Amint azt Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta és célként fogalmazta meg, Magyarországon egy zöldideológiától mentes, racionális zöldátállásra van szükség, ahol meg kell termelni a zöld villamosenergiát, és azt el kell tárolni. Ezen stratégiai cél egyik fontos és alapvető eszköze a karbonsemleges, megbízható és megfizethető zöld nukleáris energia, amely hosszú távon biztosíthatja hazánk karbonsemlegességét, energiaszuverenitását, az energia megfizethetőségét és a rezsicsökkentés eredményeinek megtartását, és így egy egészséges és modern gazdaságot.
Hazánk ebbe a zöldátállással összefüggő világversenybe benevezett, és másokat megelőzve (lásd Paks II beruházás) érezte meg, hogy a nukleáris energiának a jövő energiatermelésében nagyon fontos szerepe lesz. Ez a most zajló nukleáris reneszánsszal eljött.
A tavaly novemberben tartott dubaji klímacsúcson több jelentős ország szerint a zöldenergia-átállás jegyében 2050-ig meg kell háromszorozni a világban a nukleáris kapacitások számát. 2024. március 21-én Orbán Viktor miniszterelnök részvételével megalakították az Európai Nukleáris Szövetséget, melynek alakuló ülésén egyértelműen kimondták, hogy az európai nukleáris projekteket támogatni kell, a folyamatban lévőket pedig fel kell gyorsítani. A változás előszele persze már érezhető volt akkor is, amikor is a 2022-ben elfogadott EU-s taxonómiarendeletben, még ha csak átmeneti jelleggel is, de a nukleáris beruházásokat is elismerték mint fenntartható technológiát. A napokban pedig maga Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozta, hogy a szektor jövőjének sokévi bizonytalansága után úgy tűnik, hogy a nukleáris energia újjáéledése, egyfajta nukleáris reneszánsz zajlik a világban. Kétségkívül a francia nukleáris ipar a legerősebb az EU-ban, így érdemes az ő helyzetüket is megnézni.
A francia nukleáris erőművi program még az 1970-es években indult, válaszul az 1973-as olajválságra. A legutolsó működő reaktort 1999-ben állították kereskedelmi üzembe. Jelenleg így ötvenhat működő reaktor van Franciaországban, ezzel 63 gigawatt kapacitással rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy az ország teljes villamosenergia-termelésének 70-80 százalékát a nukleárisenergia-termelés adja (ehhez még hozzájön 25 gigawatt vízenergia, vagyis 90 százalékban karbonsemleges a francia energiamix), jelentősen hozzájárulva a francia energiaszuverenitáshoz.
Ezzel a francia nukleárisenergia-termelési részesedés a világon a legnagyobb az egy adott országon belüli energiamix összetételében, beépített kapacitása alapján pedig az Egyesült Államok után a második.
Franciaország fejlett energiaiparára, illetve annak egyértelmű zászlóshajójára, az EdF (Électricité de France) energiaipari multira támaszkodva nukleáris reaktorokat (EPR) exportál Kínába, Finnországba és más országokba. (Érdekes azonban, hogy hiába a sokévnyi tapasztalat, tudás, a flamanville-i három újabb reaktor esetében 2007-ben indult a kivitelezési munka, de még most sem fejeződött be, nem állt kereskedelmi üzembe, a költségek pedig meghaladják az eredetileg tervezettet.)