idezojelek

A dicsőséges 133 nap

A fesztiválválasztó szempontjából amúgy sincs olyan, hogy holnap. Mert ez olyasmi dolog, ami kézen fogva jár azzal a kellemetlen fogalommal, hogy felelősség. És az ilyesmiről kövér öreg emberek szoktak beszélni, akiket ki kell szavazni a parlamentből.

Pozsonyi Ádám avatarja
Pozsonyi Ádám
Cikk kép: undefined
Fotó: Ladóczki Balázs
1
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyerekkoromból emlékszem egy kifejezésre, ami ott volt minden történelemkönyvben és iskolai ünnepségen. Kéknyakkendős gyerekek ismételgették a rajvezetővel, olyanok, akiknek fogalmuk sem volt se a dicsőségről, se a történelmi korszakról, se arról, hogy mi maga a nap, és mennyi a távolsága a földtől. 133-ig talán el tudtak számolni. Mármint a jó tanulók.

Azok, akik most megszavazták ezt az új korszakot, szintén nem tudnak semmit. 133-ig el tudnak számolni, az biztos, de ez egy szavazókorú állampolgártól nem nagy teljesítmény. Ezen kívül mást nem nagyon tudnak, ami nem is csoda, mert nem is lehetett tudni.

Senki nem tudott semmit, de az embereket nem is érdekelte. Ha valami tudálékos elkezdte volna magyarázni csücsörítve, hogy „A Nap és a Föld közötti átlagos távolság körülbelül 149,6 millió kilométer, s ezt a távolságot a csillagászatban 1 csillagászati egységnek (CSE) nevezik.”, leintették volna, és odavetik: „Biztos csak azért annyi, mert Orbán nem tudta ellopni. O1G.”

Ez volt az a tudás, amivel az átlag tiszás nekiment a választásnak, és ennek a birtokában döntött egy ország, egy nemzet sorsáról.

Én amúgy nem elsősorban felettük akarok most pálcát törni. Csak a tényeket állapítom meg. A hibást nehéz lenne megnevezni konkrétan. Pedig minden bizonnyal van. Akár a nemzeti oldalon is. De ha rábökünk a mindenen röhigcsélő álfüggetlen ellenzéki influenszerekre, a gagyi, mesterséges intelligenciával készült kampányvideókra, vagy Magyar Péter gátlástalan pökhendiségére, mindig csak az igazság egy szeletét találjuk el. Legalább annyira hibás maga az emberi természet. Churchill megnyerte a háborút, majd a ’45-ös választásokon vereséget szenvedett a Clement Attlee vezette Munkáspárttal szemben. Az ember – mint olyan – nem hálás természet. Se a 13. havi nyugdíjért, se a 14. havi nyugdíjért, se a 3 százalékos lakáshitelért, se az ingyenes tankönyvért, se a rezsitámogatásért, se a védett árakért. Ezekért nem hálás, és ezt mind ellensúlyozta az a szó, hogy lop. Ellenben az ember – mint olyan – nagyon dühös fajta, és nagyon haragszik, ha valamit elvesznek tőle. Az ajándékot ritkán köszöni meg, de aztán természetesnek veszi, hogy az az övé, az neki jár, és ha elveszik, mérges lesz. Mert az ember ilyen.

Tizenhat év sok idő. Azóta az a generáció, aki ismerte azt a világot, amikor január elsején rettegve leste mindenki a híreket, hogy megint harminc százalékkal emelik a gáz vagy áram árát, már elfelejtette ezt. Mert régóta nem ebben él. Ellenben tizenhat éve nézi a képernyőn azt az embert, aki a miniszterelnök, és már megunta. Az a generáció pedig, aki most kezdett szavazni, még gyerek volt akkor, amikor a Bokros-csomag tönkrevágta a magánszférát. És amúgy is, vele elhitették, hogy ez csak egy buli, a választás olyan, mint egy fesztivál, és annak van igaza, aki viccesebben tud beszólni. Annak van igaza, aki lázad.

Ezt támasztotta alá a Puzsér-féle koncert a Hősök terén. Ez egy fesztivál, ahol az a lényeg, hogy el kell küldeni anyjába a kormányt. Mert megérdemli.

Nem sokan tudták volna megmondani miért, és azt főleg, hogy mi lesz ezután.

A fesztiválválasztó szempontjából amúgy sincs olyan, hogy holnap. Mert ez olyasmi dolog, ami kézen fogva jár azzal a kellemetlen fogalommal, hogy felelősség. És az ilyesmiről kövér öreg emberek szoktak beszélni, akiket ki kell szavazni a parlamentből.

Szóval az emberi természetet ritkán sikerül legyőzni. Most sem sikerült.

A fesztiválszavazó nem tudja, hogy mi lesz holnap, még nem is érdekli – majd akkor fogja, ha anyagilag megérzi a bőrén –, de azért mi már látjuk, hogy mi jön. Mi az, ami közeleg.

A dicsőséges 133 nap. Ahogy a reklámban mondják: „Mutatjuk”.

Magyar Péter népbiztos azzal kezdte, hogy lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt. Nagyon barátságos és demokratikus gondolat rögtön a győzelem percében, de tudjuk, a népbiztosok nem barátságos emberek. Szamuely állítólag gyakran nem köszönt vissza. És szeretett a fegyverével hadonászni. A köztársasági elnök mandátuma 2029-ig szóló mandátum. Nyilván nem mond le. Magyar Péter a vasárnapi győzelmi beszédében felszólította Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét is a lemondásra. (Ugye ő Varga Judit jelenlegi párja, még nyolc évi mandátummal.) De Magyar Péter az Alkotmánybíróság elnökét, Polt Pétert is lemondatná. A HVG megkeresésére az AB mindössze annyit válaszolt, hogy „a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látják el feladataikat”. A fene ezekbe a törvényekbe. Csak akadályozzák a magasztos célokat.

Jut eszembe, Magyar Péter a legfőbb ügyészt is ki akarta rúgni, és követelte a távozását. Sajnos ott is vannak bizonyos idegesítő formaságok, például egy még nyolcéves mandátum. Macerás dolog ez a demokrácia.

Ki ne hagyjuk, Varga Zs. András Kúria-elnök, Senyei György OBH-elnök, Koltay András, a médiahatóság vezetőjének, valamint Rigó Csaba Balázs GVH-elnök távozását is követelte.

Bár vannak a népbiztosnak olyan hívei, akik sürgetik, hogy ezekkel a formaságokkal ne szőrözzön annyit. „Már most tegye előzetesbe az Orbán családot” – javasolta Magyar Péternek Márky-Zay Péter.

Vélhetően ezek mindenkivel le akarnak számolni köztársasági elnöktől le egész a felcsúti bakterig. Az újságírással is. Magyar Péter akar csinálni egy szervezetet, amibe (a tervek szerint) minden újságírónak be kell lépni, hogy ők mondhassák meg, ki az újságíró és ki a propagandista. „Mi lesz a sorsa a propagandistáknak a rendszerváltás után?” – hirdeti öles betűkkel a Tisza párt hivatalos honlapja.

De hát tudjuk: „Mentek a börtönbe!”

Szamuely legalább nem beszélt mellé, amikor ezt mondta Kosztolányi Dezsőnek: „Versek nem kellenek. Majd tanulsz valami szakmát. Ha okoskodsz, ki fogunk végezni!”

Hogy ez meddig húzza ki, 133 napig, vagy tovább, azt a jövő dönti el. A választó pedig, aki erre adta voksát, nem mosakodhat utólag. Négy nappal a választások előtt Magyar Péter ezt posztolta: „A Karmelitában a rettegő hatalom pániküzemmódba kapcsolt. Beindították az iratmegsemmisítő gépeket.” És ezt lájkolta százezer. Meg azt is, hogy nem lesznek megtartva a választások.

Ha letelik a 133 nap, majd keserű lesz az ébredés. A megemelt rezsiköltségekkel és a Heti Hetessel, ahol vérbeli propagandistaként majd továbbra is Orbánt, tehát az ellenzéket fogják gyalázni.

Komment

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.