Bár a politikacsináló ellenzéki sajtó azonnal nyüszíteni kezd, ha leírjuk, ettől még tény: Orbán Viktor ma Európa, a világ egyik meghatározó politikusa. Ha egy toplistát készítenénk, abban az országaik méretéből, gazdasági és katonai erejéből eredően a kínai (Hszi Csin-ping), az orosz (Vlagyimir Putyin), a brazil (Jair Bolsonaro) elnök és az indiai miniszterelnök (Modi) nyilvánvalóan szerepelne; ha karakteréből nem is, de pozíciójából eredően minden bizonnyal ott lenne az Európai Bizottság leköszönő elnöke (Jean-Claude Juncker); Nagy-Britannia új miniszterelnöke, anno a brexitben is kulcsszerepet játszó Boris Johnson; a leszálló ágban lévő, de még mindig fontos német kancellár, Angela Merkel; a hazájában rendkívül népszerűtlen, de az európai politikára befolyással bíró francia elnök, Emmanuel Macron; valamint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök; és valószínűleg helyet kellene adni a két legfontosabb lator állam, Irán és Észak-Korea vezetőjének. Donald Trump amerikai elnök nyilván nem kérdéses. Az európai politikára pedig egyértelműen Matteo Salvini olasz belügyminiszter van még kimagasló hatással, így övé a tizenharmadik hely.
Innentől eléggé nyitott a mezőny. Az egykor minden címlapon ott virító kanadai poszterfiú, Justin Trudeau már önmaga paródiájának is gyenge, és így is kezeli a világ. Ausztrália miniszterelnöke fontos, gyakorlati példát mutatott ugyan arra, hogy a migráció a tengeren is megállítható, de ki is ő? Scott Morrison az elmúlt öt év alatt már a harmadik miniszterelnök, ez nem éppen a fajsúlyosságát erősíti.
És vitatkozhatnak a libsik, amennyit akarnak, de a holland, svéd, belga, spanyol stb. miniszterelnökök mind fontos szereplők, de a politikát nem tudják oly mértékben befolyásolni, ahogy Orbán Viktor. Meg Abe Sindzó japán miniszterelnök – tehát övéké a fennmaradó két hely.
Mindegyikük politikai portréja izgalmas, de a mi szempontunkból a címben is szereplő három név érdekes. Ők azok (Bolsonaro és Johnson mellett), akik jelentősen szembemennek a konvenciókkal, a több évtizede berögzült mintákkal, intézményesült módszerekkel, érdekcsoportokkal. Megint csak prüszkölésbe, gúnyos kacarászásba kezdenek a libsik, ha Soros György nevét megemlítjük, de ettől még ez is tény: Soros egész világot átszövő hálózata a politikára elsöprő befolyással bír, szövetkezve a politikai elittel, de önmagát tudatosan és álságosan a politikától függetlennek titulálva.