Elkezdődött, amitől mindannyian rettegtünk: megindult a keresztények és más vallási csoportok tömeges mészárlása Szíriában. A HTS iszlamista terrorszervezet és az azzal együttműködő más extrémista csoportok kereszttüzébe került a békés, de teljesen kiszolgáltatott keresztény kisebbség a közel-keleti országban. Az onnan érkező felvételek az ember szívébe hasítanak. Tragédia zajlik a szemünk előtt, és ráadásul az európai vezetők ennek megfékezésében nemcsak, hogy tehetetlenek geopolitikai irrelevanciájuk végett, ezt a helyzetet ők gerjesztették tetteikkel, legitimálták saját hihetetlenül rövidlátó, az iszlamista extrémistákra demokratikus aurát átruházó viselkedésükkel.
Nézzük csak vissza, ki mindenki hajbókolt az utolsó hetekben Abu Mohammed al-Jolani, a terrorszervezet öltönybe bújtatott hentese előtt! Al-Jolani, akit a radikális baloldal által teljesen lebutított Wikipédia „forradalmár vezetőnek” nevez, az európai baloldal krémjétől fogadhatta a szebbnél szebb bókokat és pénzadományokat. Még javában folytak a harcok, mikor David Lammy, Nagy-Britannia vörös-multikulturális külügyminisztere ötvenmillió fontot küldött az iszlamistáknak, hogy azoknak jobban menjen a meló.
Az, hogy az arab „tavasz” totális bukásából nemcsak ő, de mások sem tanultak, jól mutatja az, hogy kevesebb, mint egy hónappal Bassár el-Aszad elnök bukása után lóhalálában együtt indult a német és francia külügyminiszter bratyizni a terroristavezérrel Damaszkuszba. Annalena Baerbockon az egész világ röhögött, amikor Al-Jolani a találkozó során megtagadta a kézfogást a női politikustól.
Talán csak a helyi keresztény közösség nem találta ezt viccesnek, akik pontosan értették, hogy az egyetlen dolog, amit ez a két címeres baloldali balek elér a dzsihádista ölelgetésével az, hogy legitimálják ennek rémuralmát.
Gondolhatnánk, hogy az igazságosztó világmédia, amelyik megtépte ruháját, és hamuval szórta meg fejét, miután Orbán Viktor azt az istenkáromlást követte el, hogy Moszkvába vagy Pekingbe utazott tárgyalásokra, talán most is talál valami kivetnivalót a két legnagyobb uniós ország terroristákkal szelfiző külügyminiszterének útján. De valahogy nem így lett. Ez aztán zöld jelzést adott a többi eurokratának, és megindult a zarándoklat, mint évekkel ezelőtt a mára kissé megkopott imázsú Zelenszkij úr felé. Antonio Tajani, az olasz külügyminiszter kis fecskeként szállt le magángépével, hogy egy újabb szép arab tavaszt hozzon a világnak, mert ugyebár az utolsó is milyen jól sikerült. Ezen a sikeren felbátorodva Hadja Lahbib humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos pedig már ajándékot is vitt Damaszkuszba. Bár kézfogást ő sem kapott, az általa „szívélyesnek” nevezett találkozó után a HTS-terrorszervezetnek 235 millió eurós segélyt folyósított az európai adófizetők pénzéből. Pénz itt van dögivel, és az se baj, ha diktátor uralja Szíriát, csak ne olyan, aki kijön Putyinnal.
De ha ma az EU valami epikus ostobaságot követ el, abból a brit radikális baloldal sem maradhat ki. Így érkezett meg népirtóölelgetésre az a Rory Stewart is, aki a brit konzervatív párt vezetője akart anno lenni, annak ellenére, hogy olyan gyomorforgatóan liberális nézeteket vall, amelyek apai érzéseket kelthetnének Soros Györgyben is. Vele utazott az emberi jogok vitathatatlan bajnoka is, Tony Blair volt miniszterelnök egykori stratégiai tanácsadója, Alastair Campbell is, aki Orbán Viktort a közelmúltban a „globális populizmus reklámarcának” nevezte. A magyar miniszterelnököt saját bevallása szerint nem sikerült interjúra invitálnia, de talán Szíriában most több sikerrel járt. Lesz kattintás a blogján.
Ennyi látogatás után aztán már majdhogynem demokrácia lett Szíriában, így az EU február 24-én úgy döntött, a polgárháború alatt álló országot felmenti több szankciója alól.
Ez nyilván elnyeri az európai dzsihadista beállítottságú szavazóik tetszését is. Magyarország ellen viszont tavaly nyáron de facto szankciókat vezetett be, napi egymillió eurónkba fáj, hogy eurodemokrácia helyett a szabadságot választottuk, Szíria ellen pedig Brüsszel feloldja ezeket.
Van még mit tanulnunk ezektől az iszlamistáktól, valahogy jobban szót értenek a bürokratákkal, mint mi…
Eközben a nagy európai diplomácia meg is hozta a gyümölcseit. A kétségbeejtően ostoba, iszlámfétisben szenvedő európai vezetők által ilyen módon legitimált terrorista szervezet elkezdte tömegesen mészárolni a térségben már lassan kétezer éve őshonos keresztényeket. Szívszaggató felvételek jönnek, ahogy szadista dzsihadisták ártatlan civileket kényszerítenek arra, hogy négykézláb kússzanak, míg ők a géppisztolyt rájuk szegezve lovagolnak rajtuk. Nőket vetkőztetnek le tömegesen, és kényszerítik őket arra, hogy így vonuljanak az utcákon, mielőtt kivégzik őket.
Jól nézzék meg ezeket a képeket, amelyeken a megalázott, megkínzott keresztényeket terelik a halálkultusz katonái tömegsírokba.
Ha Európa nem ébred fel, ez vár a Nyugatra. Ezek a jelenetek fognak megismétlődni London, Párizs, Róma és Berlin utcáin.
Ami most egyes esetekben történik, bár egyre növekvő rendszerességgel, az Európában ipari szintre fog lépni a terroristasimogató, józan észnek teljesen ellentmondó európai bürokratáknak köszönhetően. A keresztényeket és más etnikumokat tömegesen mészárló erő egy globális hálózat jelensége, amit sehogy máshogy nem lehet jellemezni, mint a gonosz tökéletesen letisztult, soha nem látott pusztításban kifejeződő formáját. Ezzel kötött paktumot a nyugati baloldal, és ennek megfelelően kell hamarosan nekünk is kialakítanunk az ellenállás egy teljesen új, kompromisszumokat nem ismerő formáját.
A szerző a Hungary Today hírportál főszerkesztője
