Jogos felvetés: az eddigi számok csak az aktív szolgálatot teljesítőket takarják. Valóban nem beszéltünk még a tartalékosokról: a NATO-nál ez 2,3 millió. Oroszországban nagyjából ugyanennyi. Észak-Koreában pedig 6,3 millió. A kétmilliós kínai és a másfél milliós indiai hadseregről nem esett szó; nem tudhatjuk, milyen pozíciót foglalnának el egy potenciális világháborúban. Számunkra a legjobb esetben is semlegeset. Oroszország ellen megint csak holtbiztos, hogy ők sem harcolnának.
De ne eszkaláljuk rögtön a dolgot (elméletben sem). Még rágondolni is szörnyű egy világháborúra. Viszont a realitások elől nem dughatjuk a homokba a fejünket. És a realitás az, hogy az oroszok egy katonanép. Békeidőben szívesen járnak vásárolni, színházba, buliznak – élik az életüket. De ők elsősorban katonák; ilyen náluk a néplélek.
Az európaiak ezzel szemben vásárolnak, buliznak, színházba járnak, esznek-isznak, esetleg tüncikéznek stb. – háborús időkben pedig megkérik az amerikaiakat, hogy légyszi, segítsetek. Az európai fiatalok többsége, ha be is soroznák őket, képtelenek lennének felvenni a harcot az oroszokkal.
Épp ezért kell Európának Ukrajna, hogy ők harcoljanak – helyette. De az ukránok szép lassan elfogynak, a túlélőknek meg egyre jobban kezd elegük lenni. Magyar Péter viszont – brüsszeli gazdáinak megfelelve – támogatja a háborús erőfeszítéseket. Mind pénzben, mind katonában. Ha a Tisza alakítana kormányt, be is kellene szállnunk ebbe a háborúba. De tehetünk érte, hogy kimaradjunk. Két X-en múlik most vasárnap.





























Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!