Azt, hogy más országokban mennyire működik már ez a megosztottság, jól példázza Szlovákia esete, ahol a belpolitikai térfelek már régóta a szuverenista–globalista törésvonal mentén értelmezhetők. Robert Fico szlovák miniszterelnök – aki ellen az EP-kampányban merényletet követtek el – például szociáldemokrata pártot vezet, azaz a magyar dimenzióban baloldaliként tekintünk rá, azonban egyértelműen szuverenista politikusnak számít, tehát a legfontosabb európai kérdésekben ugyanazt az álláspontot képviseli, mint amit a magyar jobboldali kormány is. Ugyancsak kiváló példa Csehország, ahol a szintén Orbán-szövetséges Andrej Babis pártja most hagyta ott a Momentumot is egyelőre a sorai között tudó liberális pártcsaládot, és csatlakozik várhatóan valamelyik szuverenista politikai csoportosuláshoz, miközben a Babis vezette ANO alapvetően egy liberális cseh párt.

Hogy mit jelent mindez? Azt, hogy a jobb–bal megosztottság már egyértelműen meghaladott, az Európában kialakult erőviszonyokat és politikai ellentéteket már egyre kevésbé tudjuk leírni ezekkel a szavakkal. Helyette sokkal értelmezhetőbb a szuverenista–globalista leírás, mely szavaknak természetesen rengeteg szinonimáját használhatjuk a hétköznapokban: nemzeti, lokalista és föderalista, multinacionális.

Ha így tekintünk a magyar belpolitikai megosztottságra, akkor 

Ugyanahhoz a globalista körhöz tartozik, mint a DK, a Momentum és a többi balliberális formáció Magyarországon.

Elég csak arra gondolni, hogy Magyar Péter EP-jelöltjei többségében külföldön élő vagy külföldi multinacionális cégeknél dolgozó emberek, akik mind globalista szemléletet képviselnek. Kísérteties a hasonlóság a Momentummal. A lista második helyén szerepelt például Dávid Dóra, aki Magyar Péter több párttársához hasonlóan régóta külföldön él. 2014-ben az Advocates for International Development nevű szervezetnél volt gyakornok, amelynek egyik partnere jelenleg a Jenner & Block, David Pressman ügyvédi irodája. 2014-ben pedig a Soros-féle Open Society Initiative, valamint a szintén a milliárdos spekuláns által pénzelt Amnesty International volt a partnerük. Ezt követően Dávid Dóra 2015-ben közel egy éven keresztül annál a Save the Children nevű civil szervezetnél dolgozott, amely 2016 óta több alkalommal is kapott támogatást Soros György Open Society Foundations nevű alapítványától. A politikus 16 éves kora óta külföldön él, jogi végzettségeit is Angliában, illetve Németországban szerezte. Több nagyvállalatnál is dolgozott, jelenleg a Facebook/Meta jogtanácsosa. 

Természetesen 2026-ig még sok idő eltelik, Magyar Péter is világosabban definiálhatja a politikai hovatartozását, ugyanakkor jelen tudásunk szerint a szuverenista–globalista törésvonal lesz az, ami legvalószínűbben leírja majd a magyar belpolitikai megosztottságot. Szintén világosan elhelyezi majd a szereplőket az ősszel kezdődő új parlamenti szezon Brüsszelben, amelynek során érdemes lesz majd figyelni, miként szavaznak a most megválasztott képviselők a hazánk számára fontos kérdésekben. Nehéz lesz elképzelni, hogy Magyar Péterék az Európai Néppárt erősen háborúpárti elképzeléseivel szembemennének, de Ursula von der Leyen személyéről is hamarosan szavazniuk kell. Az Európai Bizottság elnökének megválasztásához ugyanis minden néppárti képviselő szavazatára szükség lesz majd az Európai Parlamentben, 

 Ezzel szemben a szuverenista magyar kormány kiáll a nemzeti érdekek mellett, és elutasítja mindezt.

A szerző a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Megafon tagja