„Európa területén háború dúl, amelynek a kontinensünket irányító elit, úgy tűnik, nem szívesen vetne véget. A bürokrácia folyamatosan terjeszkedik, és kényszerrel erőlteti rá politikáját a szuverén népekre. A kontinenst a túlszabályozás, az adóztatás, illetve a tőke, a termelési eszközök és a döntéshozatal központosítása nyomja össze, mindezeket pedig meg nem választott, tetteikért felelősségre nem vonható személyek irányítják.”
J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke történelmi jelentőségű beszédet mondott a müncheni biztonsági konferencián. Nagy felzúdulást váltott ki az illetékesekből. Azok számára, akik értik a reálpolitikát és a korszak jelentőségét, amelyben élünk, ez a globális hatalmi dinamikában bekövetkező tektonikus változást vetíti előre, amely a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe, és a védelembe való beruházásokra koncentrál a liberális világrend túlkapásaival szemben.
Vance alelnöknek a szabadság és a biztonság szükségességéről szóló beszédét a legtöbb európai, de legalábbis minden szabadságszerető ember üdvözölte, ugyanakkor a status quo megváltoztatását nem akaró arrogáns bürokratákat és a hataloméhes elitet megdöbbentette és irritálta.
Vance felszólalása nem pusztán egy beszéd volt, inkább az új amerikai attitűd bemutatása abban a sokszereplős folyamatban, amely a többpólusú világrend felé tart. A Trump-kormányzat vezette Egyesült Államok helyesen értelmezte a valóságot: a világ jelenleg átalakulóban van egy új világrend felé. A Nyugat évtizedek óta mutatkozó gyengeségei – amelyek többségét saját maga okozta magának – felbátorították Oroszországot, Kínát, Iránt és Észak-Koreát. Eközben a globális délnek tekintett országok helyet akarnak az asztalnál, és hallatni akarják a hangjukat. Nagy szükség van arra, hogy a Nyugat felismerje a globális dél növekvő befolyását, és egyenrangú partnerként működjön együtt vele, különösen azért, mert a politikai kelet, beleértve Kínát és Oroszországot is, éppen megerősíti szövetségeit, hogy megkérdőjelezze a jelenlegi globális rendet.
