Már szinte politológiai közhely, hogy a június 9-i EP-választáson átalakult a magyar pártrendszer: míg a régebbi balliberális formációk összeomlottak, Magyar Péter új szereplőként a szavazatok közel harminc százalékát tudta megszerezni. A külföldi finanszírozók – átlátva, hogy a magyar társadalom többsége jobboldali – új taktikával próbálkoznak, a magukat baloldalinak valló formációkat lecserélték. Mindebből fakadóan
a 2026-os választás meglátásom szerint már nem a jobboldal–baloldal törésvonal mentén zajlik majd, hanem a szuverenista–globalista törésvonal lesz a meghatározó.
De mi következik ebből, és mit jelent mindez? Vegyük sorra!
Hosszú évtizedeken keresztül úgy volt a legegyszerűbb leírni a magyar politikai helyzetet, hogy vannak a balliberális pártok és vannak a jobboldali formációk. Ezt szokták a köznyelvben a bal–jobb megosztottságnak nevezni. Az elmúlt évek választási kampányai is e törésvonal mentén zajlottak, a kormányoldal folyamatosan baloldalizta a politikai ellenfeleit, míg a balliberális oldal kezdetben jobboldalinak, mostanában pedig egyre gyakrabban szélsőjobboldalinak nevezi a kormánypártokat. Ez eddig jól leírta a magyar belpolitikai felosztást, hiszen olyan pártok dominálták a közéletet, amelyek könnyen elhelyezhetők voltak ezen a skálán.
Voltak ugyan próbálkozások egyes politikai formációk részéről, hogy kitörjenek ebből a felosztottságból, de ezek a próbálkozások rendre kudarcot vallottak. Ilyen volt például a Momentum esete, amely a megjelenése éveiben még centrumpártként pozicionálta magát, de mára egyértelműen liberálisként tekintenek magukra, a bal–jobb skálán világosan a baloldalhoz sorolták be magukat.
Magyar Péter megjelenése és a júniusi EP-választáson elért közel harmincszázalékos eredménye ugyanakkor teljesen átformálta a magyar belpolitikát és a magyar pártrendszert: a Fidesz továbbra is toronymagasan a legerősebb párt Magyarországon, az ellenzéki térfélen azonban megjelent egy olyan formáció, amely centrumpártként tekint magára, a balliberális pártok pedig kispártokká váltak.
Ha gyökeres változás nem lesz, akkor mindebből fakadóan a 2026-os parlamenti választáson várhatóan már nem a jobb–bal megosztottság fogja dominálni a magyar közbeszédet, hanem sokkal inkább a szuverenista–globalista törésvonal, amely már az elmúlt években erősen éreztette a hatását. Lényegében a már régóta létező európai törésvonal jelenik meg még dominánsabban a magyar közbeszédben.
