0,3 százalék. Talán, ha az RMDSZ nem arra fókuszál, hogy az EMSZ esélyes jelöltjeit üsse el a polgármesteri széktől tömbmagyar területeken, mint tette azt korábban több ízben is, hanem ezeken településeken mozdít meg mindent, közösen az autonomista erőkkel, akkor egyik-másik helyszínen még visszanyerhető az intézményes képviselet. Nem könnyű a feladat, mert négy év alatt is számottevő a szavazóbázis fogyatkozása, de volt már ilyen sikerre példa szórványvidéken.

Az egyezség szerint az európai parlamenti, valamint a december 8-ra kitűzött romá­niai parlamenti választások esetében az EMSZ képviselői az RMDSZ-listán kapnak helyet, előbbi vonatkozásában a nem befutó negyedik helyet foglalja el Szilágyi Zsolt, utóbbi viszonylatában még nincs egyezség. Vélelmezhető, hogy marad a status quo, nemcsak a helyek számának tekintetében, de a betöl­tőik személyét illetően is, minden bizonnyal a két pártelnök, Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza újráz majd.

A „frontvárosok” pacifikálása is bekerült az egyezségbe, ami egyébként eddig sem jelentett problémát, a nemzeti autonomisták négy évvel előtt is fegyelmezetten beálltak Soós Zoltán mögé, így lett Marosvásárhelynek húsz év után ismét magyar polgármestere. Hasonló volt a helyzet Szatmárnémetiben, annyi különbséggel, hogy ott gyakoribbak voltak a román/magyar váltások, a jelenlegi polgármester, Kereskényi Gábor 2016 óta viseli e tisztséget. E két, hajdan színmagyar városban már nincs többsége a városalapító nemzetnek, de a román szavazatok megoszlása esetén van esély van a győzelemre.

Összefoglalva leszögezhetjük, hogy a március 20-án szignált együttműködési szerződések a józan kompromisszum jegyében születtek, aminek mentén nagyobb esélye van a magyar szavazatok maximalizálásának.

Borítókép: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) megbízott elnöke a választási megállapodás aláírása után tartott kolozsvári sajtótájékoztatón 2024. március 20-án (Fotó: MTI/Kiss Gábor)