Elbukott a baloldali összefogás

Az ellenzéki pártok hamarosan hosszan tartó belső válságokkal fognak szembesülni.

20201011 MN Szerencs Tiszaújváros időközi választás Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

Amint azt a három héttel ezelőtti mohácsi és karcagi időközi polgármester-választáson is láthattuk, úgy a mostani szerencsi időközi országgyűlési választás eredménye is egyértelművé tette, hogy a baloldali összefogás vakvágány, egyáltalán nem tudnak új szavazókat megszólítani vele az ellenzéki pártok, éppen ellenkezőleg, csökkent az összesített támogatottságuk.

A vasárnapi, Borsod megye 6-os számú választókörzetében tartott országgyűlési választás elvesztése különösen fájdalmas a baloldalnak, hiszen az egykori Leninvárost – ma Tiszaújvárost – is magában foglaló körzet a 2010 előtti időszakban baloldali fellegvár volt, rá­adásul itt tesztelték le először a teljes ellenzéki összefogást a Fidesszel szemben – februárban, Dunaújvárosban nem volt kormánypárti jelölt –, a baloldal egyértelműen a 2022-es parlamenti választás főpróbájaként tekintett erre az időközire. A balliberális sajtó is igen magasra tette a lécet, nem győzték elégszer leírni, hogy a Fidesz–KDNP parlamenti kétharmada a tét ezen a voksoláson.

Az antiszemita-botrányoktól hangos Bíró László is ezt harsogta, a választási plakát­jain szintén a kétharmad lebontását hirdette. A baloldali sztárpolitikusok pedig, mit sem törődve a jobbikos antiszemita múltjával, teljes mellszélességgel beálltak a Budapestet judapestező Bíró mögé; még Karácsony Gergely is szemet hunyt a fővárosiak sértegetése felett. A baloldal tehát mindent bedobott, ugyanakkor ez is kevésnek bizonyult, Koncz Zsófia magabiztosan megnyerte a választást, így továbbra is kormánypárti képviselője van ennek a körzetnek. Már csak azért is hatalmas győzelem ez a kormánypártoknak, mert a 2011. november 27-én tartott időközi parlamenti választás óta egyetlenegy időközi országgyűlési választáson sem tudtak nyerni, ezzel egy kilencéves nyeretlenségi széria szakadt meg.

A Borsod megyei 6-os számú választókörzetben a 2018-as parlamenti választáson a baloldali összefogás pártjainak összesített eredménye csaknem 49 százalék volt, míg most Bíró László csupán 45,9 százalékot ért el. Hasonló volt a helyzet a három héttel ezelőtti mohácsi időközi választáson is, ahol a 2018-as 44 százalék után az egyesült ellenzék jelöltje csak 40 százalékot ért el. Mint azt akkor is jeleztem, ez már a sokadik olyan példa, ami azt támasztja alá, hogy az ellenzéki pártok nem tudják mozgósítani olyan arányban a nekik egyébként nagy téttel bíró voksolásokra a szavazóikat, mint amikor még külön indultak. Szintén megfigyelhető, hogy a baloldali összefogás híre sokkal jobban mozgósítja a jobboldali szavazókat, így ebben a körzetben először tudott a Fidesz 50 százaléknál is jobb eredményt elérni.

Ahogyan az várható volt, rövid időn belül meg is indult a felelősségkeresés a baloldalon, míg az MSZP és a Jobbik, illetve az LMP a teljes ellenzéki összefogást hangoztatja, a többi párt már egyáltalán nem annyira biztos a közös baloldali lista létrehozásában. Ez nem véletlen, hiszen az MSZP, a Jobbik és az LMP saját jogon már nem jutna be az Országgyűlésbe 2022-ben, csak a többi baloldali párt hátán tudnának mandátumot szerezni. Ráadásul a Jobbik már vidéken is eljelentéktelenedett, a borsodi buktát megelőzően Karcagon még jelöltet sem tudtak állítani, miközben két éve még majdnem 30 százalékos eredményt értek el ott.

Így az elkövetkezendő hetekben akár az is felmerülhet a baloldali tárgyalásokon, hogy a Jobbikot ki kellene hagyni az együttműködésből, hiszen az antiszemita és rasszista múlt csak ront a választási esélyeken. Emellett a Jobbik már azt sem tudja megígérni, hogy vidéken hozna szavazókat az ellenzéki együttműködésnek, hiszen ott is már a bejutási küszöb alatt állnak, ráadásul rengeteg helyen megszűnt az alapszervezetük, a párttagok távoztak.

A folyamatok egyértelműen Gyurcsány Ferencnek kedveznek, aki vélhetően tudatosan szorgalmazta azt, hogy mindenféle előválasztás nélkül a Jobbik antiszemita és rasszista jelöltje induljon el Borsodban. Így ugyanis végleg bedarálhatja a Jakab Péter vezette pártot, amely a tárgyalásokon még tudott azzal érvelni, hogy vidéken nagy szükség van rá a győzelemhez. Ez az állításuk azonban mára megbukott, így az LMP és az MSZP után a Jobbikkal is végleg leszámolt Gyurcsány, ezek a szereplők már mind úgy mozognak, ahogy azt a DK vezetője szeretné.

Már csak a Momentum van soron, amellyel az elmúlt hónapokban éles konfliktusba kerültek. Ez a vita a mostani időközi hatására csak tovább fog erősödni, hiszen a Momentum érvelését erősítheti, hogy egyre több bizonyíték van már a közös baloldali lista értelmetlenségére. Képzeljük csak el, mennyi esélye lenne a győzelemnek egy olyan baloldali tömörülésnek, amelyet például Gyurcsány Ferenc felesége vezet majd miniszterelnök-jelöltként – érvelhetnek a momentumosok. Nem meglepő, hogy a kiszivárgó hírek szerint rendre kudarcba fulladnak a listaállításról szóló baloldali tárgyalások, a mostani borsodi időközi választási vereség csak tovább fogja nehezíteni az erről szóló egyeztetéseket. Ráadásul a Momentumban komoly belső vita is van erről a kérdésről, a párttagok egy jelentős része nem támogatna egy DK által dominált baloldali együttműködést.

Az mindenképpen kijelenthető tehát, hogy a baloldali szivárványkoalíción belül súlyos konfliktusok fognak kirobbanni az elkövetkezendő hónapokban, amely még inkább rávilágít ennek az identitását vesztett tömörülésnek a kormányzásképtelenségére. Sorra bomlanak fel az együttműködéseik az általuk vezetett önkormányzatokban, nem tartják be a választási ígéreteiket, ráadásul már az sem érdekli őket, ha egy jelölt antiszemita. Ez minden, csak nem meggyőző, a választók egyre kevésbé látják bennük azt az alternatívát, amelyről elhiszik, hogy négy éven keresztül képesek lennének irányítani az országot.

Márpedig a 2022-es választás erről fog szólni, a választók többsége azt a politikai oldalt fogja majd választani, amelyről elhiszi, hogy világos víziója van és cselekvőképesen tudja vezetni hosszú éveken keresztül az országot. Ennek a jelentősége a mostani válságos időkben még inkább felértékelődik, hiszen a koronavírus-járvány elleni küzdelem során csak azok az európai országok tudtak sikeresen védekezni, amelyeknek stabil kormányzatuk van. Ráadásul az elkövetkezendő időszakban a járvány negatív gazdasági hatásaitól fog szenvedni Európa, és ehhez elengedhetetlen a határozott és cselekvőképes kormányzati fellépés, amely Magyarországon a borsodi időközinek köszönhetően újabb választói megerősítést kapott.

A Fidesz–KDNP továbbra is a parlamenti mandátumok kétharmadát birtokolja, így a járvány és annak gazdasági hatásai ellen is hatékonyan tud majd fellépni a jövőben is.

A szerző a XXI. Század Intézet vezető elemzője