Készül az új többség 2022-re

Orbán Viktor 22. országértékelő beszédét sok szempontból lehet értékelni, világképét, filozófiáját és intézkedési terveit is bemutathatnánk, de politikai elemzőként inkább a győzelmi terv megértése a feladatunk.

Budapest, 2019. februr 10. Orbn Viktor miniszterelnk hagyomnyos vrtkel beszde kzben a Vrkert Bazrban 2019. februr 10-n. MTI/Koszticsk Szilrd Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Vagy nyer, vagy veszít – ezzel a közhelyes bölcsességgel írható le a Fidesz helyzete a következő országgyűlési választás előtt. Középút nincs. Orbán Viktor 22. országértékelő beszédét sok szempontból lehet értékelni, világképét, filozófiáját és intézkedési terveit is bemutathatnánk, de politikai elemzőként inkább a győzelmi terv megértése a feladatunk.

A 2006-os év volt a magyar politika rendszerváltozás utáni mélypontja. Gyurcsány Ferenc hazugsággal szerezte meg a kormányrudat, s azt minden józan érv ellenére sem engedte el. Saját párttársait is csak egy ordenáré előadással tudta rávenni a bűnrészességre és korábbi ígéreteik elfelejtésére. Ezután durva megszorító intézkedések, majd az őszödi beszéd morális válságát követően politikai válsághelyzet alakult ki.

Ugyanakkor a baloldal hanyatlása nem jelentette még automatikusan a jobboldal virágzását, ahhoz Orbán Viktornak új stratégiára, a kiábrándult baloldali szavazók megszólítására volt szüksége. Ezt fejezte ki az „új többség” jelszava, amellyel 2010-ben történelmi győzelmet aratott a jobboldali politikai közösség.

2022-ben a Fidesznek a győzelméhez ismét új többségre van szüksége. Nem a jelszavak, hanem a rögvalóság szintjén. Előreláthatóan a következő országgyűlési választásokra „két és fél pártrendszer” alakul majd ki, amelyben az egyesült baloldallal, a Gyurcsány-koalíció­val szemben áll majd az Orbán-párt. Lehet, első hallásra erősek e nevek, de valójában precíz helyzetleírások.

A valódi néppártként felépített Fidesz minden támogatója egyetért abban, hogy Orbán Viktornak kell lennie a miniszterelnöknek. Ő az, aki a radikálisan és a mérsékelten nemzetieket is meg tudja szólítani, az ősjobboldaliakat és az exbalosokat is megnyeri. A kormányfő kormánypártjának előnye az is, hogy koherens világképet, szervezeti fegyelmet és országvezetési teljesítményt is fel tud mutatni támogatóinak.

Ezzel szemben kihívója, a Gyurcsány-koalí­ció éppen az ellenkezője mindennek. Persze a Momentum és Jakab Péter tiltakozik az exkormányfővel állítandó közös lista ellen, a választókerületi közös fellépéssel szemben azonban semmilyen kifogásuk nincs.

Így, hiába tagadják, a Gyurcsány-koalíció már rég létrejött. Persze formailag és tartalmilag, de a volt kormányfő vitatott személyisége miatt is egy széttartó kooperáció benyomását keltik. Elég, ha az ideológiai kérdések kavalkádjára gondolunk: a posztfasiszta és antifasiszta erők összefogása könnyen okoz feszültségeket. Végül a ­rossz emlékű kormányzás tehertételéről sem szabad megfeledkezni, ami az intellektuális hézagok mellett jelentősen nehezíti a valós alternatívaállítást.

Mindebből nem következik, hogy 2022-re már most eredményt lehetne hirdetni. Tavaly októberben is láthattuk, hogy egy jól megkomponált botrány az utolsó pillanatban milyen gyorsan átrendezheti a szimpatizánsok aktivitását, milyen gyorsan képes ezáltal befolyásolni a választási végeredményeket.

Tény, hogy a centrális erőtér legkésőbb 2019 őszén megszűnt, de kétpártrendszerről mégis korai még beszélnünk. Helytállóbb inkább két és fél pártrendszert mondani, amelyben a harmadik, egyelőre nem túl erős párt az ellenzéket és a kormányt is megvető, szélsőséges retorikával kísérletező, ezért a 2006 utáni Jobbikra emlékeztető Mi Hazánk Mozgalom. Mivel utóbbi 3-5 százalékos párttá is válhat az EP-eredménye alapján, a Fidesz bő két év múlva akár az összes szavazat 47-48 százalékával is megnyerheti a választást. 2014-ben a 45 százalék is elegendő volt, de az egyesített baloldal miatt ez most már csak ezüstérmet érne a választókerületekben.

A 47-48 százalékos össztámogatás több, mint amit 2014-ben kapott a kormánypárt, de egy picivel kevesebb, mint a 2010-es vagy a 2018-as támogatói köre. Azaz nem lehetetlen az elérése. Csakhogy 2022-ben mintegy 400 ezer új szavazó polgártársunk lesz, s akár 600 ezren már nem lesznek közöttünk azok közül, akik 2018-ban még szavazhattak. Így az összes választópolgár 15 százaléka kicserélődik majd négy év alatt. Mindehhez hozzá kell számolni, hogy a várakozások szerint a következő választásokig, 2018 óta, 20-30 százalékkal emelkednek a bérek, a növekvő jólét pedig különösen gyorsan vezet a választók körében feledékenységhez vagy, valamivel tudományosabban kifejezve, attitűdváltáshoz.

Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy a kormányzati pozíció mindig különleges felelősséget jelent, minden hiba triplán számít, míg ellenzékből sokkal könnyebben lehet akár teljesíthetetlen ígéreteket is tenni.

2022-ben tehát ebben a részben változó politikai térben kell a győzelemhez szükséges legújabb többséget, azt a bizonyos 47-48 százalékos támogatást felépítenie a Fidesznek, új szavazók megszólításával.

A miniszterelnök országértékelő beszédéből első körben az olvasható ki, hogy kormánya több témát is felkarolt, különböző társadalmi és választói csoportoknak különböző üzeneteket szeretne küldeni. Azaz 2010 (Gyurcsány a hibás), 2014 (rezsicsökkentés) vagy 2018 (migráció) után a következő választáson nem egy témára építi majd a kormányoldal a kampányát, hanem nagyobb mozgásteret és finomabb hangsúlyokat alkalmaz majd, egyszerre több erős üzenettel.

A kormányzati ciklus félideje előtt elmondott beszéd elsősorban természetesen nem a kampányról szólt, s a választási taktikát sem lehet még kiolvasni belőle, hiszen az addig eltelő 750 napban még rengeteg esemény történhet, túl sok ismeretlenes egyenletről van szó ahhoz, hogy már most meg lehessen fejteni. A várhatóan létrejövő Gyurcsány-koalícióval szemben azonban most vázolta fel Orbán Viktor a nemzeti oldal új horizontjait.

Mindenekelőtt ide tartoznak a jobboldal törzsszavazói, akik mélyen hisznek abban, hogy a trianoni békediktátumot visszacsinálni nem lehet, csak „kinőni”, a közép-európai együttműködéssel. Elsősorban nekik szól a befolyásos liberális minoritások befolyásának visszaszorításáról szóló terv is, amely a nemzeti konzultáció középpontjában áll majd.

A második megszólított társadalmi csoport a magyar középkorú középosztály, akiknek a családtámogatás további, tervezett kiterjesztésével kedveskedett a kormányfő. A vázolt program a középosztálynak komoly segítség élettervei megvalósításához vagy a már meglévő 1,7 millió gyermek neveléséhez.

Harmadrészt az európai gazdasági tér lassulására adandó adócsökkentési válasz a munkából élő alkalmazottaknak és kisvállalkozóknak kedvez majd, ők azok, akiket a növekvő jövedelmek racionális érvével próbál megszólítani a kormánypárt.

Negyedrészt a cigánysághoz is szólt Orbán Viktor. A Fidesz sikerének egyik titka, hogy elnyerte a cigányság szavazóinak támogatását, s a miniszterelnök által most „életmódváltási” programnak hívott munkateremtés immár nem kényszernek, hanem lehetőségnek tűnik nekik. Nemcsak a cigányságot érinti, de részben őket is a szegénység felszámolásának célkitűzése, amellyel a magukat nem nyertesnek tartó választópolgárok közérzetét próbálja javítani és támogatásukat megszerezni a kormány.

Ötödikként a klímaváltozás elleni fellépés a széles értelemben vett középosztály szívének kedves, a szegénységgel küzdő réteg részére nem lehet elsődleges szempont. E kérdéskör középpontba állításával a kormányerő alighanem új szavazók felé nyitott, elsősorban a városban élők és a fiatalabb választók megszólítása lehet a cél.

Végül minden olyan választót szeretne újra megnyerni és a migrációs krízishelyzet elmúlásával is megtartani a Fidesz, aki korábbi pártállásától függetlenül nemzetben gondolkodik. A politikai retorikában ezt nemzeti oldalnak szokás nevezni, valójában a most vázoltak szerint többről van szó, mint a jobboldal összes támogatójáról.

A migráció elleni fellépéssel ugyanis korábbi antiliberális szocialista szavazókat is megszólított a kormánypárt. Alighanem az ő megtartásuk a célja az idei országértékelő beszéd egyik legemlékezetesebb fordulatának, a Soros Györggyel szemben az ország szuverenitását védő Horn Gyula dicséretének. A Fidesz új többsége Antall Józseftől Horn ­Gyuláig tart, s közös pontja, hogy tagjai egyetértenek Orbán Viktor kormányának főbb elveivel, de elutasítják Gyurcsány visszatérését.

Törzsszavazók, városi polgárok, klímaféltők és rászorulók a Gyurcsány-koalíció pártjait is támogatják. Úgy tűnik, hogy e sokféle üzenetet az Orbán-ellenesség jegyében kívánja egyesíteni a baloldali ellenzék. Talán maguk sem tudják, hogy ezzel teszik a legnagyobb szívességet. Magyarország miniszterelnöke ugyanis már évek óta népszerűbb a Fidesznél. Az ellenzék Orbán-ellenessége teszi a Fideszt Orbán-párttá, ami az előnyére szolgál. Sőt ha minden így marad, 2022-ben is nyerhet az Orbán-párt.

A szerző a Nézőpont-csoport vezetője