Mi történik az Egyesült Államokban? 2025. január 20-án Donald Trumpot, az USA 47. elnökét beiktatták, és a régi-új elnök egyből hatalmas fordulatszámra kapcsolt, hogy választási ígéretét, miszerint Tegyük Amerikát ismét naggyá!, illetve America First célkitűzését betartsa. Rögtön beiktatásának napján nemzeti energetikai vészhelyzetet hirdetett, amelynek keretében – korábbi kampányígéretéhez híven – megkezdte az USA kiléptetési folyamatát a 2015-ös párizsi klímaegyezményből, gazdasági és klímavédelmi szempontú felülvizsgálata mellett felfüggesztette a tengeri szélerőművek építését, az LNG-projektek Biden-adminisztráció általi felfüggesztését pedig eltörli, az alaszkai energiakitermelés akadályait elhárítja, mivel
célja maximalizálni az olaj- és gázkitermelést a hazai energiaárak csökkentése, az energiaszuverenitás, illetve az exportbevételek növelése érdekében. A magyar kormány ugyanezen energiapolitika érvényesítése érdekében Trumpot megelőzve már többéves harcban áll Brüsszellel.
Az energiaárak csökkentése, illetve az energiaszuverenitás növelése érdekében a Trump-adminisztráció támogatja a nukleáris és fosszilis villamosenergia-erőművek építését, mivel a növekvő energiaigényt ki kell elégíteni. Az USA viszont egy fosszilis energiahordozókban gazdag ország, így kitermelésének szabályozásával alapvetően tudja befolyásolni az árakat és a világpiaci viszonyokat.
Mi történik Európában, illetve Magyarországon? Európa – leszámítva Norvégiát – fosszilis energiahordozókban szegény kontinens, így számára a földgáz árának befolyásolására az az alkalmas stratégia, ha
minél több helyről, több szállítási módon és forrásból szerzi be a földgázt, kellő mennyiségben ahhoz, hogy kereskedelmi árelőnyt érjen el, vagyis némileg más stratégiát igényel, mint az USA hozzáállása. Ahhoz, hogy ezt el lehessen érni, követni és következetesen végre kellene hajtani a magyar kormány által képviselt, az energiaszuverenitás és ellátásbiztonság zálogának tekinthető energiasemlegességi politikát.
Ukrajna 2025. január 1-jén leállította az orosz gáztranzitot, ezzel pedig Európa és elsődlegesen Kelet-Közép-Európa energiabiztonságát veszélyezteti. Egyrészt ellátási, beszerzési és költségvetési problémát okozott különösen Szlovákiának (mintegy 650-700 millió USD-dollár esik ki a szlovák büdzséből), másrészt pedig ezzel a magatartásával felfelé hajtotta az európai energiaárat, hiszen kiesett 15 milliárd köbméter gáz az európai piacról. A sötét-szélcsendes (Dunkelflaute) időjárás miatt (vagyis amikor nem fúj szél, a nap nem süt, a megújulók nem tudnak termelni) pedig egyre több földgáz fogy a villamosenergia-rendszer igényeinek és egyensúlyának kielégítésére, és így a földgáztárolók is gyorsabban ürülnek, egyértelmű kudarca ez a brüsszeli Green Dealnek.