Királyhegyi Pál, az ismert író, újságíró, humorista és forgatókönyvíró munkaszolgálaton vett részt. Az anekdota szerint két év után, ásás közben egy német katona belerúgott, ő pedig belezuhant a gödörbe. Megszólalt: „Na tudja mit? Most lett elegem az egészből.”
Szóról szóra ez jutott eszembe május 14-én csütörtökön délelőtt, miközben a Vadhajtások.hu-n élőben néztem, ahogyan az Európai Parlamentben immáron kétszázhetvennegyedszer a szörnyűséges magyar állapotokról, a demokrácia és a jogállam haláláról, a Magyarország elleni büntetések azonnali bevezetésének szükségességéről diskuráltak a nagyon-nagyon izgatott és szenvedélyes balliberális képviselők.
Miért lett hirtelen elegem az unióból?
Először is azért, mert jól lehetett látni: az EP-ben a balliberális, szocialista, zöld, kommunista, újbaloldali erők egyszerűen uralják a terepet. Ők diktálnak, ők határozzák meg a hangulatot, a politikai klímát, ők szabják meg az irányvonalakat és a normákat. (Ezt éreztem már 2012-ben is, amikor az ilyen boszorkányüldözések első megnyilvánulásán részt vehetettem egy LIBE-bizottsági „meghallgatáson”, s azóta csak rosszabb lett a helyzet.) Ők az unióban a Zeitgeist, a korszellem. S ami a legszomorúbb, hogy a néppárti képviselők is ehhez alkalmazkodnak – néha el-elmotyog egyikük-másikuk néhány szót arról, hogy egyenlő mércével kellene mérni az országokat, de például a görög néppárti képviselő támadta a magyar kormányt, és a néppártban sajnos nincs egyedül.
Akik egyedül szembe mernek szállni a fősodorral, az ítéletalkotókkal, azok a lengyel jobboldaliak mellett az euroszkeptikusok – pontosabban eurorealisták –, főleg a Matteo Salvini által fémjelzett Identitás és Demokrácia frakcióból. De ez hiábavaló, vagy lekapcsolják a mikrofonjukat időtúllépés miatt, vagy figyelembe sem veszik őket, hiszen eleve kisebbségben vannak, s elnyomja őket az egymás után felszólaló – érdekes módon főleg hölgyekből álló – siratókórus hangja. Elképesztő volt látni-hallani a felszólaló hölgyek, néha urak Magyarországot káromló szövegeinek egyformaságát, összehangoltságát, sőt még indulatuk, ellenséges érzelmi töltetük azonosságát is – ez mind-mind magáért beszél.