Az orosz–ukrán háború kitörését követően a brüsszeli nyugati politika egyből az orosz gáz ellen fordult. A magyar kormánynak köszönhetően sikerült elkerülni azt, hogy Brüsszel szankcióval sújtsa az orosz gáz behozatalát. Ennek ellenére a további brüsszeli nyomás arra irányul, hogy Ausztria mellett Magyarország is váljon le 2027-ig az orosz vezetékes gázról.
Az Európai Parlament 2024. október 9-i ülésen, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök a soros magyar elnökség programját kívánta megmutatni, a Európai Bizottság elnök asszonya, Ursula von der Leyen azzal támadta, hogy Magyarország annak módját keresi, hogyan tarthat fenn továbbra is gazdasági kapcsolatot Oroszországgal, pedig szerinte nem „a piszkos orosz fosszilis anyagokhoz kell ragaszkodnunk”.
Vagyis a brüsszeli elhibázott energiapolitika azt várja el tőlünk, hogy 2027-ig a földrajzi és infrastrukturális adottságaink ellenére váljunk le a számunkra megfizethető, megbízható orosz vezetékes gázról, amely támogatja energiabiztonságunkat.
Az eddigi magyar energiapolitikai lépések teszik lehetővé azt is, hogy az ukrán gázszállítás esetleges év végi leállítása nem érinti Magyarországot, mivel a megépült Török Áramlaton keresztül déli irányból továbbra is biztosítható Magyarország gázellátása. Fontos azt is kiemelni, hogy a brüsszeli állításokkal ellentétben a magyar energiapolitika, illetve az energiadiplomácia élen jár a beszerzési portfólió diverzifikálásában, megállapodásaink vannak Azerbajdzsánnal, Törökországgal és Katarral, így jelentősen csökkent az egyoldalú függőségünk.
A bizottság elnök asszonyának tehát ahelyett, hogy a magyar energiapolitikát támadná, érdemes lett volna előbb a saját portáján, illetve más EU-s országokban körbenéznie. Azt lehetne ugyanis gondolni, hogy legalább a saját politikai ideológiájuk alapján következetesek, és nem alkalmaznak velünk szemben kettős mércét, hanem maguktól is hasonlók az elvárásaik. Annak ellenére, hogy az Európai Parlament április elején megszavazta azt a jogszabályt, amely alapján az európai kormányoknak lehetőségük van arra, hogy ideiglenesen megakadályozzák az Oroszországból és Belorussziából induló gázimportot annak ellehetetlenítésével, hogy az orosz cégek a kereskedelmi tevékenységük érdekében európai gázinfrastruktúra-kapacitásokat kössenek le, a leginkább az orosz LNG-vel érintett nyugati uniós tagok, így Spanyolország, Franciaország és Belgium érdemben nem reagált erre a lehetőségre. Sőt éppen ellentétes gyakorlatot követnek, növelve az orosz LNG-behozatalukat. S már – ahogy a Financial Times is írja – a francia energiaügyi miniszternek, Agnes Pannier-Runachernek kellett felhívni a figyelmet arra, hogy szigorúbban kellene az ezen országokba irányuló orosz szállításokat ellenőrizni.
Mi ez a nyugati hipokrízis és kettős mérce Magyarországgal szemben?
Érdekes következtetéseket lehet levonni a Reuters, a CREA (Center for Research and Clean Air), a Statista Research Development, illetve az IEEFA (Institute for Energy Economic and Finance Analysis) kutatásai alapján.