Értékelésük szerint ez a művelet az orosz hibrid hadviselés jegyeit mutatta, amely tudatosan használt olyan algoritmusokat, amelyek segítségével manipulálni tudták a választókat. A kevés konkrétumot tartalmazó jelentés alapján aztán a román alkotmánybíróság felülírta három nappal azelőtti döntését, és megsemmisítette a választás eredményét. Ezzel minimum alkotmányos válsághelyzet állt elő Romániában, de az ország belső stabilitására gyakorolt hatását ma még nem lehet felmérni. Az tény, hogy valami furcsa dolog játszódott le a szomszédunkban. Amiről még nem tudjuk, hogy kik és milyen szándékkal húzódnak meg mögötte.

Szerbiában is történt a közelmúltban egy figyelmet érdemlő esemény. Néhány hete az újvidéki pályaudvar tetőszerkezete leszakadt, ami tizenöt ember halálát okozta. Ezt követően mintegy varázsütésre országszerte tüntetések kezdődtek. Belgrádban és más városokban fiatalok ezrei vonultak az utcákra a felelősök megbüntetését követelve. A következő napokban már Alekszandr Vucsics szerb elnök menesztését, sőt letartóztatását kezdték el követelni. Magyarul, kihasználva, ráépülve egy tragédiára, a szerb kormány és az elnök megbuktatását célzó mozgalom szerveződött órák alatt a közösségi platformokon keresztül. Ennek a valódi szervezőit, finanszírozóit eddig szintén nem nevezték meg. Ahogy az sem, hogy belülről vagy az országon kívülről mozgatták-e a szálakat.

Harmadikként pedig vegyük ide az állítólagos szíriai kormánygép budapesti leszállásáról szóló történetet. Erről az álhírről egyelőre szintén annyit tudhatunk, hogy a szír elnök elmenekülésével szinte egy időben indították meg ezt a dezinformációs akciót. Gyors és számos valódinak tűnő momentummal megtámogatott volt a hír. Még nem ismerjük ennek a műveletnek sem a célját, sem a megrendelőjét. Csak remélni tudjuk, hogy a magyar titkosszolgálatok nyomozásának eredményeképp válaszokat fogunk kapni. Ugyanis egy ilyen vagy ehhez hasonló álhír következményei komoly nemzetbiztonsági fenyegetést is jelenthetnek hazánknak.

Néhány dolgot érdemes lesz tisztázni. 

El kellene gondolkodni azon, hogy a korosztályos tartalmakra figyelmeztető jelzésekhez hasonlóan a mesterséges intelligencia által generált üzeneteket is jelezni kellene. Ezen túlmenően a dezinformációs álhírek megjelenésére is sokkal gyorsabb válaszokra lesz szükség. Ezzel lehetne elejét venni a megtévesztés okozta pániknak, mesterségesen generált társadalmi feszültségeknek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a klasszikus biztonsági kihívások elhárításával már nem kell foglalkozni. Nem, de a jövő már elkezdődött, és észre kell venni a ránk leselkedő új veszélyeket.

A szerző titkosszolgálati szakértő