Jó képet vágnak Gyurcsányhoz

Az őszödi rétor megkopott tehetségéből hét év alatt a nulláról az önálló parlamenti bejutásig, a stabil öt százalék feletti támogatottság elérésére futotta.

Kiszelly Zoltán
2019. 09. 13. 10:00
GYURCSÁNY Ferenc; RÓNAI Sándor; MOLNÁR Csaba; DOBREV Klára
Budapest, 2019. mjus 26. Gyurcsny Ferenc, a Demokratikus Koalci (DK) elnke (j2), felesge, Dobrev Klra, a DK EP-listavezetje, Molnr Csaba (b) s Rnai Sndor (b4) a prt mandtumot szerzett kpviseli a DK eredmnyvr rendezvnyn a fvrosi Radisson Blue Bke Hotelben az eurpai parlamenti (EP-) vlaszts napjn, 2019. mjus 26-n. MTI/Bruzk Nomi Fotó: Bruzák Noémi Forrás: MTI/Bruzák Noémi
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A DK politikai túlélése annak köszönhető, hogy Gyurcsány beverekedte magát és pártját a 2014-es választási összefogásba. Mivel az ellenzék sem akkor, sem azóta nem tud vonzó alternatívát felmutatni a polgári kormányzással szemben, az ellenzéki pártok leginkább egymástól tudnak szavazókat szerezni. A DK a szocialistáktól. Az akkori ellenzéki pártelnökök még „trükkök százaival”, például a frakcióalapításhoz szükséges ötödik képviselő hiányával megakadályozták, hogy a DK-nak önálló frakciója legyen. A tavalyi választáson Gyurcsányék azonban már jobban figyeltek, így első alkalommal kezdhették az országgyűlési ciklust saját frakcióval.

Az őszödi rétor megkopott tehetségéből hét év alatt a nulláról az önálló parlamenti bejutásig, a stabil öt százalék feletti támogatottság elérésére futotta. Leginkább az elnökeit egyre gyorsabb tempóban fogyasztó MSZP rovására – tehetjük hozzá. Gyurcsány politikai módszere viszonylag egyszerű: Orbán Viktor álláspontjához képest pont az ellenkezőjét mondja. Amikor a miniszterelnök az erős nemzetek erős Euró­pájáról beszél, Gyurcsány Európai Egyesült Államokat vizionál. E két markáns álláspont között nem sok hely marad a se hús, se hal ellenzéki pártok B kategóriás politikusainak.

Miközben a Jobbik, az LMP és az MSZP aktuális elnökének nevét a legtöbben nem is ismerik, Gyurcsány Ferenc az ellenzéki térfél egyik állandó szereplője. Az általa remélt húsz-harminc százalékos egységpárt még mindig a messzi távolban van, a DK támogatottsága üvegplafonba ütközött. Ezért küldték az uniós választások előtt csatába a másik Gyurcsányt, Gyurcsánynét, vagyis Dobrev Klárát, aki ugyanazt a politikai receptet követi, mint férje, ám az egyenszürke ellenzéki pártokhoz képest dinamikusabbnak látszott.

A DK májusi 18 százalékos eredménye a Momentum tíz százaléka mellett nem minden előzmény nélkül, és nem teljesen váratlanul teljesen átrendezte az ellenzéki térfelet. A nyári uborkaszezon előtt e két feljövőben lévő párt felül akarta írni az ellenzéki pártok tavaszi fővárosi megállapodását, hogy lendületüket továbbgördítve átvegyék az ellenzéki térfél vezetését. Ezt e két párt főpolgármester-jelöltjeinek kellett volna a második előválasztáson elérni, ám a szavazók is ismerik az Egyszer volt Budán kutyavásár mondást. Ami májusban sikerült Dobrev Klárának, az júniusban már nem sikerült Kálmán Olgának, aki az ellenzéki előválasztáson tizenkét százalékkal maradt le Karácsony Gergely mögött.

A csendes kampányban az ellenzéki pártok igyekeznek megfelelni a balliberális sajtó és szavazók teljes összefogásigényének. Ennek egyik korábban elképzelhetetlen jele Vágó István DK-s elnökségi tag és képviselőjelölt Jobbik általi támogatottsága.

A felszín alatt azonban tovább zajlik a küzdelem. Az LMP, MSZP és a Jobbik még küzd az eljelentéktelenedés ellen. A szocialisták most Karácsony Gergelyben bíznak, neki kellene a fővárosban tavasszal megkötött, és az MSZP-nek kedvező alku mögé szavazatokat hozni. Ha ez sikerülne, a DK nem tudná huszárosan átvenni a baloldal vezetőjének szerepét az MSZP-től.

A DK most előszeretettel szerepelteti Dobrev Klárát, aki szívesen beszél uniós tervekről, igaz, ő sem mindig bontja ki a valóság minden részletét. Amikor például az uniós fejlesztési pénzek önkormányzatokhoz irányításáról beszél, gondoljuk hozzá, hogy egyes brüsszeli javaslatok szerint ezek alatt a migránsokat befogadó önkormányzatokat kell érteni. Az európai szolidaritás pedig az így beengedett tömeg szétosztását jelenti.

Az önkormányzati választás tehát arról is szól, hogy az ellenzéki pártok átengedik-e a vezetést Gyurcsányéknak. Most a teljes összefogás jegyében jó képet vágnak a DK helyi pozíciószerzéséhez, ám jól tudják, hogy minden új önkormányzati DK-frakció a 2022-es parlamenti választáson egy újabb DK-s képviselőjelölti igényt szül. Mivel az ellenzék támogatottsága idestova kilenc éve nem nő, ez csak a többi ellenzéki párt rovására történhet.

A szerző politológus

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.