Egymillió szavazót veszített az ellenzék

Az ellenzéki politikát nem a politikusok, hanem a baloldali média uralja, és még katasztrofálisabbá teszi a vereségeket, de mit számít nekik, amikor cseng a kasszagép.

Budapest, 2019. január 10. Karácsony Gergely, a Párbeszéd fõpolgármester-jelöltje Budapest mindenkié! címmel kampányindító sajtótájékoztatót tart a Fõvárosi Közgyûlés épületének udvarán az V. kerületi Városház utcában 2019. január 10-én. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Az elmúlt három hónapban egymillió szavazót veszített az ellenzék. Ez egy hírlapi kacsa, de ugye azonnal fölfigyelt rá a nyájas olvasó, és böngészni kezdte a cikkemet.

Félmillió támogatót veszített a Fidesz – harsogják az ellenzéki propag…, pardon: független-objektív médiumok. Ezt állítja ugyanis a Medián. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet egy megbízható intézmény, értendő ezalatt: jó pénzért meg lehet bízni azzal, hogy az ellenzék szája íze szerint kutassa a közvéleményt. Ha valakinek déjá vu érzése támad, nem alaptalanul: mit is olvashattunk 2018 szeptemberének utolsó napjaiban ugyanezen médiumokban? Ezt, kérem szépen: „Medián: Félmillió szavazót veszített el a Fidesz a választások óta.”

És mit olvashattunk például 2017 májusának legelső napjaiban: „Félmillió szavazót vesztett a Fidesz három hónap alatt.” Honnan tudjuk? Hát a Mediántól. Ha azt hinnénk, hogy 2016-ban nem veszített félmillió szavazót a Fidesz, tévedünk: „Mintegy félmillió szavazót vesztett a Fidesz” – írja az Alfahír 2016. március 29-én, bár nem a Medián, hanem az Iránytű intézet kutatásaira „alapozva”.

Hogy mennyi az igazságtartalma ezeknek a szenzációhajhász állításoknak, bizonyítják a választások, ahol valahogy mégis előkerül az a félmillió szimpatizáns. De mit számít a valóság: az a fontos, hogy minden kattintás lóvét hoz, márpedig ki ne kattintana rá egy ilyen brutális veszteséget hirdető címre? Az ellenzéki olvasó örömében, a kormánypárti olvasó ijedtében, így aztán nő az olvasottság, azzal arányosan a reklámbevétel, és a független-objektív média kasszájában gyűl a jó kis bónusz a mellé, amit Gyuri bácsi tol. Ezt nevezik ők piac­ból való megélésnek, miközben jóízűen bértollnokozzák a jobboldali tollforgatókat.

„A nagyvárosok jelentős részében legyőzhető a Fidesz” – ordít a másik hír. Ezt az ugyancsak megbízható Republikon Intézet friss elemzéséből tudhatjuk meg. Ne zavarjon bennünket, hogy 2018. június 15-én több helyen megjelent a szenzációs hír, miszerint „Legalább hat nagyvárosban legyőzhető a Fidesz”. A Republikon Intézet már akkor is megbízható volt, az írásunk elején megfogalmazott értelemben. A lelkesebbje már így fogalmaz: „Örvendetes hír: kiderült, mely városokban verhető rommá a Fidesz – meglepő eredmény.”

Az ilyen rommá verést még 2018. április 8-án 20 óra magasságában is hallottuk rebesgetni, aztán miután a kígyók befejezték a kígyózást, jött a brutális hideg zuhany. Aki nem egy liberálbolsevik buborékban él, és nem hiszi, hogy az egész ország azt akarja, amit ő, az tudja, hogy így lesz ez az idei választások esetében is, hiszen a fordulathoz ellenzék és program is szükséges, a pojácák és az óbégatás nem elegendők.

De a független-objektív média mégis újra meg újra rázendít ugyanazokra a szenzációhajhász ökörségekre, amelyekkel sikeresen elveszítenek minden választást. Ugyanúgy spekulálnak a számokkal, addig csűrik-csavarják az általuk fizetett közvélemény-kutató intézetek eleve kétes adatait, amíg a halovány elméleti esélyből tuti rommá verés lesz. Aztán jön a pofára esés – a felelősség vállalása és a felelősségre vonás mégis mindig elmarad, néhány hónap vagy hét múlva újra előkerülnek ugyanazok az ócska trükkök, a Fidesz megint elveszíti félmillió hívét, és a kormányváltás ismét olyan közel kerül hozzánk, mint a szivárvány: csak épp át kell lépni alatta.

Milyen felelősségre vonásról beszélek? Súlyos választási vereségek után a jóérzésű politikusok lemondanak és visszatérnek civil foglalkozásukhoz. Ez nálunk nem nagy divat, szinte csodaszámba megy, hogy Vona Gábor vagy a fütyülős pojáca, Juhász Péter – sajnos minden bizonnyal csak ideiglenesen – visszavonult a közéletből. De például Karácsony Gergely hamar elfelejtette, hogyan állt megszégyenülve a kamerák előtt tavaly április 8-án éjféltájt. Úgyhogy tovább röhögteti magát, ezúttal Tarlós István győzelmét könnyítve meg. Hiszen mi mást tenne egy olyan valaki, akit úgy meg lehet alázni, mint ahogyan Földi-Kovács Andrea tette vele a minap a Hír TV-ben? Ki gondolja komolyan még ezek után is, hogy ez a szegény anyámasszony katonája képes elvezetni egy metropoliszt?

De a politikusok még hagyján. Egyike vagyok azoknak, akiknek meggyőződésük, hogy a katasztrofális vereségben nagyobb szerepük volt a magukat független-objektív médiu­moknak beállító propagandaorgánumok munkatársainak. Mint látjuk, eszük ágában sincs vállalni a felelősséget, hogy mennyire elszúrták trükkjeikkel, tudálékos fölényességükkel a politikusok amúgy is gyatra „munkáját”.

Az ellenzéki politikát nem a politikusok, hanem a baloldali média uralja, és még katasztrofálisabbá teszi a vereségeket, de mit számít nekik, amikor cseng a kasszagép: az olvasó rákattint a bombasztikus címre, most is, akárcsak legutóbb. Mindegy, milyen spekuláció, kiforgatás, belemagyarázás van benne, a kattintás és a kassza a lényeg. Mert – feltételezem én – annyira hülyék nem lehetnek, hogy higgyenek is abban, amit fél, vagy egy, vagy két évvel ezelőtt is szinte szóról szóra ugyanígy megírtak, és akkor is fiaskónak bizonyult.

Mindent elmond róluk, hogy egy olyan megalázó vereség után, mint a tavalyi, az europai parlamenti és helyhatósági választások évében is ugyanazokkal a trükkökkel keresik meg a pénzüket. Feltételezem, az újabb vereségek után is elmarad a felelősségvállalás és a felelősségre vonás, és néhány hét után ismét olvashatjuk, hogy a Fidesz félmillió szavazatot veszített, és a hét végéig megbukik a kormány. Gratulálunk a kreativitáshoz!